Az �p�let 1862-1875 k�z�tt Charles Garnier �p�t�sz tervei alapj�n k�sz�lt. A hatalmas �p�let 11000 m²-en fekszik, 2200 n�zõ befogad�s�ra alkalmas. K�v�l �s bel�l gazdagon d�sz�tett fr�zekkel, oszlopokkal, szobrokkal, k�rpitokkal, arannyal, nimf�kkal, angyalokkal. A mennyezetet egy t�bb, mint 6 tonn�s csod�latos csill�r, valamint Chagall festm�nye d�sz�ti.

A neobarokk �p�let kor�nak egyik remekm�ve volt.
A nagy p�rizsi �talakul�s idej�n, a m�sodik cs�sz�ri korszakban III. Napoleon jel�lte ki Hausmannt, hogy fel�gyelje az �talak�t�sokat.
1858-ban a cs�sz�r megb�zta Hausmannt, hogy tiszt�tsa meg azt a 12000 m²-es ter�letet, amelyet a vil�g m�sodik sz�nh�z�nak meg�p�t�s�re kijel�lt. Ez az �p�let  P�rizsi Opera �s Balett, vagy Garnier Opera n�ven v�lt h�ress�. 1861-ben �rt�k ki a p�ly�zatot, amelyet Charles Garnier �p�t�sz nyert el. Az �p�tkez�s 1862-ben kezd�d�tt. A legenda szerint a cs�sz�r feles�ge az �p�tkez�s alatt folyamatosan megakarta tudni, hogy vajon g�r�g vagy r�mai st�lus� lesz-e az �p�let, mire Garnier azt felelte, hogy nem, ez III. Napoleon st�lus� lesz.
Az �p�tkez�s sor�n t�bb probl�m�val is meg kellett k�zdeni. Az egyik a mocsaras ter�let volt, amelyr�l 8 h�napon kereszt�l  folyamatosan szivt�k le a vizet. A sok neh�zs�g ellen�re �s Garnier �p�t�sz kitart� munk�j�nak k�sz�nhet�en az �p�let 1874-re elk�sz�lt.
1875 janu�r 15-�n nyitott�k meg egy pazar g�lael�ad�ssal.

Az Operah�z f�ny�z�en d�sz�tett sz�nes m�rv�ny fr�zekkel, oszlopokkal �s szobr�szati remekm�vekkel. A sz�nh�z bej�rat�n�l az oszlopok k�z�tt  h�res zeneszerz�k, mint Mozart, Rossini, Auber, Beethoven, Meyerbeer, Philippe Quinault bronzb�l k�sz�lt mellszobrai l�that�k.  A mennyezetet 1964-ben Marc Chagall festette �jra.