A Tour t�rt�nete

1903-ban Henri Desgrange tal�lta ki �jonnan alap�tott L'Auto c�m� lapja n�pszer�s�t�s�re, hogy 6 szakaszb�l �ll� ker�kp�rversenyt hirdet a hazafias hangz�s� "Le Tour de France" n�ven. A versenyen, amely j�lius 1-19-ig tartott �s �sszesen 2428 km hossz� volt, hatvanan vettek r�szt, a gy�zelmet 25 km/h �tlagsebess�ggel Maurice Garin szerezte meg. A gy�zelem�rt j�r� 3000 frankkal egy�tt az akkori id�kben sz�p �sszegnek sz�m�t� 6075 frankot keresett. A 21. helyen utols�k�nt c�lba �rkez� Millocheau m�r t�bb mint 64 �r�s h�tr�nyt szedett �ssze. Garin mind a mai napig tart egy rekordot: � nyerte a Tourt a valaha volt legnagyobb k�l�nbs�ggel, 2 �ra 47 perccel a m�sodik helyezett el�tt.

Az els� �vek botr�nyai (pl. 1904-ben kiz�rt�k az els� n�gy helyezettet) �s a kem�ny k�r�lm�nyek (rossz min�s�g�, t�bbnyire macskak�ves utak, kezdetleges technika, rettenetesen hossz�, 400 km-es szakaszok) ellen�re is megmaradt, s�t meger�s�d�tt a verseny. 1910-ben, a hegyi szakaszok bevezet�sekor a Tour m�r j�lius 3-31-ig tartott, 4734 km-en �s 15 szakaszon �t haladt a p�rizsi befut�ig. A hegyi szakaszok felbor�tott�k az addigi er�viszonyokat, hiszen a hegyek m�s versenyz�i alkatot �s teljesen m�s technik�t k�v�ntak mint a s�k szakaszok.

Az els� vil�gh�bor�t k�vet�en �jra megszervezt�k a Tourt �s 1919-ben bevezett�k az �sszetettben �len �ll� versenyz� megk�l�nb�ztet�s�re a s�rga trik�t. A k�t h�bor� k�z�tt a szakaszok sz�ma �s a t�v is tov�bb n�tt, 1926-ban el�rve a rekordnak sz�m�t� 5745 km-t. 1927-ben tesznek el�sz�r k�s�rletet a csapatonk�nti ind�t�sra, azaz a csapatid�futamra, �m a terv nem v�lik be.

1930-ban a m�rk�k csapatait nemzeti csapatok v�ltj�k fel, a r�di� el�sz�r ad �l� k�zvet�t�st a Tourr�l �s megjelenik a mez�nyt k�s�r� rekl�mkarav�n is. 1934-ben a verseny �tlagsebess�ge el�sz�r l�pi �t a 30 km/h-t. 1935-ben vezetik be a piros z�szl�t, ekkor rendezik az els� egy�ni id�futamot �s ekkor vesz�ti �let�t a Galibier-n t�rt�nt buk�sa ut�n Francisco Cepeda, aki a verseny els� hal�los �ldozata.

1936-ban Desgrange a f�szerkeszt�i poszt mellett a versenyigazgat�i feladatokat is helyettes�re, Jacques Goddet-ra b�zza. 1937-ben nyeri az els� olyan versenyz� a Tourt, aki v�lt�s ker�kp�rt haszn�l. Desgrange 1940-ben meghal, eml�k�t a s�rga trik�n is l�that� HD monogram, valamint egy eml�km� a Col du Galibier-n �rzi.

A h�bor� ut�n az 1944-ben megsz�nt L'Auto c�m� lap helyett Goddet 1946-ban megalap�tja a L'�quipe nev� sport�js�got, ami m�ig a legolvasottabb francia sporttal foglalkoz� napilap. Az �j lap veszi �t a h�bor� ut�n el�sz�r 1947-ben megtartott Tour rendez�s�t is. Goddet eg�szen 1986-ig tev�kenykedik versenyigazgat�k�nt, eml�km�ve a Col du Tourmalet-n tal�lhat�.

