De Sade m�rki botr�nyos �lete

A vil�g legh�rhedtebb filoz�fusa, b�r igen kevesen ismerik val�di munk�ss�g�t. � volt az els�, aki felt�rta a szexualit�s �s a f�jdalom k�zti tabunak sz�m�t�, de fontos �sszef�gg�seket. A szadizmust r�la nevezt�k el. Az �rz�kek �s az �lvezetek rabja volt, akit �t egym�st k�vet� politikai rezsim is bez�ratott: Fran�ois de Sade m�rki k�l�n�s �lete.

1740-ben sz�letett meglehet�sen magas rang�, gr�fi csal�dban. N�gy �ves volt, mikor nagyb�tyj�hoz k�ldt�k sz�lei, gondolv�n, hogy az abb� majd rendes nevel�st biztos�t a fiatal nemesnek. A sz�l�knek azonban fogalmuk sem volt De Sade abb� par�zna �letvitel�r�l, mely a gr�f szem�lyis�g�t viszont alapvet�en befoly�solta. K�s�bb nevel�t v�ltottak, s�t m�g el is k�ldt�k a fiukat P�rizsba, hogy a jezsuit�kt�l rendes egyh�zi nevel�st kapjon, de m�r k�s� volt.

Az ifj� Fran�ois katonak�nt csin�lt karriert. 1754-ben a versailles-i katonai akad�mi�ra iratkozott be, s egy �v m�lva m�r a h�t�ves h�bor�ban szolg�lt. N�gy �v eltelt�vel pedig a burgundi lovass�g f�kapit�nya lett.

1762-ben az abb�t, aki kor�bban a nevel�je volt, letart�ztatt�k, mivel egy bord�lyh�zban �zekedett t�bb prostitu�lttal. Sade-ot megviselte az esem�ny. Egy n�la t�bb mint t�z �vvel id�sebb n�nek kezdett udvarolni, hogy enyh�tse rossz kedv�t.

Miut�n hazat�rt a h�bor�b�l, apja �gy d�nt�tt, meg kell h�zasodnia. Ki is szemelt sz�m�ra egy tehet�s l�nyt, rangon alul, mivel akkor m�r a jakobinusok el�szel�t is �rezni lehetett. A csal�d �gy gondolta, j� �tlet lehet, ha a l�ny (b�r igen gazdag) j�val rangjukon aluli. Emellett persze az is hozz�tartozott a dologhoz, hogy Fran�ois h�re miatt nem sok j�m�d� csal�d hagyta volna a l�ny�t beh�zasodni a de Sade fam�li�ba.

Fran�ois-nak azonban nem tetszett a kiv�lasztott h�lgy �s egy m�siknak,  Laure de Lauris-nak csapta a szelet, majd miut�n apja rajtakapta �ket a h�l�szob�ban, elsz�k�tt. A fiatal gr�f a h�zass�gt�l rettegve megfenyegette a l�nyt, hogy elterjeszti, nemi betegs�get kapott el t�le. Itt kezd�d�tt �let�nek h�rhedt szakasza. Miut�n a ked�lyek lecsillapodtak, Sade hajland� volt hazat�rni �s elvenni apja v�lasztottj�t, Ren�e-P�lagie de Montreuiltt.

�letm�dj�t viszont nem volt hajland� feladni. Tov�bbra is fenntartott lak�sokat a szeret�i sz�m�ra �s hogy helyet adjon h�res orgi�inak. 1764-t�l 68-ig t�bb �zben is feljelentett�k, hol k�zemberek, hol prostitu�ltak, de �gy vagy �gy mindig meg�szta a b�rt�nt.

1768-ban azonban h�sv�t vas�rnapj�n annyira megkorb�csolt (szexu�lis aktus k�zben) egy prostitu�ltat, Rose Kellert, hogy a l�ny azonnal feljelentette, �t pedig elfogt�k �s novemberig b�rt�nbe z�rt�k, majd r�vid id�re sz�m�zt�k P�rizsb�l. Id�k�zben k�t gyermeke is sz�letett.

1772-ben egyik orgi�j�n annyira nagy adag afrodizi�kumot csemp�szett vend�gei �tel�be �s ital�ba, hogy t�bben is rosszul lettek, haragjukban pedig m�rgez�s v�dj�val feljelentett�k de Sade-ot. K�s�bb a v�d m�g szod�mi�val is kieg�sz�lt, �s kiterjedt de Sade szolg�l�j�ra, Latourra is. Az �t�let lefejez�s volt, viszont Sade-nak siker�lt szolg�l�j�val �s s�gorn�j�vel (akivel akkoriban viszonya volt) Olaszorsz�gba sz�kni. A kiv�gz�st ez�rt jelk�pesen, b�bukon hajtott�k v�gre.

