Az Arc de Triomphe, k�zismert magyar nev�n a Diadal�v egy h�res p�rizsi eml�km�, Franciaorsz�g f�v�ros�nak egyik legismertebb l�tnival�ja, amely I. Nap�leon �s a mindenkori francia hadsereg dics�s�g�t hirdeti a Champs-�lys�es v�gpontj�n, a Charles de Gaulle (kor�bban �toile) t�ren.

Arc de Triomphe t�rt�nete:

1806. febru�r 16-�n I. Nap�leon cs�sz�r rendeletet adott ki, amelyben egy, a Grande Arm�e dics�s�g�t hirdet� diadal�v meg�p�t�s�r�l int�zkedett. Ezt a grandi�zus eml�km�vet P�rizs egyik meghat�roz� jelk�p�nek �s a cs�sz�r �kori R�ma ir�nti rajong�sa kifejez�s�nek sz�nt�k (v�. Arc de Triomphe du Carrousel). Az �p�t�szek, Jean-Arnaud Raymond �s Jean-Fran�ois Chalgrin Titus r�mai cs�sz�r hasonl� eml�km�v�r�l mint�zt�k Nap�leon diadal�v�t, amely azonban m�g jav�ban �p�lt a cs�sz�r buk�sakor. A munk�latok csak 30 �v m�lt�n, I. Lajos F�l�p uralkod�sa alatt, 1836-ban fejez�dtek be. Az eltelt z�rzavaros id�szakban legal�bb hat alkalommal v�ltoztattak megjelen�s�nek tervein �s a c�lj�n. V�g�l Adolphe Thiers, a j�liusi monarchia �llamtan�cs�nak eln�ke avatta fel, mint a forradalmi �s cs�sz�ri francia hadsereg gy�zelmeinek eml�km�v�t.
Az Arc de Triomphe-on sz�mos felirat l�that�, amelyek r�szint a nap�leoni csat�k mintegy 174 helysz�n�nek - k�zt�k Gy�rnek is Raab n�ven - r�szint a korszak �sszesen 660 t�bornokainak �ll�tanak eml�ket a cs�sz�r v�gakarat�nak megfelel�en. Az utols� feliratok 1895-ben ker�ltek az �p�letre, t�bbek k�z�tt mivel a tizenhatos csoportokban felv�sett nevek kiv�logat�sa sz�mos s�relmet v�ltott ki bizonyos "elfeledett" katonatisztek csal�djai k�r�ben.
A katonaszervezetek nyom�s�ra a Panth�on helyett 1921-ben az �p�tm�ny alatt k�sz�lt el az "Ismeretlen katona s�rja", amelyet 1923 �ta folyton �g� eml�km�cses �kes�t. Emellett a gigantikus �v alatt t�bb bronz eml�kt�bl�t is elhelyeztek, �gy pl. egy Elz�sz �s Lotharingia 1918-as visszat�r�s�t �nnepl� plakettet, vagy Charles de Gaulle 1940. j�lius 10-�n elmondott h�res besz�d�t, illetve megeml�kez�seket a 20. sz�zad francia h�bor��r�l.
Az�ta a Diadal�v sz�mos �nnep�lyes esem�nynek adott otthont: 1840-ben Nap�leon hamvait el�sz�r ide sz�ll�tott�k, 1885-ben Victor Hug�nak itt adt�k meg a v�gtisztess�get, 1919-ben az antant �nnepelte itt gy�zelm�t az I. vil�gh�bor�ban, majd 1944-ben p�rizs felszabadul�sa alkalm�b�l par�d�ztak itt a franci�k. A francia nemzeti �rz�s egyik szimb�lumak�nt mind a mai napig kulcsszerepe van sz�mos nemzeti �nnepnapon, �gy m�jus 8-�n �s november 11-�n. J�lius 14-�n innen indul a Concorde t�r fel� a hadsereg felvonul�sa.

