A 19. szzadtl egszen a jelen szzad kzepig Franciaorszg a francia s a klfldi mûvszek szmra valban ltetõ termkeny tptalaja volt. Akkoriban Prizs a mûvszetek fõvrosnak szmtott, manapsg azonban, dicsõsges trtnelme ellenre, sajnos, tbb mr nem az.
A francia forradalom utni vtizedekben s a 19. szzad elejn a mûvszet a neoklasszicizmus s a romantika kztti versengs szntere lett. A neoklasszicizmus legkivlbb francia kpviselõje Jacques-Louis David (1748-1825), Napleon ksõbbi udvari festõje volt. David halla utn egykori tantvnya, J. A. D. Ingres (1780-1867) lett a neoklasszicizmus vezetõ kpviselõje, aktkpei s portri rvn vlt igazn ismertt.
A romantikus stlust elõszr Thodore Gricault (1791-1824) neve fmjelezte. Gricault rajongott a lovakrt, de legismertebb mûve, a Medza tutaja egy hajtrs megrz brzolsa. Korai halla utn Eugène Delacroix (1798-1863) lpett helybe, aki mersz szneivel s hatsosan rzelmes tmavlasztsval vtizedekig meghatroz alakja volt a francia festszetnek. A 19. szzad kzepn virgzott a termszethû tjkpfestszet, amely teljes mrtkben a Fontainebleau melletti Barbizonban alaptott festõiskola hatsa alatt llt; a stlus legkivlbb kpviselõi Camille Corot (1796-1875) elvgydst megjelentõ tjkpei s Franois Millet (1814-1875) realisztikus paraszt-csendletei.
A realizmus merszebb vlfajt kpviselte Gustave Courbet (1819-1877); a festõ baloldali belltottsga tbb kpn is rzõdik, br tjkpei s csendletei is ismertek. Mg btrabb volt a msik realista, douard Manet (1832-1883), kpei (Reggeli a szabadban s az Olirrcpia) eleinte megbotrnkoztattk a kznsget. Manet az impresszionistk elõfutrnak tekinthetõ.
Az impresszionista csoportot az 1870-es vek kzepn alaptotta Claude Monet (1840-1926) s Auguste Renoir (1841-1919). A fny s rnyk jtkt megragadni kvn impresszionistk forradalmi jtst hoztak a kpzõmûvszetek tern. A fny s a sznek leglnyegt kutat Monet jra s jra megfestette a roueni katedrlis homlokzatt, a normandiai tretat sziklit s sajt kertjnek vzililiomait Givernyben.
Renoir meleg szneket alkalmazott, rzelemgazdag nõi arckpeirõl vlt hress, amelyek htterl gyakorta vlasztott falusi krnyezetet. Kezdetben Paul Czanne (1839-1906) is az impresszionistk hatsa al kerlt, majd egyre inkbb eltvolodott az irnyzattl, br tjkpein, klnsen szlõfldjnek, Provence-nak tjait brzol mûvein mindvgig klns figyelmet fordtott a fny-rnyk hatsra. Edgar Degas-t (1834-1917) szintn megrintette az impresszionizmus, br õt nem annyira a fny s az rnyk, hanem inkbb a tncosok s a lovak mozgsbl ellesett villmgyors, vltoz mozdulatok brzolsa izgatta. Az impresszionizmus nyomdokain jrt, br ms-ms irnyba indult el hrom kivl festõmûvsz: Paul Gauguin (1848-1903), akit a tvoli tjak s az egzotikus tma irnti vonzdsa vgl Tahiti szigetre vetett; Henri de Toulouse-Lautrec (1864-1901), a Montmartre bohm letnek megrktõje; s a zaboltlan holland zseni, Vincent van Gogh (1853-1890), akit mindenkinl jobban lenyûgztt s elvarzsolt a provence-i tj ragyog sznvilga. Az 1890-es vekben a szimbolista festõk kerltek az rdeklõds homlokterbe, legnevesebb kpviselõjk Odilon Rdon (1840-1916).
