Francia bulldog

Sz�rmaz�si hely: Franciaorsz�g

Eredeti feladata: �leb

Eredeti neve: Boluedogue francais

Eredete: A franci�k legtipikusabb, "legfranci�bb" kuty�ja.Sz�rmaz�sa vitatott. Sok�ig nem ismert�k el mint �n�ll� fajt�t-az angol bulldog kisebb v�ltozat�nak tartott�k. Csup�n 1898-ban lajstromozt�k.

Teste: A francia buldog z�m�k fel�p�t�s� kutya, sz�les, izmos h�ttal. L�gy�ka sz�les, r�vid �s er�s. H�tvonala a marj�t�l kezdve folyamatosan emelkedik a l�gy�k�ig, majd onnan lefel� kezd lejteni, a farok t�ve fel�. A far szint�n lejt�s. Kurta fark�t a tompor�hoz szor�tva tartja. Hasa �s horpasza felh�zott. Mellkasa sz�les, m�ly �s hord� alak�. V�llai r�videk, �s meglehet�sen merevek. A mells� l�bak egym�st�l t�vol �llnak, �s valamivel r�videbbek, mint a h�ts�k. A cs�nk er�sen leeresztett, sokszor nem is igaz�n meredek. Mancsai kicsik, kerekek �s enyh�n kifel� fordulnak. Nyaka r�vid, enyh�n �velt, lebernyeg n�lk�li.

Feje: A fej er�s, sz�les �s n�gyzetes; b�re csaknem szimmetrikus r�ncokba gy�r�dik. A koponya sz�les, a teteje majdnem sima, a homlok viszont boltozatos. J�l l�that� szem�ld�k�ve van. A stop hat�rozott. A francia buldog orra r�vid, sz�les �s kifel� fordul�. Ajkai vastagok �s kiss� laz�k; a fels� ajak teljesen eltakarja a fogakat. Pof�j�nak izmai j�l fejlettek, de nem kiugr�ak. K�zepes nagys�g� f�lei a t�v�kn�l sz�lesek, fel�l lekerek�tettek („denev�rf�lek”), magasan t�z�ttek �s fel�ll�k, de nincsenek t�l k�zel egym�shoz. Szemei alacsonyan, az orrt�l �s a f�lekt�l egyar�nt t�vol �lnek; kerekek, el�gg� nagyok �s kiss� kid�lled�k. Szemb�l n�zve a szem feh�rje nem l�tszhat. A francia buldog el�reharap, vagyis als� metsz�fogai a fels�k el� ny�lnak. Csukott sz�jn�l nem szabad l�tszania sem a fogaknak, sem a nyelvnek.

Marmagass�ga: A fajta-szabv�ny nem tartalmaz a magass�gra vonatkoz� el��r�st. �ltal�ban 33 �s 40 cm k�z�tt van.

Testt�mege: Legal�bb 8 kg �s legfeljebb 14 kg (a nagys�g �s a s�ly legyen ar�nyban).

Sz�rzete: A r�vid sz�rzet puha, f�nyes, testhez �ll� sz�lakb�l �ll.

Sz�nei: A francia buldog t�bb k�l�nb�z� sz�nezetben ismert: cs�kos, fekete-feh�r foltos, b�zs (a tejesk�v�t�l a v�r�sig), b�zs-foltos, v�r�s �s v�r�s-foltos. Ezeken k�v�l el�fordulhat m�g a k�k, k�k-foltos, csokol�d� �s csokol�d�-foltos, a „sable” �s a „black and tan” is, noha ezek nem megengedett sz�nek. A foltos sz�nezetn�l k�v�natos, hogy a foltok cs�kosak legyenek.
A cs�kos alapsz�n� kuty�kn�l a mellkason �s a fejen lehetnek feh�r jegyek, de nem t�l sok. Vannak (csaknem) teljesen feh�r buldogok is; ezeket a tark�k k�z� sorolj�k.

