A XII. sz�zad v�g�tõl P�rizs k�zpontj�nak meghat�roz� �p�lete ez a monument�lis �p�tm�ny.  I. Ferenc �s a Napkir�ly, XIV. Lajos palot�ja volt. 1793 �ta m�k�dik  m�zeumk�nt. T�bb, mint 60000 m²-en 35000 festm�nynek, szobornak, �lland� �s idõszakos ki�ll�t�soknak ad otthont. �vente 6 milli� ember l�togatja.

F�l�p �gost 43 �ves uralkod�sa alatt (1180-1223) a franci�k igen meger�s�dtek �s nagy befoly�ssal b�rtak mind bel-, mind k�lf�ld�n. 1190-ben �p�tettek P�rizs k�r� egy falat. Ebben az id�ben Eur�pa legnagyobb v�rosa P�rizs volt. Ahhoz, hogy megv�dj�k az angolokt�l �s a n�metekt�l a f�v�rost, a kir�ly elhat�rozta, hogy �p�ttet egy er�d�t is a v�ros nyugati fel�n, a Szajna partj�n �s ez az �p�let a Louvre.
A Nagy Torony lerombol�s�val kezd�dtek a munk�latok, amelyek  eg�szen XIV. Lajos uralkod�s�ig tartottak. I. Ferenc �talak�t�sokat kezdett, melyek m�g II. Henrik �s fiai uralkod�sa alatt is tartottak. A Tuil�ri�k Palota �p�t�se, amely csak 500 m�terre volt a Louvre-t�l, egy �j gondolatot ind�tott el a kir�lyokban. A k�t kast�lyt �ssze akart�k kapcsolni �s �tj�rhat�v� tenni, kialak�tani egy Nagy Gal�ri�t.
Mindk�t kast�ly fejleszt�s�ben a legfontosabb szerepet  XIII. �s XIV. Lajos t�lt�tte be, annak ellen�re, hogy a Versailles-i kast�ly befejez�se ut�n a sz�khely�ket Versailles-be helyezt�k �t. A Louvre t�rt�net�ben ezut�n egy csendes, nyugalmi �llapot k�vetkezett be, majd 1793-ban nyitott ki �s kezdett m�k�dni m�v�szeti m�zeumk�nt. El�sz�r csak  a Nagy Gal�ri�t �s n�h�ny termet nyitottak meg antik szobrokkal, majd tov�bbi szob�k �s ki�ll�t�s is ny�lt X. K�roly idej�ben.
1182-ben a Tuil�ri�k lerombol�s�val kezd�d�tt a modernkori Louvre t�rtnete. A hatalmas �p�letkomplexumban lassan, de biztosan a Louvre �s vele egy�tt a kult�ra vette �t a f�szerepet.

A Louvre udvar�n l�v� �vegpiramis, ac�lb�l, alum�niumb�l �s �vegb�l k�sz�lt.

M�retei:

21,65 m magas,
35,40 m oldalhossz�s�g,
666 �veglapb�l �ll.