Ha esetleg nem tudnád, hogy hogyan is működött a guillotine, akkor gyorsan elmondom neked. Egy fa szerkezetben volt egy lyuk, amelybe a kivégzésre kerülő embernek be kellett rakni a fejét. A szerkezet felső részébe egy éles pengét helyeztek. Ez a penge a magasból egy hirtelen mozdulattal lecsapott az áldozatra és egy nyisszantással elvágta az illető nyakát.
Szomorú, de régen ilyen módszereket alkalmaztak a rossz útra tévedt emberek megbüntetésére.

S hogy miért pont a guillotine nevet kapta ez a találmány? A kivégzőeszköz névadója egy francia orvos, Joshep Ignace Guillotine volt. Ő csak az úgy mond "keresztapaságot" tudhatta magáénak, a feltalálásban nem ő jeleskedett. Már az ókorban és a középkorban is használták a nyaktilót. Angliában és Skóciában a nemesi születésű bűnösöket végezték ki egy hasonló elven működő szerkezettel.

Kétségtelen, hogy a "nagy halálosztó" a francia forradalom alatt tett szert óriási hírnévre. A keresztapa Guillotine 1783-ban született Saintes városában. Először jezsuita szerzetes volt, majd kivált a rendből és megkezdte orvosi tanulmányait. 1770-ben szerzett diplomát, majd ezt követően a nemzetgyűlés tagjává választották. Az 1789-es felszólalásában javasolta, hogy a halálra ítélt embereket ne akasszák, hanem a kevésbé fájdalmas nyaktilóval végezzék ki.
Az érvei között sorakoztatta fel például azt, hogy ez a módszer megkíméli az áldozatot a halála előtti szenvedéstől. Mindehhez pedig azt is hozzátette, hogy emberbaráti érzésből javasolja a változtatást. Hát, meg kell hagyni, derék ember volt ez a Guillotine.
A nemzetgyűlés 1792-ben fogadta el az indítványt, és rögvest meg is kértek egy asztalost, hogy angol mintára készítse el a gyilkos eszközt.
Az asztalos kicsikét pénzéhesnek bizonyult, ezért az első nyaktiló már használható változata egy zongorakészítő kezét dicséri. 1792. április 25-én rengeteg kísérletezés után a szerkezetet a Chatelet téren állították fel.

Az első kivégzést egy Pelletier nevű gyilkoson hajtották végre. Sőt maga XVI. Lajosnak is egy ilyen bárd alatt végezte.
A sors fintora pedig az volt, hogy maga a nagy humánus Guillotine is majdnem a saját ötlete alatt végezte be életét. Csupán csak Robespierre bukása mentette meg attól, hogy feje nem hullott kosárban.
Az orvos 1814-ig, halálig a himlőoltás bevezetésén fáradozott. S hogy milyen nagyszerű szerkezetnek lett ő a névadója, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Franciaországban a huszadik századig használták a guillotine-t.

Az utolsó nyilvános kivégzésre 1939-ben került sor, aztán a börtönökből száműzték a nyaktilót.
1965 és 1977 között már csak nyolcszor emelkedett magasabb a bárd. Utoljára 1977 szeptemberében sújtott le egy elvetemült gyerekgyilkos nyakára. Majd a Nemzetgyűlés eltörölte a halálbüntetést, és így a jó öreg guillotine is nyugdíjba vonult.
Most már csak a múzeumok kiállítótermeiben lehet "gyönyörködni" a könyörtelen halálosztóban.