A k�vetkez� �vekben a Tour dinamikusan fejl�dik, 1958 az els� �l� telev�zi�s k�zvet�t�s �ve, 1967-ben rendezik az els� prol�got, egy �vvel k�s�bb elv�gzik az els� hivatalos doppingellen�rz�st is, 1986-ban pedig az indul�k sz�ma meghaladja a 200 f�t.

Goddet hely�t 1988-ban Jean-Marie Leblanc veszi �t, aki el�deihez hasonl�an sport�js�g�r� �s ker�kp�ros. 1998-ban a L'�quipe az A.S.O. tulajdon�ba ker�l, akik a Tour igazgat�ja mell� els�sorban a gazdas�gi �gyek koordin�l�s��rt felel�s m�sodik igazgat�t neveznek ki. De a Tourral kapcsolatos l�nyeges k�rd�sekben tov�bbra is szinte kiz�r�lagosan a versenyigazgat� d�nt.

Leblanc 2004-t�l 2006-os t�voz�s�ig feladatait fokozatosan �tadja az �j versenyigazgat�nak, Christian Prudhomme-nak, aki mentor�t�l elt�r�en kor�bban a r�di�ban dolgozott. Prudhomme �j�t�sa, hogy a versenyigazgat� kocsija 2005 �ta nem a mez�ny el�tt, hanem k�zvetlen�l m�g�tte halad.

Trik�k

S�rga trik� (le maillot jaune)

Az �sszetettben vezet� versenyz� viseli, 1919-ben vezett�k be, sz�n�t a t�mogat� aut�s magazinr�l kapta.

P�tty�s trik� (le maillot à pois rouges)

A hegyi �sszetettben vezet� versenyz� viseli, 1975-ben vezett�k be. A trik� egy csokol�d�gy�r sz�neit viseli (feh�r alapon piros p�tty�k), akik 1933-ban szponzor�lt�k a hegyek kir�ly�t. A hegyi hajr�kban megszerzett pontok alapj�n �llap�tj�k meg a sorrendet, azonos pontsz�m eset�n az �sszetettben el�rt helyez�s d�nt.

Z�ld trik� (le maillot vert)

A pontversenyben vezet� versenyz� viseli, 1953-ban vezett�k be. Pontokat a szakaszok k�zben a sprinthajr�kban �s a szakaszok befut�iban lehet gy�jteni. Pontazonoss�g eset�n az �sszetettben el�rt helyez�s d�nt.

Feh�r trik� (le maillot blanc)

A legjobb 25 �v alatti versenyz� viseli, eredetileg m�r 1975-ben bevezett�k, de 1989 �s 1999 k�z�tt a trik�t nem osztott�k ki, ett�l f�ggetlen�l az eredm�nyeket r�gz�tett�k. 1997 �ta hivatalosan Souvenir Fabio Casartelli a d�j neve, az 1995-ben �let�t vesztett versenyz� eml�k�re.

Piros rajtsz�m

A legakt�vabb versenyz� viseli, minden szakasz v�g�n egy nyolctag� szakmai zs�ri d�nt r�la. A rajtsz�mot minden nap a rajt el�tt adj�k �t a versenyz�nek. A Tour v�g�n kihirdetik az eg�sz k�rverseny legakt�vabb versenyz�j�t is, aki a trik�visel�kh�z hasonl�an d�jat kap.

S�rga rajtsz�m

A csapatversenyben �len �ll� csapat tagjai s�rga alapon fekete rajtsz�mot viselnek. A csapatversenyben mindig a csapat els� h�rom versenyz�j�nek idej�t veszik alapul, �gy alakul ki az eredm�ny. A csapateredm�nyeket 1930 �ta tartj�k nyilv�n, r�gebben s�rga sapk�val k�l�nb�ztett�k meg az �len �ll�kat, �m a buk�sisak k�telez� visel�s�vel �tt�rtek a mostani jel�l�sre.