Szerkezete, fel�p�t�se:

A Diadal�v meglehet�sen egyszer� szerkezet�, egykapus diadal�v, amely a Champs-�lys�es-hez �s a avenue Grande Arm�e-hez illeszkedve sz�lesebbik oldalain kelet-nyugati ir�nyban nyitott. A kisebbik oldalakon alacsonyabb kapu�vek ny�lnak �szak-d�li ir�nyban, az avenue Kl�ber �s avenue Wagram tengelyre illeszkeve.
Az Arc de Triomphe kor�nak legnagyobb diadal�ve volt. 50 m�ter magas, 47 m�ter sz�les, nagy �vei pedig 29 m�ter magasak. A hatalmas monstrum mintegy 100 ezer tonn�t nyom, alapjai pedig 8 m�ter m�lyen a f�ld alatt fekszenek. Az alapanyag�ul szolg�l� k�vet �le-de-France ker�letben, Ch�teau Landon r�gi�j�ban b�ny�szt�k.

Szobrok a diadal�ven:

Az Arc de Triomphe szobrokkal val� d�sz�t�s�re a felavat� Thiers adott utas�t�st m�g bel�gyminiszterk�nt, 1833-ban, �s h�rom �v alatt mind el is k�sz�lt. Az alkot�k k�z�tt ifj� tehets�gek �s m�r befutott, nagy m�v�szek egyar�nt szerepeltek.
A nagyobbik kapukat szeg�lyez� n�gy pill�ren, a bels� feliratok magass�g�ban egy-egy nagy, allegorikus szoborcsoport tal�lhat�. A Champs-�lys�es fel�l n�zve jobb k�z fel� l�that� legh�resebbj�k, a k�znyelvben La Marseillaise-nek nevezett Az �nk�ntesek indul�sa, Fran�ois Rude munk�ja. Baloldali szomsz�dja Jean-Pierre Cortot munk�ja, a bab�rkoszor�s cs�sz�rt �br�zol� Nap�leon diadala. A t�loldalon Antoine �tex munk�i, az Ellen�ll�s (a Grande Arm�e sug�r�t fel�l n�zve jobbra) �s a B�ke l�that�ak.
A m�r eml�tett szobrok felett, a nagykapuk f�lk�r�ve k�t oldal�n �s a kis �vek felett egy hat t�bl�b�l �ll� relief-sor fut v�gig, amelyek az Abu Kir-i �tk�zetet, Fran�ois S�verin Marceau t�bornok temet�s�t, a Jemappes-i gy�zelmet, az Arcola-h�di �tkel�st, Alexandria bev�tel�t �s az austerlitzi csat�t mutatj�k be. A kis �vek csegelyeiben a n�gy fegyvernem (gyalogs�g, lovass�g, tenger�szgyalogosok, t�z�rs�g) jelk�pei l�that�ak, m�g a nagy�ban az Elismertek, James Pradier munk�i.
A kapu�vek felett folyamatos, k�t m�ter magas fr�z fut v�gig, amely a forradalom illusztris alakjait, katon�it �s a hazat�r�st mutatja be az it�liai �s egyiptomi hadj�ratr�l.

Tet�t�r �s panor�ma:

A Diadal�v teteje a Champs-�lys�es fel�li pill�rekben lev� csigal�pcs�k�n kereszt�l l�togathat�, �s csod�latos panor�m�t k�n�l a nev�hez h�en csillag alak� �toile t�rre �s boulevard-jaira, �gy a Champs-�lys�es-re, illetve a D�fense negyedre, ahol ultramodern p�rja, a Grande Arche l�that�. Az eligazod�sban k�t emelv�ny seg�t, ahol az �vr�l l�that� l�tv�nyoss�gokat t�ntetik fel.
A tet� �s az �v teteje k�zti t�rben hatalmas gal�ri�t hoztak l�tre, ahol egy 1937 �ta l�that�, Franciaorsz�g �s a Diadal�v t�rt�net�vel kapcsolatos f�nyk�p- �s metszetgy�jtem�ny tekinthet� meg, illetve az eml�km� �s az I. vil�gh�bor� halottai eml�k�nek 1919. j�lius 13-�n tartott virraszt�s�ra �ll�tott katafalk gipszmakettje l�that�. Az �n. p�lm�k term�ben, ahol r�gebben az I. vil�gh�bor� sor�n elesettek eml�k�re k�sz�tett bronzp�lm�kat mutatt�k be, id�szaki ki�ll�t�sokat szoktak berendezni.