Alomsz�ma: 3-5 k�ly�k

V�rhat� �lettartama: 10-13 �v

Jelleme: A francia buldog saj�tos, boh�k�s, ny�lt, vid�m �s j�t�kos kutya. El�gg� �rtelmes �s okos, de ha elhat�roz valamit, akkor nagyon makacs is tud lenni. B�tor, lelkes �s testileg sz�v�s, ugyanakkor nagyon �rz�keny is lehet: azonnal meg�rzi, ha a lak�sban rossz a hangulat, �s a szigor� szid�s nagyon felzaklatja. Igen kedves �llat, tal�n �ppen ez�rt nem szeret egyed�l lenni. Ha ridegen tartj�k, a term�szete eltompul – a francia buldog csak a csal�d tagjak�nt �rzi igaz�n j�l mag�t. N�ha f�lt�kenyen viselkedik, ha �gy l�tja, hogy gazd�ja nagy figyelmet szentel valami m�snak. �beren lesi a k�r�l�tte zajl� esem�nyeket, �s ha vesz�lyt �rez, azt r�gt�n ugat�ssal jelzi. �sszess�g�ben azonban nem ugat sokat.

T�rsas viselked�se: T�bbnyire nagyon j�l kij�n a gyerekekkel, m�g az eg�szen kicsikkel is. Rendk�v�li t�r�k�pess�ge �s saj�tos, kuty�s humor�rz�ke miatt nagyszer� j�tsz�t�rs lehet a valamivel nagyobb gyerekek mellett. Gyakran hallani olyan v�lem�nyeket, hogy a gyerekek megbolond�tj�k a kuty�kat, �m a francia buldog eset�ben ennek �ppen a ford�tottja igaz. Egyes egyedek kiss� domin�ns �s ingerl�keny viselked�s�ek lehetnek fajt�rsaikkal szemben – ez az utc�n �pp�gy el�fordulhat, mint otthon –, de el�gg� ritka jelens�g. A t�bbi h�zi�llattal j�l megf�r, felt�ve, hogy k�ly�kkor�t�l kezdve azok t�rsas�g�ban nevelkedett. A francia buldog �ltal�ban bar�ts�gos az emberekkel, a l�togat�kat rendszerint lelkesen �dv�zli.

Sz�rzet�pol�si ig�nye: A francia buldog sz�rzete viszonylag kev�s �pol�st ig�nyel. A vedl�si id�szakban az elhalt �s kilazult sz�rsz�lak k�nnyen elt�vol�that�k sz�rzet�b�l egy gumikefe seg�ts�g�vel. Az �v t�bbi r�sz�ben el�g hetente egyszer �tkef�lni, lehet�leg egy er�sebb s�rt�j� kef�vel. Enn�l a kuty�n�l t�bbnyire az arc r�ncaival sem nagyon kell t�r�dni, el�g, ha id�nk�nt bekenik azokat vazelinnal vagy egy erre a c�lra szolg�l� k�sz�tm�nnyel. Erre az�rt van sz�ks�g, hogy megakad�lyozz�k a cs�nya k�nnyfoltok kialakul�s�t, ami f�k�nt a feh�r kuty�kon lehet felt�n�. Rendszeresen ellen�rizni kell a hall�j�ratokat, nincs-e benn�k piszok vagy t�l sok f�lzs�r. A karmait r�viden kell tartani.

Tan�t�sa: Ezt a kuty�t k�nny� tan�tani. Okos �llat �s gyorsan tanul, f�k�nt ha a foglalkoz�sok vid�m l�gk�rben zajlanak, �s ha a gazd�ja mindig tudatja az �llattal, amikor el�gedett vele. Az arckifejez�se azonban k�nnyen megt�vesztheti az embert, �pp ez�rt nagyon fontos a k�vetkezetess�g. Ez a fajta �rz�kenyen reag�l gazd�ja hanghordoz�s�ra.

Mozg�sig�nye: A francia buldog szeret j�tszani �s hanc�rozni, de a hossz� s�t�kat nem kedveli. Nem b�rja a meleget, ez�rt felt�tlen�l biztos�tani kell neki a h�v�s helyet �s a friss vizet. R�vid orra miatt meleg id�ben nem tan�csos t�lzottan megdolgoztatni. A legjobb ha reggel, vagy este vissz�k s�t�lni. A legt�bb kutya be�ri naponta h�rom r�vid s�t�val, felt�ve, hogy emellett egy kis j�t�kra �s szaladg�l�sra is lehet�s�ge van a kertben. Ez az eb alkalmas a lak�sban val� tart�sra. Vad�sz�szt�ne gyakorlatilag nincs, �s nem hajlamos az �n�ll� csavarg�sra.

