P�rizs mintegy 50 ezer �ve emberek �ltal lakott hely, amint azt a Szajna partj�n tal�lt leletek is bizony�tj�k. H�ress�ge a Diadal�v �s egy nappal vasdarabnak l�tsz�, �jjel viszont gy�ny�r� Eiffel-torony.

A legjelent�sebb r�g�szeti kutat�sok a 12. ker�letben t�rt�ntek, ahol 1991-ben rengeteg lelet ker�lt el�, k�zt�k a legkor�bbi �lland� emberi l�tre utal�k is. A Bercy k�rny�k�n v�gzett �sat�sok sor�n pedig egy vad�szfalu (Kr. e. 4000 - Kr. e. 3800) nyomai ker�ltek el� nagy mennyis�g� s�rmell�klettel (k�zt�k fa pirog, agyaged�nyek, �jak, nyilak �s m�s, k�b�l �s csontb�l k�sz�lt haszn�lati t�rgyak).

Az �skori telep�l�s �s a gallorom�n kor k�z�tt P�rizs t�rt�nete teljesen elmos�dott. Mind�ssze annyi ismeretes, hogy a p�risii gall n�p uralta a ter�letet, amikor Julius Caesar seregei elfoglalt�k az orsz�got. A legelterjedtebb n�zet Kr. e. 250 �s Kr. e. 200 k�r�lre teszi a v�ros alap�t�s�t, de pontos id�pont nem ismert. Ahogy a v�ros hely�vel kapcsolatban is csak tal�lgatni lehet. Kor�bban a Cit� sziget�re gondolt�k a gall v�rost tenni, �m ott minden lelet elpusztult a metr� �p�t�se folyam�n. M�s felt�telez�sek szerint a Saint-Louis szigeten lehetett a v�ros, de ak�r azzal szemben - a mai bal parton - is elter�lhetett. A leg�jabb - sokszor vitatott - hipot�zis a Val�rien-hegyre gondolja az �kori telep�l�st.

Kr. e. 52-t�l, miut�n Labienus gall helytart� elfoglalta a v�rost, az a Lutetia (francia: Lutece) nevet kapta, a gall f�v�ros szerepe pedig egy�rtelm�en Lugdunumra (mai Lyon) h�rult. A Kr. e. 1. sz�zadi r�mai v�ros a Szajna bal partj�n, pontosabban a mai Saint-Germaine k�r�t a Val-de-Gr�ce �s a rue Descartes �ltal hat�rolt ter�leten a Luxemburg-kertig ter�lt el. K�zpontjai a mai rue Saint-Jacques mellett fek�dt. A v�ros egy r�mai kori vid�ki v�ros l�tes�tm�nyeivel volt ell�tva, sz�nh�z, f�rum m�k�d�tt Luteti�ban. A v�rost�l d�lre tal�lt�k meg a temet� nyomait.

P�rizs a 4. sz�zadban vette fel mai nev�t a valaha itt �l� parisii n�pr�l. 508-ban Klodvig, a r�maiak felett aratott gy�zelme ut�n ide helyezte birodalma k�zpontj�t. A 6. sz�zadt�l egy kultikus hely is ismert a v�rosban a mai Saint-Gervais templom hely�n. A 8. sz�zadban, a vikingek t�mad�sa ellen egy er�drendszert �p�tettek a Cit� k�r�l, amelyet a 9. sz�zadban a v�ros a jobb partj�n b�v�tettek megv�dend� a Saint-Gervais �s a Saint-Germain-l'Auxerroi templomokat. A bal parti v�rosr�szeket 885-ben a normannok elpuszt�tott�k. Mindazon�ltal a Kapeting-dinasztia tr�nra ker�l�sekor (987) P�rizs Orl�ans mellett a Nyugati Frank kir�lys�g legjelent�sebb v�rosa.

A v�ros a 11. sz�zadban kezdett terjeszkedni a jobb parton, majd a 12 - 13. sz�zadban gyors �tem� fejl�d�snek indult, mivel fokozatosan kir�lyi sz�khely lett a v�ros: 1108-ban VI. Lajos kir�ly, majd I. F�l�p �gost (1180 - 1223) k�lt�z�tt a v�rosba. Az � uralkod�sa alatt �p�lt fel P�rizs sok jelent�s l�tes�tm�nye az els� Louvre (ekkor er�d�tm�ny), t�bb templom (k�zt�k a Notre-Dame sz�kesegyh�z), illetve a bal parti iskol�kb�l l�trej�tt a Sorbonne, a legkor�bbi egyetem, amely korai n�vend�kei k�zt tartj�k sz�mon Albertus Magnust �s Aquin�i Szent Tam�st. A k�z�pkorban a Fekete hal�l id�szak�t kiv�ve P�rizs egy kereskedelmi, kultur�lis �s tudom�nyos k�zpontk�nt funkcion�lt. V�g�l XIV. Lajos a mozgalmas v�rosb�l Versailles-ba helyezte �t a kir�lyi sz�khelyt, majd �talak�tatta a Louvre-ot.

