Mi is a L�gi�?:

A Francia Idegenl�gi� (azaz: Idegenl�gi� vagy L�gi�) olyan katonai alakulat, amelyben francia z�szl� alatt, francia egyenruh�ban, francia tisztek vez�nylet�vel t�bb nemzetis�g� (idegen) katon�k szolg�lnak. Franciaorsz�g t�rt�nelm�ben nem ez az els� idegenekb�l �ll� katonai alakulat, �s m�g kev�sb� nem az a vil�g katonai t�rt�nelm�ben. K�ts�gtelen azonban, hogy az Idegenl�gi� az els� olyan katonai egys�g, amelynek egyedi toborz�si m�dszerei, saj�t �rott �s �ratlan t�rv�nyei �s hagyom�nyai vannak.

Az Idegenl�gi� el�tti alakulatok:

A "l�gi�" elnevez�s a latin "legio"-b�l sz�rmazik, �gy nevezt�k az antik R�ma hadsereg�t. Nagyon val�sz�n�, hogy Boegard b�r�, aki 1830-ban idegen katon�kb�l �ll� csapatok megalak�t�s�t aj�nlotta Lajos F�l�p francia kir�lynak, el�zetesen tanulm�nyozta a r�mai l�gi�k szervezeti form�j�t. Biztos azonban, hogy nem v�letlen�l v�lasztott�k a l�gi� elnevez�st. A propaganda, amely m�r a kezdet kezdet�t�l igyekezett m�toszt fonni az Idegenl�gi� k�r�, �gyesen haszn�lta fel azt a t�nyt is, hogy a Szahara �szaki szeg�ly�n, az Idegenl�gi� els� harcterein, k�tezer esztend�vel azel�tt a R�mai Birodalom l�gi�i k�zd�ttek. Az antik h�d�t�k nyom�ban j�r� modern elnyom� sereg - az Idegenl�gi� -, ha Constantine-t�l d�lre hadakozott Alg�ri�ban, sosem vonult �t �gy Timgad �s Gab�s diadal�vei alatt, hogy ne d�szl�p�ssel adta volna meg a tiszteletet el�deinek, a VI. Ferrata �s a III. Augusta r�mai l�gi�knak. A l�gi�sok, akik �gy erezt�k, hogy semmiben sem maradhatnak el az antik l�gi�k katon�i m�g�tt, k�t hadj�rat k�z�tt r�g�szeti �sat�sokkal is foglalkoztak (ha nem is els�sorban a kult�ra m�lyebb megismer�se v�gett).

A l�gi� elnevez�st a R�mai Birodalom buk�s�t k�vet� sz�zadokban is haszn�lt�k, de a legt�bb esetben e katonai alakulatokat nem r�mai mint�ra szervezt�k meg. Megmaradt azonban a zsoldoscsapatok rendszere, a fizetett katon�k�, akik nem az �ket zsoldjukba fogad� v�ros vagy orsz�g polg�rai. Idegenek. �gy p�ld�ul a XVIII. sz�zadban a francia kir�lyi ezredekben sok idegen szolg�lt, els�sorban n�metek, olaszok, lengyelek, vagy ak�r magyar husz�rok is. De csak egyetlen ezred nev�ben tal�lkozunk az "idegen" elnevez�ssel, ez pedig a: "Royal �tranger". Ebbe a r�gi lovasezredbe azonban egy id� ut�n m�r nem soroztak idegeneket, ut�na leg�nys�ge idegen egyenruh�t visel� franci�kb�l �llt. Micsoda ellentmond�s!

