Saint Germain en Laye P�rizst�l kb. 20 km-re nyugatra fekszik. Itt tal�lhat� egy fenns�kon a csod�s kast�ly, melyben egy archeol�giai m�zeum tekinthet� meg. A hatalmas park sz�l�n a 2 km hossz� teraszos s�t�nyr�l gy�ny�r� kil�t�s ny�lik P�rizsra �s a kanyarg� Szajn�ra.

1122 k�r�l �p�ttetett VI. Lajos egy er�d�t, amelyet Grand Ch�telet -nek neveztek. IX. Lajos megnagyobb�ttatta a kast�lyt, majd 1230-1238 k�z�tt �p�tettek egy templomot is �s k�rbe a ter�letet egy v�d�fallal meger�s�tett�k. 1337-ben t�rt ki az angolokkal egy h�bor�, amelynek 1346-ban a Saint Germain en Laye-i kast�ly is �ldozat�ul esett, mivel felgy�jtott�k az eg�sz falut. Egyed�l a templom �lte t�l a t�mad�st.
V. K�roly, kor�nak leggazdagabb uralkod�ja volt az els�, aki visszat�rt Saint Germain en Laye-ba �s a romok hely�n �p�ttetett egy �j kast�lyt  1364-1367 k�z�tt. Ezek ut�n a kast�ly igen kedvelt lett az uralkod�k k�r�ben �s t�bbsz�r b�v�tett�k �s �jj��p�tett�k. I. Ferenc, majd fia II. Henrik, IV. Henrik, XIII. �s XIV. Lajos neve mind-mind kapcsol�dik a kast�ly t�rt�nelm�hez. XIV. Lajos kert�sze Le N�tre  alak�totta ki a csod�s parkot, mely a kanyarg� Szajn�ra n�z.
A kast�lyban tal�lhat� m�zeum �tlete III. Napoleonhoz fũz�dik, aki elhat�rozta, hogy  az �kori kelta, gall �s r�mai eml�keknek ki�ll�t�st hoz l�tre.
Napjainkban a vil�g egyik leggazdagabb archeol�giai m�zeuma tal�lhat� a kast�lyban. Az egykori hatalmas b�lterem ad otthont az 5 kontinens r�g�szeti gyũjtem�ny�nek.
A kast�ly bels� udvara, melyet Bernard Voinchet �p�t�sz restaur�lt, ma a vil�gon az egyik legszebb renesz�nsz bels� udvar.
A g�tikus templom 24 m hossz�, 10 m sz�les �s Pierre de Montreuil nev�hez fũz�dik.