"Sohasem lesz divat P�rizs n�lk�l, m�g P�rizs fenn�ll" - �rta Holzer Andor 1922-ben, a Magyar Divatiparban. A divat k�zpontja a 17. sz�zad k�zepe �ta Franciaorsz�g volt. XIV. Lajos, a Napkir�ly Eur�pa legf�nyesebb udvar�t alak�totta ki, melynek pomp�j�t mint�nak tekintette minden uralkod�. A 18. sz�zadban XV. Lajos szeret�i dikt�lt�k a divatot, majd a sz�zad v�g�n M�ria Ter�zia le�nya, M�ria Antoinette.

A 19. sz�zad k�zep�n is P�rizsra figyelt a vil�g, az eleg�ns cs�sz�rn�ra, III. Nap�leon hitves�re, Eug�ni�ra, akit Erzs�bet osztr�k cs�sz�rn� �s magyar kir�lyn�val egy�tt a vil�g legszebb asszony�nak tartottak

Az el�kel� t�rsas�g z�rt volt, asszonyai ker�lt�k a felt�n�st, amit ann�l ink�bb kerestek a kurtiz�nok. P�rizs divatj�t a f�lvil�gi h�lgyek hat�rozt�k meg, akik igyekeztek pomp�jukkal egym�st t�lsz�rnyalni �s a vil�got ut�nz�sra k�sztetni. Cleo de Merode k�toldalt elv�lasztott, f�l�re f�s�lt hajviselet�t f�l Eur�pa ut�nozta, ezt Rippl R�nai J�zsef sz�p festm�nye, a “Cleo de Merode rokona” is bizony�tja. A k�p modellje persze nem volt rokona a h�res sz�ps�gnek, de megjelen�s�ben �t igyekezett ut�nozni.

A 20. sz�zad a nagy m�v�szszab�k �s tervez�k kora, a sort az orosz balett mec�n�sa, az avantgarde m�v�szek bar�tja Paul Poiret kezdte, �t k�vette a sz�zad legmer�szebb gar�onne-ja, azaz fi�s l�nya, Gabrielle (Coco) Chanel, aki�rt Cocteau �s Picasso rajongott, s aki megteremtette a n�ies, eleg�ns dolgoz� n� t�pus�t. A harmincas �vekben jelent meg Elsa Schiaparelli, aki Salvador Dali bar�ti k�r�hez tartozott �s sz�rrealista m�don alkotta meg ruh�it, n�h�nyszor a mester �tleteit jelen�tve meg ruh�in.

A II. vil�gh�bor� ut�ni nagyok, a New Look atyja, Christian Dior, vagy a mindig meg�jul� �s mindig izgalmas Yves Saint Laurent. A hatvanas �vekt�l kezdve sz�mos tervez� nev�t tanultuk meg. a v�llalatbirodalmat �p�t� Pierre Cardint�l, aki els�k�nt nyitott keletre, s �gy Budapestre is, Christian Lacroix-ig, Gaultierig, Castelbajac-ig.