A francia forradalom ut�ni �vtizedekben �s a 19. sz�zad elej�n a mûv�szet a neoklasszicizmus �s a ro�mantika k�z�tti verseng�s sz�ntere lett. A neoklasszi�cizmus legkiv�l�bb francia k�pviselõje Jacques-Louis David (1748-1825), Nap�leon k�sõbbi udvari festõje volt. David hal�la ut�n egykori tan�tv�nya, J. A. D. Ingres (1780-1867) lett a neoklasszicizmus vezetõ k�p�viselõje, aktk�pei �s portr�i r�v�n v�lt igaz�n ismertt�.

 

 

 

 

 

A romantikus st�lust elõsz�r Th�odore G�ricault (1791-1824) neve f�mjelezte. G�ricault rajongott a lo�vak�rt, de legismertebb mûve, a Med�za tutaja egy ha�j�t�r�s megr�z� �br�zol�sa. Korai hal�la ut�n Eugène Delacroix (1798-1863) l�pett hely�be, aki mer�sz sz��neivel �s hat�sosan �rzelmes t�mav�laszt�s�val �vtize�dekig meghat�roz� alakja volt a francia fest�szetnek. A 19. sz�zad k�zep�n vir�gzott a term�szethû t�jk�pfes�t�szet, amely teljes m�rt�kben a Fontainebleau mellet�ti Barbizonban alap�tott festõiskola hat�sa alatt �llt; a st�lus legkiv�l�bb k�pviselõi Camille Corot (1796-1875) elv�gy�d�st megjelen�tõ t�jk�pei �s Fran�ois Millet (1814-1875) realisztikus paraszt-csend�letei.

 

 

 

A realizmus mer�szebb v�lfaj�t k�pviselte Gustave Courbet (1819-1877); a festõ baloldali be�ll�totts�ga t�bb k�p�n is �rzõdik, b�r t�jk�pei �s csend�letei is is�mertek. M�g b�trabb volt a m�sik realista, �douard Manet (1832-1883), k�pei (Reggeli a szabadban �s az Olirrcpia) eleinte megbotr�nkoztatt�k a k�z�ns�get. Manet az impresszionist�k elõfut�r�nak tekinthetõ.

 

 

 

 

 

 

Az impresszionista csoportot az 1870-es �vek k�zep�n alap�totta Claude Monet (1840-1926) �s Auguste Renoir (1841-1919). A f�ny �s �rny�k j�t�k�t meg�ragadni k�v�n� impresszionist�k forradalmi �j�t�st hoztak a k�pzõmûv�szetek ter�n. A f�ny �s a sz�nek legl�nyeg�t kutat� Monet �jra �s �jra megfestette a roueni katedr�lis homlokzat�t, a normandiai �tretat szikl�it �s saj�t kertj�nek v�zililiomait Givernyben.

 

 

 

 

 

 

Renoir meleg sz�neket alkalmazott, �rzelemgazdag nõi arck�peirõl v�lt h�ress�, amelyek h�tter��l gyakorta v�lasztott falusi k�rnyezetet. Kezdetben Paul C�zanne (1839-1906) is az impresszionist�k hat�sa al� ker�lt, majd egyre ink�bb elt�volodott az ir�nyzatt�l, b�r t�j�k�pein, k�l�n�sen sz�lõf�ldj�nek, Provence-nak t�jait �br�zol� mûvein mindv�gig k�l�n�s figyelmet ford��tott a f�ny-�rny�k hat�sra. Edgar Degas-t (1834-1917) szint�n meg�rintette az impresszionizmus, b�r õt nem annyira a f�ny �s az �rny�k, hanem ink�bb a t�ncosok �s a lovak mozg�s�b�l ellesett vill�mgyors, v�ltoz� mozdulatok �br�zol�sa izgatta. Az impresszionizmus nyomdokain j�rt, b�r m�s-m�s ir�nyba indult el h�rom kiv�l� festõmûv�sz: Paul Gauguin (1848-1903), akit a t�voli t�jak �s az egzotikus t�ma ir�nti vonz�d�sa v�g�l Tahiti sziget�re vetett; Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901), a Montmartre boh�m �let�nek meg�r�k��tõje; �s a zabol�tlan holland zseni, Vincent van Gogh (1853-1890), akit mindenkin�l jobban lenyûg�z�tt �s elvar�zsolt a provence-i t�j ragyog� sz�nvil�ga. Az 1890-es �vekben a szimbolista festõk ker�ltek az �r�deklõd�s homlokter�be, legnevesebb k�pviselõj�k Odilon R�don (1840-1916).

A 20. sz�zad legelej�n l�pett sz�nre a francia k�pzõ�mûv�szet k�t legjelentõsebb ir�nyzata, a fauve-izmus �s a kubizmus. A fauve-ok (vadak) mit sem t�rõdtek a mûv�szet t�rgy�val vagy a realizmussal, õket csak a sz�nek �s a kompoz�ci� �rdekelte. Az ir�nyzat legki�emelkedõbb k�pviselõje - �s egyben a modern mûv�szetek egyik festõ�ri�sa - Henri Matisse (1869-1954): tal�n a hossz� p�lyafut�sa legv�g�n festett h�remh�l�gyek �s csend�letek jelentik p�ly�ja cs�cs�t.

 

 

 

 

A fauve-ok csoportj�hoz sorolt�k m�g Georges Rouault-t, Mau�rice de Vlaminckot �s Georges Braque-ot. Az ut�bbi egyben a kubista ir�nyzat egyik megalap�t�ja is volt; a spanyol Pablo Picass�val (1881-1973) k�z�sen hozt�k l�tre azt az ir�nyzatot, amely 1914-ig az eg�sz francia k�pzõmûv�szet uralkod� st�lus�v� v�lt. Picasso, korai „k�k" �s „r�zsasz�n" korszakai ut�n Az avignoni kis�asszonyok (1906) c�mû k�p�vel jel�lte ki a forradalmi�an �j ir�nyzat, a kubizmus ir�nyvonal�t. Szerte�gaz� tehets�ge a k�sõbbiek sor�n elvitte a sz�rrealizmus �s a szimbolizmus fel�, hogy azut�n megfesse a p�ly�ja cs�cs�t jelentõ Guernic�t (1937).

A g�pes�t�s �s a gy�ri munka �llt a kubizmus m�sik vezetõ alakja, Fernand L�ger (1881-1955) �rdeklõd�s�nek k�z�p�pontj�ban. A k�t vil�gh�bor� k�z�tti korszakban a sz�rrealizmus sz�m�tott a legelterjedtebb ir�nyzat�nak, b�r legfõbb k�pviselõi, Max Ernst, Ren� Magritte �s Joan Miro nem franci�k voltak. K�r�lbel�l ugyan�ebben az idõben tûntek fel a francia mûv�szeti �let ho�rizontj�n a tehets�ges kelet-eur�pai emigr�nsok- ta�l�n a legh�resebb k�z�tt�k a Szovjetuni�b�l elmene�k�lt Marc Chagall (1887-1985), aki idõs kor�ig meg�õrizte saj�tos, sz�rnyal� fant�zi�j�t.