XV. Lajos alatt �p�lt ki a Place de la Concorde, a Katonai Iskola (Les Invalides-on), a P�nz�gyi �s az Igazs�g�gyi Palota. XVI. Lajos h�rom �j v�ros�p�t�si rendelkez�st tett: szab�lyozta az utak sz�less�g�t 9,75 m�terben, �j v�rosfalat (Fermiers G�n�raux) �p�ttetett 1784-ben, illetve leromboltatta a Szajna-hidakon �p�lt valamennyi lak�h�zat.

1789. j�lius 14-�n a Bastille lerombol�sa �s az asztalosok Saint-Antoine k�lv�rosi felkel�se volt a forradalom kit�r�si mozzanata. 1793 �s 1794 k�z�tt a radik�lis p�rizsi komm�n ir�ny�totta Franciaorsz�got, ebben az id�szakban v�lnak a kiv�gz�sek mindennaposs� a francia f�v�rosban.

I. Nap�leon elk�pzel�se az volt, hogy P�rizsnak kell a legszebb v�rosnak lenni, ami csak lehet. Idej�ben P�rizs radik�lis v�ltoz�sokon esett �t, �j utak, hidak, rakpartok, teljes v�rosr�szek, v�g�hidak, templomok, f��tvonalak �p�ltek, elk�sz�lt az Arc de Triomphe, mai hely�re ker�lt az Obeliszk, s�t �j v�zh�l�zat is l�trej�tt a v�rosban, miut�n �j csatorn�k, v�zt�roz�k �s k�zkutak l�tes�ltek P�rizs szerte. A Bourbon-restaur�ci� idej�n a v�rosban ki�p�lt a Saint-Germaine arisztokrata negyed is.

1860-ban a v�ros utolj�ra n�velte jelent�sen a ter�let�t, amint 11 telep�l�st (Auteuil, Passy, Les Batignolles, Montmartre, La Chapelle, La Villette, Belleville, Charonne, Bercy, Vaugirard, Grenelle) csatoltak hozz�, �s �gy h�sz ker�lete lett P�rizsnak. 1870-ben, a porosz-francia h�bor�t lez�r� b�k�t P�rizsban k�t�tt�k meg, �s kiki�ltott�k a m�sodik k�zt�rsas�got.

1871. m�rcius 22-�n P�rizs munk�ss�ga felkelt a poroszbar�t vezet�s ellen, kiki�ltott�k a P�rizsi Komm�nt, mely 91 napon �t v�dte h�siesen P�rizst a poroszok ellen. A komm�n alatt P�rizs sz�ne-java elpusztult a harcok hev�ben: a Rue de Rivoli h�zait f�lgyujtott�k, a V�rosh�za porig �gett...

A k�s�bbiekben P�rizs t�bb vil�gki�ll�t�s sz�khelye is volt. Ezek tisztelet�re �p�lt 1889-ben az Eiffel-torony, 1900-ben pedig a p�rizsi metr�, amikor is a metropolisz a ny�ri olimpia sz�nhelye volt. 1910-ben azonban �ri�si �rv�z puszt�tott v�gig a v�rosban.

Az I. vil�gh�bor�t lez�r� b�kerendszert t�bb P�rizs k�rny�ki helyen k�t�tt�k meg. 1940 �s 1944 k�z�tt P�rizs n�met megsz�ll�s alatt volt, m�g a sz�vets�ges csapatok �rkez�s�nek h�r�re 1944. augusztus 19-�n l�zad�s nem kezd�d�tt a v�rosban. Dietrich von Choltitz gener�lis, a p�rizsi hely�rs�g parancsnoka, 1944. augusztus 25-�n kapitul�lt megtagadva a v�ros teljes lerombol�s�r�l sz�l� parancsot.

1968 m�jus�ban a p�rizsi fiatalok kezdtek els�k�nt a l�zong�sba a Quartier Latin ter�let�n. 1976-ban engedett els�k�nt a francia �llam kisebb fok� f�ggetlens�get P�rizsnak, ahol az els� polg�rmester Jacques Chirac lett. Hely�re 1995-ben Jean Tiberi, majd 2001-ben Bertrand Delano� ker�lt, aki radik�lisabb politik�j�val felvette a harcot a v�rosi aut�sok ellen is a t�megk�zleked�st t�mogatva.