A legjelent�sebb idegen katon�kb�l �ll� alakulat, amely �vsz�zadokon �t a francia kir�lyokat szolg�lta, a sv�jci g�rda volt. A h�res helv�t gyalogs�g tagjai hivat�sos katon�k voltak, akik a t�bbet �g�r�nek adt�k el katonai tud�sukat. "Pas d'argent, pas de suisses!" ("Ha nincsen p�nz, nincsenek sv�jciak sem!") Ez a sz�l�smond�s j�rta annak idej�n a zsoldosv�s�ron, mert bizony a sv�jci zsoldosok�rt el�re kellett lepengetni a tall�rokat. A t�bbi zsoldoscsapatt�l elt�r�en, a sv�jci g�rdaezredben kiz�r�lag sv�jciak szolg�ltak, mind saj�t, mind francia tisztek vez�nylete alatt.
1757-ben, a rossbachi csat�ban a franci�k veres�get szenvedtek Nagy Frigyest�l, de visszavonul�sukat egy v�r�s egyenruh�s ezred fedezte, a legt�k�letesebb nyugalommal �llva a poroszok gyilkos �gy�t�z�t. Ez a k�z�ny�ss�g kihozta a sodr�b�l II. Frigyest:
- Mif�le v�r�s t�glafal az, amelyet �gy�im nem tudnak led�nteni? - k�rdezte d�h�dten.
- A sv�jciak, fels�g - hangzott a v�lasz.
N�h�ny �vtizeddel k�s�bb, mindk�t forradalmi pr�b�lkoz�sn�l - 1789 j�lius�ban �s okt�ber�ben - XVI. Lajos szint�n sv�jci, n�met �s �r ezredeket vetett be, s az utols� zsoldosok, akik 1792. augusztus 10-�n, a "m�sodik forradalom" idej�n a Tuileri�kat megrohan� t�megek ellen a kir�lyt v�delmezt�k - sv�jci zsoldosok voltak.

Az igazi Idegenl�gi� arculat�t m�r az 1804-ben Nap�leon parancs�ra alak�tott Hannoveri L�gi� is el�revet�tette. 1811-ben p�ld�ul e l�gi� z�szl�alj�nak 503 katon�ja k�z�l 226 osztr�k volt, 53 porosz, 129 Rajna-vid�ki, 2 olasz, 3 spanyol, 7 lengyel, 14 orosz, 3 sv�d, 9 sv�jci, 57 pedig dalm�t, szlov�n �s alb�n.
Elb�r�l val� visszat�rte ut�n Nap�leon �jj�szervezett nyolc idegenekb�l �ll� ezredet, ezek alkott�k 1815-ben a "Kir�lyi Idegenl�gi�t". Amikor a waterlooi csat�t k�vet� �sszeoml�s ut�n visszat�rtek a Bourbonok, ez az alakulat parancsnok�nak, Hohenlohe-Bartenstein hercegnek a nev�t vette fel, s mint Hohenlohe-l�gi� szerepelt. XVIII. Lajos, aki m�g eml�kezett arra, milyen nagy szolg�latot tettek el�deinek a "h�s�ges" sv�jci ezredek, 1816-ban �jra fel�ll�tott n�gy helv�t regimentet. Az utols� el�tti Bourbon jobban b�zott ezekben a zsoldosokban, mint saj�t �joncaiban.

Az utols� Bourbon, X. K�roly, - XVIII. Lajos fiv�re �s ut�da - tov�bbra is a birtokos nemess�g �s a katolikus egyh�z �rdekeit v�delmezte. Minisztereln�ke, de Polignac herceg, eg�sz sereg olyan rendeletet �rt al�, amelyek tulajdonk�ppen �rv�nytelen�tett�k a francia alkotm�nyt. Tekint�ly�nek helyre�ll�t�s�hoz Polignac-nak h�bor�s diadalra lett volna sz�ks�ge. 1830-ban hatalmas hadsereget k�ld�tt Alg�ri�ba azzal a rendeltet�ssel, hogy "pacifik�lja" �s "civiliz�lja" ezt az orsz�got. (Volt persze �r�gy�k is a franci�knak: k�vet�ket a dej meglegyintette egy l�gycsap�val. �s ez nem vicc!) Tipikus gyarmatos�t� exped�ci� indult �tnak. G�rard t�bornok, had�gyminiszter, - miut�n a francia csapatok elfoglalt�k Alg�r v�ros�t - a k�vetkez�ket jelentette ki: "Ezt a hat�rozatot [a h�d�t�st] a legfontosabb ind�t�okok hozt�k l�tre. sz�les lehet�s�gek ny�lnak meg n�pess�gf�l�sleg�nk �s manufakt�ra-term�keink elhelyez�s�re, cser�ben f�ld�nkt�l �s kl�m�nkt�l idegen term�kek�rt." A francia burzso�zia c�ljai teh�t m�r a kezdet kezdet�n tiszt�zottak voltak.

Ez az afrikai partrasz�ll�s azonban nem tudta megakad�lyozni 1830 j�lius�ban a forradalom kit�r�s�t, amely az utols� Bourbont is kis�p�rte Franciaorsz�gb�l. Egy�bk�nt ugyanez lett a sorsa k�zel h�sz �v m�lt�n Lajos F�l�pnek, a "kalapos kir�lynak" is, aki m�g�tt �ri�si t�k�s �rdekek h�z�dtak meg: a bankok, az ipar �s a nagykereskedelem, amelyeknek, mint tudjuk, mindig �ny�re voltak a "gyarmati kalandok".