Alkalmaz�sai: A francia buldogot szinte kiz�r�lag t�rsk�nt tartj�k. El�g �rtelmes �s k�szs�ges ahhoz, hogy engedelmess�gi pr�b�kra felk�sz�t� �s hasonl� foglalkoz�sokon vegyen r�szt, �m amikor magasabb szintekre l�p tov�bb, ott a m�s fajt�k rendszerint lepip�lj�k.

Francia sp�niel

Eredeti neve: Epagneul francais

Eredete: R�gi francia fajta, sz�rmaz�sa hom�lyos. M�r 1592-ben felbukkant a r�gi hollandi mesterek l�pein, majd 17-18. sz�zad fest�inek alkot�sain.

Le�r�s: Feje hossz�, szeme s�t�tbarna. F�le lel�g. T�rzse viszonylag hossz�, h�ta egyenes, feszes, fara kiss� lejt, mellkasa m�ly, �gy�ka r�vid, izmos. V�gtagjai egyenesek, p�rhuzamos �ll�s�ak. Fark�t t�bbnyire v�zszintesen tartja. Sz�rzete k�zepesen hossz�, selymes, kiss� hull�mos. Sz�ne feh�r alapon gesztenyebarna foltos.

Tulajdons�gai: Intelligens, f�radhatatlan, bar�ts�gos, nyugodt, szeretetrem�lt�.

Alkalmaz�sa: Apr�vadra vad�sznak vele; saj�tos st�lusban, szinte teljesen hangtalanul, ill. apr�, r�vid vakkant�sokkal kajtatja a vadat. Lak�skutyak�nt is bev�lt.

Marmagass�g: kan 56-60 cm, szuka 54-58 cm

Testt�meg: 20-25 kg

Alomsz�m: 3-6 k�ly�k

V�rhat� �lettartam: 10-14 �v

Francia v�zi kutya

Eredeti neve: Barbet

Eredete: �si fajta, m�r 500 �vvel ezel�tt felbukkant k�l�nb�z� festm�nyeken, rajzokon, a 16. sz�zadban pedig r�szletes le�r�st k�z�ltek r�la. Az uszk�r �s a briard �s�nek tartj�k.

Le�r�s: Nem t�l eleg�ns, kiss� torzonborz megjelen�s� �llat. Feje sz�gletes, szeme s�t�tbarna. F�le a fej�hez simulva lel�g. H�ta hossz�, egyenes, �gy�ka sz�les, fara kiss� lejt�s, mellkasa sz�les �s m�ly. V�gtagjai oszlopszer�ek, p�rhuzamosak. Farka hossz�, lel�g. Sz�rzete hossz�, kiss� g�nd�r. Sz�ne fekete, sz�rke vagy s�rg�sbarna, feh�r foltokkal.

Tulajdons�gai: Szimata nem t�l j�, viszont b�tor, sz�v�s, f�radhatatlan, engedelmes kutya.

Alkalmaz�sa: F�k�nt v�zi munk�j�r�l nevezetes. Nagyszer� vadkacsavad�sz. K�ts�gtelen h�tr�nya, hogy bozontos bund�ja gyakori �pol�sra szorul, r�ad�sul munka k�zben kiss� lass�, neh�zkes.

Marmagass�g: 45-60 cm

Testt�meg: 15-25 kg

Alomsz�m: 4-7 k�ly�k

V�rhat� �lettartam: 12-14 �v

F�lhossz� sz�r� pireneusi juh�szkutya

Eredeti neve: Chien de berger Pir�n�es � face rase

Eredete: �si francia fajta.

Le�r�s: A hossz� sz�r� pireneusi juh�szkuty�ra hasonl�t, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy fej�n a sz�rzet r�vid, s ez m�g jobban kiemeli kedves pof�csk�j�t. Feje elhegyesed�, kopony�ja lapos, stopja enyhe, orrh�ta egyenes. Szeme s�t�tbarna, f�le kicsi, fel�ll. H�ta feszes, �gy�ka izmos, fara kiss� csapott, mellkasa m�ly, hasa enyh�n felh�zott. V�gtagjai p�rhuzamos �ll�s�ak, v�kony csont�ak. Farka nem t�l hossz�, a v�ge felfel� kunkorodik. Sz�rzete f�lhossz�. Sz�ne fekete, sz�rk�sfekete, s�rg�sr�t.

