Ha P�rizsban j�runk mindenk�ppen �rdemes egy s�t�t tenn�nk a Szajna partj�n, amely oly sok mũv�szt megihletett. A szajna parton nemcsak a foly�, hanem a foly� ment�n h�z�d� l�tnival�k, mint pl. Ile de la Cit� a Notre Dame-mal, a Louvre, a Muse� d'Orsay, a Grand Palais �s a Petit Palais, az Eiffel torony, a Szabads�g szobor is felejthetetlen �lm�nyt ny�jtanak. Vas�rnaponk�nt az aut�forgalom elõl lez�rj�k a rakpart egy r�sz�t, hogy a s�t�l�k, ker�kp�roz�k �s g�rkorcsoly�sok vehess�k ig�nybe.

A p�rizsi Szajna part 1991 �ta a vil�g�r�ks�g r�sze. S�t�nk sor�n nagyon sok l�tnival� �s nevezetess�g m�s perspekt�v�b�l t�rul szem�nk el�, mint pl. az Eiffel-torony, a Notre Dame, a Concorde t�r �s a t�rt�nelmi hidak. Az els� rakpart a Grands-Augustins a XVI. sz�zad elej�n, a Notre Dame-n�l tal�lhat� Pont-Neuf h�d 1578-ban, m�g a mai Concorde t�r 1753-ban k�sz�lt. Ekkor �p�tett�k a Szajna mindk�t partj�n a rakpartokat is, amely a v�rosi lakosok igen nagy ellen�s�ba �tk�z�tt, mert a parton tal�lhat� h�zakat le kellett bontani a ter�let megszerz�se miatt. 1870-ben 15 hidat emeltek a foly� felett. A rakpartot kezdetben a folyami haj�z�sban az usz�lyok �llatokkal val� vontat�s�ra haszn�lt�k. A k�z�ti forgalom a XX. sz�zadban indult. Az els� utat a Szajna jobb partj�n 1961-1967 k�z�tt �p�tett�k.
A Szajna kett�szeli P�rizs v�ros�t jobb �s bal partra. A k�t oldalon tal�lhat� ker�letekben az �letvitel is elt�r�. A p�rizsiak szem�ben a jobb oldal a konzervat�vok, m�g a bal part a m�v�szek, a boh�mebb �letet folytat�k negyede. A Szajna parton sz�mos k�nyv�russal tal�lkozhatunk. A legels� 1891-ben a Voltaire rakparton jelent meg, m�ra sz�muk el�ri a 245-�t. Ezekn�l az �rusokn�l r�gi �s ritka k�nyveket tal�lhatunk.

Nevezetess�gek a Szajna parton
Jobb oldal: Louvre, Grand Palais, Tuil�ri�k kertje, Kir�lyi Palota, Concorde t�r.
Bal oldal: Notre Dame, Orsay m�zeum, Invalidusok, Eiffel-torony, Palais Bourbon (Parlament).