Az alg�riai gyarmati kaland az Idegenl�gi� n�lk�l kezd�d�tt. A francia hadsereg (37.000 gyalogos, 83 �gy� �s 4 sz�zad lovass�g) 1830. j�nius 13-�r�l 14-�re virrad� �jszaka sz�llt partra Sidi-Ferruch finom f�veny�n. "A partra sz�ll� katon�k lelkesed�se sz�ges ellent�tben �llt a k�zv�lem�ny k�z�mb�ss�g�vel..." - jegyzi meg Weygand t�bornok. A lelkesed�st minden bizonnyal a t�bornokok cs�b�t� kijelent�sei v�ltott�k ki, amelyek szerint a t�r�k�k �s az arabok mes�s kincset gy�jt�ttek �ssze az �vsz�zadok folyam�n �s a tengernyi kincs most elrejtve hever a n�ma homok alatt, vagy valahol az Atlasz-hegys�g titkos barlangjainak m�ly�n. T�ny, hogy Alg�r v�ros�t m�r j�lius 5-�n elfoglalt�k, �s Kasbah fellegv�ra sem tudott sok�ig ellen�llni a francia �gy�knak. A szult�n helytart�j�nak kincseskamr�iban az Ezeregy�jszaka mes�ibe ill� m�rhetetlen gazdags�g v�rta a gy�z�ket: 7.312 kilogramm arany �s 108.704 kilogramm ez�st, rudakban �s �rm�kben. Ez volt az els� zs�km�ny, amelyet a gyarmatos�t�k alg�riai f�ld�n leltek.

Alg�r eleste ut�n a n�pszer�tlen hadj�rat helyben topogott. Az alg�riai partrasz�ll�s ut�n m�sf�l h�nappal, 1830. j�lius 29-�n P�rizs n�pe felkelt, �s elfoglalta a Tuileri�kat, amelyeket ez�ttal is a sv�jci g�rda v�delmezett. X. K�roly lemondott �s Angli�ba menek�lt. "Ama h�rom dics�s�ges nap" (j�lius 27-29.) Lajos F�l�p orleans-i herceget juttatta a tr�nra, �s ezzel a hatalom a nemess�g kez�b�l a p�nzarisztokr�cia kez�be v�ndorolt. A "j�liusi monarchia" folytatta ugyan az alg�riai h�bor�t, de az arab �s berber t�rzsek ellen�ll�sa egyre n�vekedett. Annak ellen�re, hogy n�h�ny fontos v�ros - Oran, Bone, Mers el-Kebir elesett, a gyarmatos�t� hadsereg el�renyomul�sa megtorpant. Lajos F�l�pnek odahaza is nagy sz�ks�ge volt katonai er�kre. 1830 v�g�n v�rbe fojtotta a lyoni selyemipari munk�sok �s k�zm�vesek els� felkel�s�t. A francia k�zv�lem�ny (vagyis a r�m�lt polg�rs�g) ellenezte �jabb csapatok Alg�ri�ba vez�nyl�s�t. A korm�ny zs�kutc�ba ker�lt; a sv�jci ezredeket �s a Hohenlohe-l�gi�t is feloszlatt�k m�r. Ez ut�bbi leg�nys�g�nek egy r�sz�b�l alak�tott�k ki 1830-ban a 21. gyalogezredet. A gyarmatos�t�k olyan hadsereg fel�ll�t�s�ra t�rekedtek, amely megfelel�en szolg�lja c�ljaikat: a h�d�t�st �s a rabl�st.

A Francia Idegenl�gi� sz�let�se:

