V. K�roly kir�ly �p�ttette a Bastille-t, amely eredetileg egy kapu volt, majd megerõs�tett�k, hogy v�delmet ny�jtson a v�rosnak. A sz�z�ves h�bor� v�g�n b�rt�nk�nt kezdt�k haszn�lni. A francia forradalom 1789. j�lius 14-�n innen indult, majd a forradalom idejk�n teljesen lerombolt�. A mai Place de la Bastille-on az eredeti erõd�tm�ny fal�t a j�rd�kon jel�lve tal�ljuk, m�g a k�sõbbiekben megtal�lt maradv�nyok p�r sz�z m�terre lettek fel�ll�tva.

A Bastille-t a sz�z�ves h�bor� idej�n �p�tett�k. Eredetileg Saint-Antoine kapu volt, de 1370-1383 k�z�tt , hogy a v�ros �szaki r�sz�t v�dj�k er�dd� alak�tott�k �t. A h�bor� befejezt�vel b�rt�nk�nt haszn�lt�k �s XIII. Lajos kir�ly volt az els�, aki rabokat k�ld�tt ide.
A Bastille egy szab�lytalan t�glalap alak�, 70 m hossz�, 30 m sz�les, 25 m magas, 8 toronnyal �s k�t bels� udvarral rendelkez�, s�nc�rokkal k�r�lvett er�d volt. A keleti �s a nyugati oldalon tal�lhat� toronyp�rok szolg�ltak kapuk�nt. Az 1400-as �vekben ezeket lez�rt�k �s �j kaput k�sz�tettek az �szaki oldalon, ami a mai rue de la Bastille.
A falak �s a tornyok magass�ga �s sz�less�ge azonos volt, a tetej�n sz�les terasszal k�t�tt�k �ssze, �gy k�nnyen �s gyorsan tudtak rajta a katon�k k�zlekedni. Mindezeket csak lev�lt�ri anyagok alapj�n tudhatjuk, hiszen a Bastille h�ress� v�l�sa, majd megsemmis�l�se is a francia forradalomnak k�sz�nhet�. 1889-ben a metr� �p�t�sekor tal�ltak csak  n�h�ny maradv�ny romot.
Napjainkban a Place de la Bastille-on az eredeti er�d alapjait az utakon �s a j�rd�kon kirakott k�vek jelzik csak. A t�ren tal�lhat� m�g az �j Operah�z, valamint innen indulnak a Canal St. Martin turistahaj�i is. Az er�d eredeti ter�let�t utc�k �s s�tautak keresztezik, valamint sz�mos k�v�z� �s terasz foglalja el.