Az 1889. �vi p�rizsi vil�gki�ll�t�sra k�sz�lt, Gustave Eiffel �ltal tervezett torony P�rizs egyik legfõbb nevezetess�ge. 324 m�teres magass�g�val �vtizedekig a vil�g legmagasabb �p�tm�nye volt. 3 emelet l�togathat�. Sz�p idõ eset�n a v�ros teljes panor�m�ja el�nk t�rul.

A franci�k Grande Dame-nak (A nagy h�lgy) is neveznek.

Napjainkban �vente sok-sok milli� turista l�togatja meg a p�rizsi Eiffel tornyot �s gy�ny�rk�dik a csod�latos p�rizsi �s P�rizs k�rny�ki panor�m�ban.
3 l�togathat� emelet van:
1. emelet - 57 m magass�gban 4415 m²
2. emelet - 115 m magass�gban 1430 m²
3. emelet - 276 m magass�gban 250 m²

Az Eiffel torony fontosabb adatai:
Magass�g: 312 m (antenn�val 324 m)
S�ly: 10100 tonna ( vas 7300 tonna)
Reflektorok: 336 db
Izz�k: 20000 db
L�pcs�: 1665 a tetej�ig
Szegecs: 2 500 000
Fest�k: 60 tonna ( 7 �vente kell �jrafesteni)
Liftek: 5 lift a 2. szintig ( minden l�bban egy  lift, egy lift kiz�r�lag a Jules Verne �tterembe), a 2.szintt�l a 3. szintre  2 lift
Szem�lyzet: 280 f�

T�bbsz�r le akart�k bontani, �s felrobbantani. K�tszer is eladta egy sz�lh�mos �cskavask�nt. A m�sodik vil�gh�bor�ban a n�metek fegyvereket akartak bel�le k�sz�teni.
Az Eiffel-torony sok megpr�b�ltat�son ment kereszt�l, de m�g ma is a vil�g egyik legh�resebb �p�lete k�nt ismerj�k. A h�res torony 2007-ben nagy es�lyekkel indult a Vil�g H�t Csod�j�nak megv�laszt�s�n�l.

El�zm�nyek:

Az 1880-as �vek v�g�re a vil�g sz�mos �p�t�sz�t hajtotta a becsv�gy, hogy egy monument�lis, "ezer l�bn�l magasabb" tornyot �p�tsenek, azonban sz�mtalan technikai probl�m�ba �tk�ztek. (pl. 1885-ben nagy neh�zs�gek �r�n siker�lt k�m�vesekkel felh�zatni a 169 m�teres obeliszket Washingtonban, a Chrysler Building pedig csak hom�lyos terv volt m�g; 1874-ben Clarke �s Reeves egy t�bb, mint 914 m�teres tornyot sz�nd�kozott �p�teni Philadelphi�ban, ami sosem val�sult meg. Franciaorsz�gban Bourdais �s S�billot gondolkodott egy 300 m�ter magas, hagyom�nyos m�don, k�m�vesekkel felrakatott torony �p�t�s�n, ami a kor technol�giai ismeretei szerint kivitelezhetetlennek t�nt.)
A Sedan-i veres�g �s Elz�sz-Lotharingia elveszt�se ut�n az �jj�sz�letett, de m�g gyenge francia k�zt�rsas�gnak az 1789. �vi forradalom 100. �vfordul�j�n valami nagyszab�s�, dics��t� eml�km�re volt sz�ks�ge. Jules Ferry korm�nya 1878-ban kezdett megszervezni egy nagy vil�gki�ll�t�st, melynek a megnyit�s�t 1889. m�jus 5-�re r�gz�tette.
Amikor a vil�gki�ll�t�s terv�t 1883-ban v�gleges�tett�k, az Eiffel & Cie k�t m�rn�ke, �mile Nouguier �s Maurice Koechlin �pp egy f�mtorony �tlet�vel �llt el�. Elk�pzel�s�ket 1884. j�nius 6-ig form�ba is �nt�tt�k Stephen Sauvestre �p�t�sz egy�ttm�k�d�s�vel, aki finom�totta �s d�sz�tette az �p�tm�nyt.

A terv elfogad�sa:

A kezdetekben visszafogott Gustave Eiffel mag��v� tette koll�g�inak �tlet�t, megv�s�rolva az 1884. szeptember 18-�n bejegyzett szabadalmat.
Sz�m�ra most a torony "elad�sa" volt a legf�bb feladat. El�sz�r a fenti c�m� tervvel Barcelona polg�rmester�t kereste meg, mivel ott nemsokkal k�s�bb egy m�sik vil�gki�ll�t�st tartottak, de � a tervet "kiss� irre�lisnak �s f�leg t�ls�gosan k�lts�gesnek" �t�lve, elutas�totta.
A v�llalkoz� meg�rtette: ha el akarja ker�lni az �jabb kudarcot, a tervet hitelesebb� kell tennie mind a v�rosaty�k, mind pedig a k�zv�lem�ny sz�m�ra. Foggal-k�r�mmel k�zd�tt, �ri�si �sszegeket k�ltve cikkekre, rekl�mokra �s Public relations-re, els�sorban �douard Lockroy kereskedelmi minisztert, a vil�gki�ll�t�s f�szervez�j�t akarta megnyerni.
V�g�l is terve - egyhang� d�nt�ssel maga m�g� utas�tva m�s jel�lteket - 1886. m�jus 1-j�n elfogad�sra ker�lt, ami lehet�v� tette Eiffel sz�m�ra, hogy 1887. janu�r 8-�n szerz�d�st k�ss�n a korm�nnyal. Ez az okirat tartalmazta az �p�tm�ny finansz�roz�s�t �s Szajna-parti, a I�na-h�d tengely�ben val� elhelyez�st. Eiffel munkam�ni�s, k�ztiszteletben �ll� ember (Bordeaux-ban a v�zbe vetette mag�t, hogy megmentsen egy fuldokl� munk�st), olyan, aki gyorsan hasznos�totta az �j �s egyszer� �tleteket, v�g�l pedig - de nem utols�sorban - zsebb�l megel�legezte a 8,5 milli� arany frankra becs�lt k�lts�gek 80%-�t. A hat�s�gok 1890. janu�r 1-j�t�l sz�m�tott 20 �vre engedt�k �t r�sz�re a hasznos�t�s jog�t, amely a hat�rid� letelt�vel ker�lt P�rizs v�ros�hoz.
Az �p�tkez�s 1887. janu�r 28-�n kezd�d�tt el. Hatalmas t�lcs�reket v�jtak, majd sz�r�tottak ki a Mars-mez�n, hogy a k�m�vesek hozz�kezdhessenek az oszlopok alapoz�s�hoz. Telep�tett�k a n�gy, �j rendszer� hidraulikus emel�t - gyakorlatilag a munka minden f�zis�ban feltal�ltak valamit.

Az �p�tkez�s:

A torony �p�t�s�nek terve azonban heves ellenkez�st is kiv�ltott. M�r az els� cs�k�nyv�g�st k�vet�en, 1887 janu�rj�ban megjelent a "m�v�szek tiltakoz�sa" az �p�tm�ny ellen, amelyet jelent�s szem�lyis�gek �rtak al�: Charles Gounod, Charles Garnier, Victorien Sardou, Ifj. Alexandre Dumas, Fran�ois Copp�e, Sully Prudhomme, Leconte de Lisle, Guy de Maupassant, Huysmans... "Nem b�zunk a nagy emberekben" - mondta erre �ll�t�lag Eiffel.
Az �p�tm�ny hihetetlen sebess�gel �p�lt: havonta 12 m�terrel lett magasabb. Az �p�tkez�sen csak az elemek �sszeszerel�se folyt, azok mindegyike a Levallois-Perret-i �zemben k�sz�lt, �s onnan sz�ll�tott�k a helysz�nre. A munk�latokat �jjel-nappal ellen�riz� v�llalkoz�nak az �p�tkez�s munk�sainak zajos sztr�jkj�val is szembe kellett n�znie, mivel a saj�ts�gos k�r�lm�nyek k�z�tt v�gzett munka b�re nem t�kr�zte a v�llalt vesz�ly m�rt�k�t. Eiffel, akinek csak egy gondolat j�rt a fej�ben: hat�rid�re elk�sz�teni a m�vet, elfogadta �s megadta az annak idej�n t�lzottan magasnak sz�m�t� b�reket. 1888. j�lius 14-�n el�rt�k a m�sodik emeletet, 1889. m�rcius 31-�n pedig befejezt�k a harmadikat. Az "elk�peszt� technikai vakmer�s�g, kiemelked�en gyors v�grehajt�s" (26 h�nap) lehet�v� tette, hogy k�t �v eltelt�vel felavathass�k.

A siker:

A hat�rid�t betart� Eiffel a Becs�letrend lovagja lett. M�jus 15-�n a tornyot megnyitott�k a nagyk�z�ns�g el�tt, amely el volt ragadtatva nemcsak a kil�t�st�l, de az "ultragyors" �s teljesen �jszer� hidraulikus felvon�kt�l is. (Ezeket azonban t�z �v eltelt�vel ki kellett cser�lni. Az �j, 2. emeletig �zemel�, korszer� lifteket, amelyek az 1980-as �vek v�g�ig �zemeltek, a Five-Lille v�llalat magyar sz�rmaz�s� �p�t�szm�rn�ke, Korda Dezs� tervezte.) A vil�gki�ll�t�s hat h�napja alatt a torony 2 milli� l�togat�t fogadott. Ahhoz k�pest, hogy el�z�leg milyen polemiz�l�s folyt r�la, els�pr� sikert aratott. Mindez nem sz�m�tott: az 1889-es �v meghozza Eiffel sz�m�ra a diadalt, �s a megdics��l�st, mind m�rn�kk�nt, mind pedig v�llalkoz�k�nt.

A torony ma:

A torony mindig is megosztotta a franci�kat, sokan szeretik, de sokan kimondottan ut�lj�k: becenevei is ezt t�kr�zik - egyesek Cs�fs�gnak h�vj�k, m�sok �reg H�lgynek. T�bbsz�r le akart�k bontani, �s felrobbantani. K�tszer is eladta egy sz�lh�mos �cskavask�nt. A m�sodik vil�gh�bor�ban a n�metek fegyvereket akartak bel�le k�sz�teni.
Az Eiffel-torony sok megpr�b�ltat�son ment kereszt�l, de m�g ma is a vil�g egyik legh�resebb �p�lete k�nt ismerj�k. A h�res torony 2007-ben nagy es�lyekkel indult a Vil�g H�t Csod�j�nak megv�laszt�s�n�l.