1830-ban, az Idegenl�gi� megszervez�se el�tt - de Alg�r bev�tele ut�n - �ll�tott�k fel az els� zu�v z�szl�aljakat, mint a j�vend� gyarmati hadsereg alapj�t. A "Zwawa" egy kabil t�rzs neve, innen az elnevez�s, noha a zu�v csapatokban kabilokon k�v�l t�r�k�k, arabok, s�t csek�ly sz�m� francia �s m�s idegen nemzetis�g� is szolg�lt. Az idegen nemzetis�g�ek legt�bben olaszok, spanyolok, belg�k, n�metek, de f�leg lengyelek voltak, �k a j�liusi forradalmakat k�vet�en hagyt�k el haz�jukat. Ezek az emberek olyan f�ld�n kerestek mened�ket, amelyet �k a szabads�g f�ldj�nek tartottak.
A menek�ltek jelenl�te Franciaorsz�gban �s a j�liusi barik�dokon harcol� v�rosi szeg�nys�g sok gondot okozott a korm�nynak. Az, amit G�rard t�bornok "n�pess�gf�l�slegnek" nevezett, eben az id�szakban mindenekel�tt ezeket a nemk�v�natos elemeket jelentette. E k�nyelmetlen emberek elt�vol�t�s�ra ir�nyult a zu�v csapatok fel�ll�t�sa. A zu�v z�szl�aljak fel�ll�t�sa ut�n a jelentkez� franci�kat a sorezredekbe, az idegeneket pedig a zu�v egys�gekbe, vagy ahogy nem sokkal k�s�bb nevezt�k: az Idegenl�gi�ba k�ldt�k.

A gyarmatos�t� hadsereg "d�rdahegy�nek" szerep�t lassank�nt az Idegenl�gi� veszi �t, noha akci�iban szinte egyetlen alkalommal sincs egyed�l, csup�n a gyarmati hadsereg vagy a rendes hadsereg egys�geinek keret�ben.

Kir�lyi rendelet az Idegenl�gi�r�l:

A Francia Idegenl�gi� fel�ll�t�s�r�l sz�l� kir�lyi rendeletet Lajos F�l�p �rta al� 1831. m�rcius 10-�n. E rendelet �gy sz�l (nem sz� szerint):

1. szakasz: Idegenekb�l �ll� l�gi�t kell fel�ll�tani. E l�gi� elnevez�se Idegenl�gi� lesz.
2. szakasz: Az Idegenl�gi� z�szl�aljai ugyanolyan alakzat�ak legyenek, mint a francia sorz�szl�aljak, azzal az elt�r�ssel, hogy nem lesz elitsz�zaduk. A sz�zadokat lehet�leg azonos nemzetis�g�, azonos nyelvet besz�l� emberekb�l kell �ssze�ll�tani.
3. szakasz: Az illetm�ny (zsold) �s az �gykezel�s tekintet�ben az Idegenl�gi� a francia ezredekhez hasonl�tson. Az egyenruha k�k sz�n� legyen, egyszer�, piros szeg�vel, ugyanolyan sz�n� nadr�ggal �s "Idegenl�gi�" felirat� s�rga gombokkal.
4. szakasz: Minden idegennek, aki be akar l�pni az Idegenl�gi�ba, �nk�ntesi szerz�d�st kell al��rnia.
5. szakasz: A szerz�d�s nem sz�lhat kevesebb mint h�rom, �s t�bb mint �t esztend�re.
6. szakasz: A felv�tel�t k�relmez� idegen nem lehet 40 �vesn�l id�sebb �s 18 esztend�sn�l fiatalabb; testmagass�ga legkevesebb 1,55 m�ter legyen. Ha a fenti felt�teleknek megfelel, m�g a k�vetkez� okm�nyokat kell bemutatnia: 1. sz�let�si bizony�tv�ny, vagy m�s, ezzel egyen�rt�k� irat; 2. erk�lcsi bizony�tv�ny; 3. igazol�s, amelyben az illet�kes katonai hat�s�gok meg�llap�tj�k, hogy a jelentkez� rendelkezik a katonai szolg�lathoz sz�ks�ges er�nyekkel.
7. szakasz: Amennyiben a felv�tel�t k�relmez� idegennek nincsenek birtok�ban az el�z� paragrafus 1. �s 2. sz�m� pontj�ban el��rt okm�nyok, akkor t�bornok el� kell k�ldeni, aki d�nt felv�tel�r�l.

Mint l�tjuk; ez a 7. szakasz volt tulajdonk�ppen az a r�s, amelyen �t b�rki besurranhatott az Idegenl�gi�ba. Egy�bk�nt az iratok k�telez� bemutat�sa nagyon hamar kimaradt az Idegenl�gi� �joncfelv�teli gyakorlat�b�l. A t�bbi felt�tel enyhe volta mindenkit a L�gi�ba vonzott, akinek egy vagy m�s okb�l b�v�helyre volt sz�ks�ge. Hogy mennyire elt�rt az el��r�s a gyakorlatt�l, azt legjobban az 1830. m�rcius 18-�n kibocs�tott p�tutas�t�s bizony�tja. Ez megtiltotta a n�s f�rfiak �s a sv�jci sz�rmaz�s�ak felv�tel�t a l�gi�ba. Pedig �ppen a volt sv�jci zsoldosok �s a Hohenlohe-l�gi� maradv�nyai szolg�ltatt�k a l�gi� �llom�ny�nak alapj�t. S�t, az Idegenl�gi� els� parancsnoka, Stoffel ezredes, aki a Hohenlohe-l�gi�ban szolg�lt kor�bban, sv�jci volt.

