Ha esetleg nem tudn�d, hogy hogyan is m�k�d�tt a guillotine, akkor gyorsan elmondom neked. Egy fa szerkezetben volt egy lyuk, amelybe a kiv�gz�sre ker�l� embernek be kellett rakni a fej�t. A szerkezet fels� r�sz�be egy �les peng�t helyeztek. Ez a penge a magasb�l egy hirtelen mozdulattal lecsapott az �ldozatra �s egy nyisszant�ssal elv�gta az illet� nyak�t.
Szomor�, de r�gen ilyen m�dszereket alkalmaztak a rossz �tra t�vedt emberek megb�ntet�s�re.

S hogy mi�rt pont a guillotine nevet kapta ez a tal�lm�ny? A kiv�gz�eszk�z n�vad�ja egy francia orvos, Joshep Ignace Guillotine volt. � csak az �gy mond "keresztapas�got" tudhatta mag��nak, a feltal�l�sban nem � jeleskedett. M�r az �korban �s a k�z�pkorban is haszn�lt�k a nyaktil�t. Angli�ban �s Sk�ci�ban a nemesi sz�let�s� b�n�s�ket v�gezt�k ki egy hasonl� elven m�k�d� szerkezettel.

K�ts�gtelen, hogy a "nagy hal�loszt�" a francia forradalom alatt tett szert �ri�si h�rn�vre. A keresztapa Guillotine 1783-ban sz�letett Saintes v�ros�ban. El�sz�r jezsuita szerzetes volt, majd kiv�lt a rendb�l �s megkezdte orvosi tanulm�nyait. 1770-ben szerzett diplom�t, majd ezt k�vet�en a nemzetgy�l�s tagj�v� v�lasztott�k. Az 1789-es felsz�lal�s�ban javasolta, hogy a hal�lra �t�lt embereket ne akassz�k, hanem a kev�sb� f�jdalmas nyaktil�val v�gezz�k ki.
Az �rvei k�z�tt sorakoztatta fel p�ld�ul azt, hogy ez a m�dszer megk�m�li az �ldozatot a hal�la el�tti szenved�st�l. Mindehhez pedig azt is hozz�tette, hogy emberbar�ti �rz�sb�l javasolja a v�ltoztat�st. H�t, meg kell hagyni, der�k ember volt ez a Guillotine.
A nemzetgy�l�s 1792-ben fogadta el az ind�tv�nyt, �s r�gvest meg is k�rtek egy asztalost, hogy angol mint�ra k�sz�tse el a gyilkos eszk�zt.
Az asztalos kicsik�t p�nz�hesnek bizonyult, ez�rt az els� nyaktil� m�r haszn�lhat� v�ltozata egy zongorak�sz�t� kez�t dics�ri. 1792. �prilis 25-�n rengeteg k�s�rletez�s ut�n a szerkezetet a Chatelet t�ren �ll�tott�k fel.

Az els� kiv�gz�st egy Pelletier nev� gyilkoson hajtott�k v�gre. S�t maga XVI. Lajosnak is egy ilyen b�rd alatt v�gezte.
A sors fintora pedig az volt, hogy maga a nagy hum�nus Guillotine is majdnem a saj�t �tlete alatt v�gezte be �let�t. Csup�n csak Robespierre buk�sa mentette meg att�l, hogy feje nem hullott kos�rban.
Az orvos 1814-ig, hal�lig a himl�olt�s bevezet�s�n f�radozott. S hogy milyen nagyszer� szerkezetnek lett � a n�vad�ja, azt mi sem bizony�tja jobban, mint hogy Franciaorsz�gban a huszadik sz�zadig haszn�lt�k a guillotine-t.

Az utols� nyilv�nos kiv�gz�sre 1939-ben ker�lt sor, azt�n a b�rt�n�kb�l sz�m�zt�k a nyaktil�t.
1965 �s 1977 k�z�tt m�r csak nyolcszor emelkedett magasabb a b�rd. Utolj�ra 1977 szeptember�ben s�jtott le egy elvetem�lt gyerekgyilkos nyak�ra. Majd a Nemzetgy�l�s elt�r�lte a hal�lb�ntet�st, �s �gy a j� �reg guillotine is nyugd�jba vonult.
Most m�r csak a m�zeumok ki�ll�t�termeiben lehet "gy�ny�rk�dni" a k�ny�rtelen hal�loszt�ban.