Mikor az eset k�r�l el�lt a felhajt�s, Sade hazat�rt egy csapat fiatal l�nyt hozva mag�val, akik id�r�l id�re lecser�l�dtek. Kedvenc szeret�je azonban maradt. Az egyetlen l�ny, akiben t�rsra lelt furcsa szexu�lis szok�sait illet�en, az Catherine Trillet volt, akit k�s�bb Justine-nek nevezett el. Catherine anyja azonban nem n�zte j� szemmel a viszonyt, ez�rt 1777 janu�rj�ban r�l�tt a m�rkira.

Az esetet k�vet�en Fran�ois h�rt kapott, hogy �desanyja beteg, �s azonnal elindult hozz�. Anyja azonban, mire �t �rtes�tett�k, m�r halott volt. A lev�l pedig kelepce. A m�rkit letart�ztatt�k �s a Bastille-ba z�ratt�k.

Itt kezdte el meg�rni els� jelent�s m�v�t 1785-ben. Ez volt a Szodoma 120 napja. K�t �vre r� a m�rkit elmegy�gyint�zetbe sz�ll�tott�k, ahol 1790-es szabadul�s�ig �lt �s alkotott. K�zben megismerkedett Marie-Constance Quesnet prostitu�lttal, akivel �lete v�g�ig j� kapcsolatot �polt.

1794-ben szod�mia �s szents�ggyal�z�s v�dj�val �t�lt�k �jra hal�lra, de a kiv�gz�s ez�ttal is elmaradt Robespierre kiv�gz�se miatt. A m�rkit �gy p�r h�nap b�rt�n ut�n szabadon engedt�k. 1801-ben Nap�leon minisztere tart�ztatta le, �s �jra elmegy�gyint�zetbe z�ratta, mikor f� m�v�t, a Justine-t k�sz�lt kiadatni. Itt �lt 1814-ben bek�vetkezett hal�l�ig. A m�rki jelenl�te nem kis gonddal j�rt. T�bb „beteggel” (abban a korban a politikai foglyok gy�jt�helye is volt az elmegy�gyint�zet) is erotikus kapcsolatot �polt az int�zetben, m�g egy 17 �ves l�nnyal is h�rbe hozt�k – val�sz�n�leg nem minden alap n�lk�l. 1814-ben, 74 �ves kor�ban halt meg �lm�ban.

De Sade elmebetegk�nt �s kicsapong� �lvhajh�szk�nt vonult be a k�ztudatba, pedig erk�lcsfiloz�fiai feltev�seivel j�val megel�zte kor�t. Freud el�tt elkezdte hangoztatni a vall�si dogm�k �s az emberi jellem k�zti szakad�kot. H�sei nem csup�n rossz erk�lcs�ek voltak, akik reg�nyeiben er�szakolnak �s gyilkolnak, sokkal ink�bb egy olyan erk�lcs�k n�lk�li vil�got festett le �ltaluk, mely fel� a kor nagy szellemis�gei �s ir�nyzatai mutattak. M�g a modern filoz�fia el�tt megteremtette az Isten �ltal mag�ra hagyott ember fogalm�t. A m�veinek erotikus t�ltete csup�n m�z, mely elriasztja az �ltala pr�dnek tartott olvas�kat a val�di tartalom megismer�s�t�l. Napjainkra a m�rki k�nyvei az alapm�vek k�z� sorolhat�k.

M�veinek megoszt� mivolta j�l megfigyelhet� abb�l, hogy m�g �vsz�zadokkal a hal�la ut�n is heves �rzelmeket v�lt ki a k�z�ns�gb�l. T�bb elm�let szerint Pier Paolo Pasolini olasz filmrendez�t az�rt gyilkolt�k meg 1975-ben, mert leforgatta legmegr�z�bb �s legellentmond�sosabb m�v�t, a Sal�, avagy Szodoma 120 napj�t. A film Sade azonos c�m� reg�ny�nek 20. sz�zadba �thelyezett megjelen�t�se (csak er�s idegzet�ek sz�m�ra aj�nlott).