Fegyelmez�s:

A l�gi� els� z�szl�aljait - a 7. z�szl�aljat kiv�ve - Franciaorsz�gban szervezt�k meg. Stoffel, a kir�lyi rendelkez�s szellem�ben, az idegenekb�l verbuv�lt alakulatok hagyom�nyait k�vetve, "nemzetis�gi" z�szl�aljakat �ll�tott fel. A z�szl�aljak �ssz�llom�nya 1832. okt�ber 1-�n 5.438 f� volt. A nemzetis�genk�nti eloszt�s helytelennek bizonyult. A z�szl�aljak k�z�tt mind �lesebb� v�lt a verseng�s, �s a tisztek r��bredtek, hogy nem tudj�k k�zben tartani embereiket.

Stoffel ezredesnek kezdetben komoly gondot okoztak katon�i. A kir�lyi rendelkez�s r�s�n a t�rv�ny �ltal �ld�z�tt b�n�z�k, kalandorok, volt fegyencek, a t�rsadalom s�pred�ke furakodott be a L�gi�ba. Ez a szerf�l�tt vegyes t�rsas�g a g�ly�kon �s a b�rt�n�kben mindenf�le mes�t hallott az �szak-Afrika v�rosaiban elrejtett kincsekr�l. A neh�zs�gek fokoz�dtak amikor 1832 janu�rj�ban Toulonb�l az els� z�szl�aljak kihaj�ztak Alg�ri�ba. Stoffel ezredes saj�t tapasztalat�b�l tudta, hogy egy nehezen zabol�zhat� alakulatot legjobban f�raszt� feladatokkal vagy k�nyszermunk�val lehet f�ken tartani, k�vetkez�sk�ppen az a legc�lszer�bb, ha a legkem�nyebb munk�ra fogja katon�it. Akinek t�z �r�t kell �snia egyv�gt�ben az afrikai nap gyilkos t�ze alatt, az megt�rik, m�g ha � a legf�ktelenebb fenegyerek is - v�li Stoffel. �gy t�rt�nt, hogy a l�gi�sok nem pusk�val a kez�kben l�pnek Afrika f�ldj�re, hanem hangya m�dra er�d�tm�nyeket emelnek, utat �p�tenek a Duala �s Bugarik k�z�tti mocsaras vid�ken �t, s ezt az utat m�g f�kkal �s maguk f�rta forr�sokkal is szeg�lyezik. Az �t ma is megvan, �s a "L�gi� �tja" nevet viseli. A l�gi�t dics��t� kr�nik�sok val�s�gos himnuszokat zengnek a l�gi�sok b�k�s �p�t�munk�j�r�l. Villebois-Mareuil ezredes err�l a tev�kenys�gr�l mint a l�gi�s elhivatotts�g tet�fok�r�l besz�l: "Meneteltek nyugatr�l keletre, �s amikor hallgattak a fegyverek, v�rosokat emeltek, sz�zf�ldet t�rtek fel."

Kompenz�ci�s tev�kenys�g? Pszichikai k�nyszer? Igen, ennek is volt szerepe, hiszen a harc mentes id�szakok nyugtalans�got, izgalmat jelentettek a l�gi� �let�ben, nagy iv�szatokat k�vet� v�res vereked�seket, �ngyilkoss�gi j�rv�nyt, sz�k�st. A parancsnokok teh�t a "T�z �r�t �sni naponta!" jelsz� szellem�ben cselekedtek.
Egy biztos: A rendk�v�l kem�ny katona�let term�szetes kiv�laszt�d�st eredm�nyezett. Csak a legellen�ll�bbak b�rt�k a sokszor emberfeletti fizikai meger�ltet�st. Viszont egy ilyen katon�kb�l �ll� alakulat k�l�nleges katonai teljes�tm�nyekre is k�pes volt. �s ez volt a c�l!

Az elk�vetkezend� 1832-1835-�s hadj�rat sor�n a l�gi� lassank�nt azz� v�lt, aminek tulajdonk�ppen sz�nt�k: a gyarmati hadsereg "d�rdahegy�v�".