A 20. szzad legelejn lpett sznre a francia kpzõmûvszet kt legjelentõsebb irnyzata, a fauve-izmus s a kubizmus. A fauve-ok (vadak) mit sem trõdtek a mûvszet trgyval vagy a realizmussal, õket csak a sznek s a kompozci rdekelte. Az irnyzat legkiemelkedõbb kpviselõje - s egyben a modern mûvszetek egyik festõrisa - Henri Matisse (1869-1954): taln a hossz plyafutsa legvgn festett hremhlgyek s csendletek jelentik plyja cscst.
A fauve-ok csoportjhoz soroltk mg Georges Rouault-t, Maurice de Vlaminckot s Georges Braque-ot. Az utbbi egyben a kubista irnyzat egyik megalaptja is volt; a spanyol Pablo Picassval (1881-1973) kzsen hoztk ltre azt az irnyzatot, amely 1914-ig az egsz francia kpzõmûvszet uralkod stlusv vlt. Picasso, korai „kk" s „rzsaszn" korszakai utn Az avignoni kisasszonyok (1906) cmû kpvel jellte ki a forradalmian j irnyzat, a kubizmus irnyvonalt. Szertegaz tehetsge a ksõbbiek sorn elvitte a szrrealizmus s a szimbolizmus fel, hogy azutn megfesse a plyja cscst jelentõ Guernict (1937).
A gpests s a gyri munka llt a kubizmus msik vezetõ alakja, Fernand Lger (1881-1955) rdeklõdsnek kzppontjban. A kt vilghbor kztti korszakban a szrrealizmus szmtott a legelterjedtebb irnyzatnak, br legfõbb kpviselõi, Max Ernst, Ren Magritte s Joan Miro nem francik voltak. Krlbell ugyanebben az idõben tûntek fel a francia mûvszeti let horizontjn a tehetsges kelet-eurpai emigrnsok- taln a leghresebb kzttk a Szovjetunibl elmeneklt Marc Chagall (1887-1985), aki idõs korig megõrizte sajtos, szrnyal fantzijt.
A kereskedõk szmra jelenleg New York, sõt London s Kln neve hangzik legjobban. New York lett a fiatal mûvszek Mekkja; Prizs s Franciaorszg szinte alig vesz rszt a jelen kpzõmûvszeti esemnyeiben. A hbor utni francia mûvszek kzl taln csak Jean Dubuffet-nek, az absztrakt Nicolas de Stalnek s a szobrsz Daniel Burennak sikerlt nemzetkzi sikereket elrnie.
A Kulturlis Minisztrium tett ugyan lpseket a kpzõmûvszet felvirgoztatsra, de ez meg sem kzeltette a sznhz vagy a zene tmogatst. Jacques Lang megfelelõ anyagi alapokat teremtett a mzeumok szmra a kortrs mûvek megvsrlshoz, s vidken is modern mûvszeti kzpontokat alaptott. A legnagyobb hangslyt azonban a nmikpp megkopott s rosszul szervezett vidki llami mzeumok fellesztsre helyezte. Programjt a mzeumok irnti megnvekedett rdeklõdsre alapozta.
A mzeumltogats ma a szabadidõ eltltsnek egyik nagyon is divatos formja, s a ltogatk szma az utbbi idõben megsokszorozdott. A francik klnskppen az risi, a kpzeletet megmozgat mûvszeti killtsokat kedvelik, amelyek ltalban egy-egy mûvsz vagy peridus mûvszett mutatjk be. Az ilyen killtsok mindig tmegeket vonzanak. Ktsgtelen, hogy Prizsban jl tudjk, hogyan lehet legelõnysebben bemutatni a nagyszerû francia kulturlis rksget, s Prizs a kortrs francia tehetsgek nlkl is olyan vros, ahol a mûvszet lland beszdtma.