1585. szeptember 9-�n sz�letett a francia t�rt�nelem egyik legismertebb alakja, Armand-Jean du Plessis de Richelieu b�boros.

Az emberek t�bbs�ge Alexandre Dumas reg�nyei nyom�n ellenszenves, g�tl�stalan intrikusk�nt eml�kszik r�, de ez csak az igazs�g egyik fele. Richelieu val�ban soha nem riadt vissza az �rm�nyt�l, kegyetlen�l lesz�molt politikai ellenfeleivel, �s b�boros l�t�re haboz�s n�lk�l sz�vetkezett protest�ns hatalmakkal is, ha a politikai �rdek ezt dikt�lta. Ugyanakkor � tette haz�j�t eur�pai nagyhatalomm�, � vetette meg a francia gyarmatbirodalom alapjait, mik�zben b�kez�en p�rtfogolta a m�v�szeteket. A modern nemzet�llam �s a modern k�zponti hatalom mellett a modern titkosszolg�latok megteremt�j�t is benne tisztelhetj�k, �s � volt az els� mai �rtelemben vett minisztereln�k.

Meg�t�l�s�n m�ig vitatkoznak a t�rt�n�szek: egy r�sz�k a monarchia hazafias t�mogat�j�t l�tja benne, m�sok a hatalom�hes cinikust. Haz�j�ban mindenesetre egy�ntet� elismer�s �vezi eml�k�t, haj�oszt�lyt neveztek el r�la, s�t r�la akart�k elkeresztelni az els� francia atommeghajt�s� anyahaj�t, amely v�g�l egy m�g nagyobb gall, Charles de Gaulle nev�t kapta.

Richelieu csal�dja a vall�sh�bor�k idej�n s�lyos anyagi helyzetbe ker�lt. A f� bev�teli forr�sukat jelent� luconi p�sp�ki birtok meg�rz�s�hez papp� szentelt�k a 22 �ves Armand-t. � ekkor m�r m�rki, kiv�l� sz�nok �s kifog�stalan viselked�s� udvaronc volt, de f�papk�nt sem vallott sz�gyent: egyh�zmegy�j�ben hajtott�k v�gre el�sz�r a tridenti zsinat reformjait, �s els�k�nt � �rt francia nyelven teol�gi�t. 1616-ban r�b�zt�k a k�l�gyek ir�ny�t�s�t, �s b�r egy �vvel k�s�bb kegyvesztett� v�lt, �gyes intrik�kkal visszaker�lt az udvarba, s�t b�boros �s a kir�lyi tan�cs feje lett.

1628-t�l f�miniszterk�nt ir�ny�totta az �gyeket, k�t c�lja a korl�tlan kir�lyi hatalom �s az eur�pai francia hegem�nia biztos�t�sa volt. Az els� �rdek�ben lesz�molt az Anglia sz�vets�g�t keres� hugenott�kkal, leromboltatta a f�nemesek v�rait, megakad�lyozva a bels� l�zong�sokat. K�lpolitik�ja a Habsburgok gyeng�t�s�re ir�nyult: a harminc�ves h�bor� idej�n r�b�rta Guszt�v Adolf sv�d kir�lyt a Habsburgok megt�mad�s�ra, majd 1635-ben Franciaorsz�g is hadba l�pett sz�vets�gben a protest�ns n�met �llamokkal. Sz�mos �sszeesk�v�st sz�ttek ellene, de mind sikertelen maradt. Richelieu v�g�l 1642. december 4-�n P�rizsban halt meg.

Jeles p�rtol�ja volt a m�v�szeteknek �s a tudom�nyoknak, t�mogatta a Sorbonne-t, 1635-ben � alap�totta a Francia Akad�mi�t. T�mogat�s�val j�ttek l�tre vil�gszerte katolikus misszi�k, ezek jelentett�k a k�s�bbi francia gyarmatbirodalom alapjait, holland haj�k v�s�rl�s�val lerakta a francia tenger�szet alapjait. Igyekezett merkantilista gazdas�gpolitik�t folytatni, de a h�bor�khoz rengeteg p�nzre volt sz�ks�ge, az ad�pr�s teker�se t�bb parasztfelkel�st eredm�nyezett.

Nyugalmat a s�rban sem lelt: 1793-ban, a francia forradalom idej�n bebalzsamozott holttest�t a p�rizsi cs�csel�k "r�gt�n�t�l� b�r�s�g" el� �ll�totta, majd a tetemet lefejezt�k, test�t a Szajn�ba dobt�k. A t�megbe haj�tott fejet sok�ig szerzetesek rejtegett�k, ma a Sorbonne templom�nak egyik oszlop�ban nyugszik, befalazva.