P�rizsban rengeteg park �s kert tal�lhat�. A Tuil�ri�k kertje a Szajna jobb oldal�n a Concorde t�rtõl majdnem  Louvre-ig h�z�dik. 1564-ben Medici Katalin a palot�ja el� alak�tatta ki az olasz renesz�nsz st�lus� kertet, amelyet k�sõbb XIV. Lajos rendeztetett �t kert�sz�vel. A Palota t�bb uralkod� lak�helye is volt, m�g le nem rombolt�k. T�bbsz�r bõv�tett�k, alak�tott�k. Napjainkban a kert igen n�pszerũ mind a p�rizsiak, mind a turist�k k�r�ben.

II. Henrik hal�la ut�n �zvegye, Medici Katalin terveztetett egy �j palot�t. 1564-ben Philibert de l'Orme �p�t�sszel kezdte az �p�t�st.  A Palota egy  tet�cser�p k�sz�t� gy�r hely�re �p�lt, ebb�l ered a Tuil�ri�k elnevez�s is. A palota egy hossz�ban keskenyed� �p�let volt k�zvetlen�l a Louvre szomsz�ds�g�ban, magas homlokzattal, egy f� �s k�t kisebb udvarral.  M�g a Versailles-i kast�ly �p�lt, addig XIV. Lajos lakott itt  �s kert�sze Andr� Le Notre telep�tette be ny�legyenesen vir�gokkal �s f�kkal a parkot 1664-ben. Miut�n XIV. Lajos kik�lt�z�tt Versailles-ba, a Tuil�ri�k Palota elhagyatott lett, csak sz�nh�znak haszn�lt�k, kertje pedig a p�rizsiak divatos hely�v� v�lt.  K�s�bb XV. Lajos is t�lt�tt itt n�h�ny �vet, majd a forradalom idej�n XVI. Lajost itt tartott�k h�zifogs�gban. Napoleon uralkod�sa alatt nagy hangs�lyt fektetett a Palota helyre�lll�t�s�ra, sz�mos �p�t�szt, tervez�t �s bels��p�t�szt alkalmazva. A Bourbon �jj��p�t�s ut�n az �p�let kir�lyi rezidenciak�nt �zemelt. 1830 j�lius�ban a p�rizsiak megrohamozt�k �s elfoglalt�k. Lajos F�l�p tette �jra kir�lyi rezidenci�v� eg�szen 1848-ig, amikor is �jra bet�rtek �s a sv�jci g�rda �llom�shelye lett.  1871-ben a p�rizsi Komm�n idej�n felgy�jtott�k �s teljesen porig �gett. Az olt�s nagyon k�s�n kezd�d�tt �s a teljes �p�letkomplexum a f�lddel lett egyenl�.  Csod�latos m�don egyed�l a m�zeum, a Louvre �p�lete maradt meg.Napjainkban a Tuil�ri�k kertje egy ny�lv�nos park �s igen n�pszer�.