P�rizs VIII. ker�let�ben, a Champs �lys�e keleti v�g�n fekszik a nyolcsz�gletũ Concorde t�r. A v�ros egyik legnagyobb �s legfontosabb tere. A t�r k�zep�n tal�lhat�, hieroglif�kkal d�sz�tett egyiptomi obeliszk, amely egykor a Luxori templom bej�rat�n�l �llt 1833-ban ker�lt P�rizsba, majd 1836-ban Lajos F�l�p kir�ly �ll�ttatta fel. A v�r�s gr�nit oszlop 23 m magas �s 250 tonna.

A Concorde t�r P�rizs egyik legfontosabb �s 86400 m²-es ter�let�vel egyben a legnagyobb tere is.
A t�r 1755-ben Ange-Jacques Gabriel tervei alapj�n k�sz�lt a Champs �lys�e �s a Tuil�ri�k kertje k�z�tt. Szobrokkal �s sz�k�kutakkal d�sz�tett�k �s abban az id�ben XV. Lajos kir�lyr�l nevezt�k el. A t�ren �llt egy, a kir�lyr�l k�sz�lt lovasszobor is. A t�r �szaki r�sz�n  k�t �p�letet  tal�lunk, amely az akkori id�szak �p�t�szet�t t�kr�zi. Az egyik a Tenger�szeti Miniszt�rium, a m�sik pedig a Hotel Crillon, anmely annak idej�n Marie Antoinette kedvelt tart�zkod�si helye volt.
A francia forradalom idej�n a kir�lyr�l k�sz�lt lovasszobrot led�nt�tt�k �s hely�re a  guillotine (nyaktil�) ker�lt. A teret �tnevezt�k a Forradalom ter�nek. A t�ren 1794 nyar�n egy h�napban t�bb, mint 1300 embert fejeztek le. Egy �vvel k�s�bb, amikor lecsendesedett a forradalmi hangulat, a guillotine-t is lerombolt�k �s a kiegyez�s szimbolumak�nt a teret is �tnevezt�k Place de la Concorde, Concorde t�rre. A XIX. sz�zadban t�bb n�vv�ltoz�s is t�rt�nt , de v�g�l a Concorde t�r mellett maradtak.

A t�r k�zep�t a gigantikus egyiptomi Obeliszk foglalja el, amely egyike az egyiptomiak �ltal adom�nyozottaknak. A m�sik obeliszk Egyiptomban maradt, mivel a XIX. sz�zadban t�l bonyolult �s neh�z lett volna a sz�ll�t�sa. 1990-ben a m�sodik obeliszket Fran�ois Mitterrand eln�k visszaadta az egyiptomiaknak.

A jelenleg a t�ren tal�lhat� obeliszk egykor a luxori templom bej�rat�t d�sz�tette. A franci�k 1829-ben kapt�k, 1833. december 21-�n �rkezett P�rizsba �s 1836. okt�ber 25-�n �ll�ttatta fel Lajos F�l�p a t�r k�zep�n.