Tulajdons�gai: �ber, b�tor, �rtelmes, tal�n m�g a hossz� sz�r� pireneusi juh�szkuty�n�l is intelligensebb. Hihetetlen�l sz�v�s, szinte sohasem lesz beteg.

Alkalmaz�sa: Kiv�l� terel�kutya, k�zszeretetnek �rvend� kedvenc.

Marmagass�g: kan 40-50 cm, szuka 40-52 cm

Testt�meg: 20-22 kg

Alomsz�m: 5-6 k�ly�k

V�rhat� �lettartam: 12-14 �v

Pireneusi francia vizsla

Eredeti n�v: Braque fran�ais, type Pyr�n�es

Eredete: Francia fajta, a Pireneusok vid�k�n alakult ki.

Le�r�s: Nagy termet�, szik�r, eleg�ns kutya. Feje hossz�, kopony�ja lapos, orrh�ta egyenes. Szeme s�t�tbarna. F�le nagy, lel�g. Orrt�kre barna. H�ta egyenes, feszes, �gy�ka karcs�, izmos. Mellkasa m�ly, hasa kiss� felh�zott. V�gtagjai j� csontozat�ak, szab�lyos �ll�s�ak. Mancsa kerekded, ujjai z�rtak. Fark�t fel�re, k�tharmad�ra kurt�tj�k. Sz�rzete r�vid, s�r�. Sz�ne feh�r alapon gesztenyebarna foltos, barna petytyekkel.

Tulajdons�gai: �rtelmes, ragaszkod�, bar�ts�gos, tanul�kony, j� szimat�.

Alkalmaz�sa: H�res vad�szkutya; mindenf�le vadra �s a legv�ltozatosabb terepen vad�sznak vele. J� term�szete miatt kedvenck�nt is tartj�k.

Marmagass�g: 56-60 cm

Testt�meg: 25-32 kg

Alomsz�m: 5-7 k�ly�k

V�rhat� �lettartam: 10-14 �v

Pont-Audemer-i sp�niel

Eredeti neve: �pagneul de Pont-Audemer

Eredete: Francia fajta. A feh�r-gesztenyebarna picardiai �s az �r v�zisp�nielb�l alak�tott�k ki.

Le�r�s: �rdekes megjelen�s�, k�z�ptermet� kutya. Feje tipikus sp�nielfej. Szeme s�t�t �mbrasz�n�. F�le lel�g, rojtos sz�rzet bor�tja. H�ta viszonylag r�vid, fara lejt�s, mellkasa m�ly. V�gtagjai p�rhuzamosak, izmosak. Fark�t k�tharmad�ra csonkolj�k. Sz�rzete el�g hossz�, g�nd�r; fej�n k�toldalt a f�leire is leny�l� b�bit�t visel. Bund�ja barna vagy gesztenyebarna, helyenk�nt sz�rk�s �rnyalat�, n�mi feh�r jegyekkel.

Tulajdons�gai: Vad�szaton enrgikus �s f�radhatatlan, csal�di k�rben szeretetre m�lt�, engedelmes.

Alkalmaz�sa: Mindenf�le vad�szatra haszn�lj�k, de f� munkater�lete a n�das-mocsaras vid�k. Kedvenck�nt is tartj�k.

Marmagass�g: 52-58 cm

Testt�meg: 18-24 kg

Alomsz�m: 4-7 k�ly�k

V�rhat� �lettartam: 10-14 �v

Phalène

Eredeti neve: Phalène

Eredete: Francia fajta, pontosabban sz�lva Olaszorsz�gban m�r a renesz�nsz idej�n k�zkedvelt �leb volt, k�s�bb a francia teny�szt�k t�k�letes�tett�k.

Le�r�s: Kis termet�, eleg�ns megjelen�s�, hoszsz�, selymes sz�r� ebecske. Standard le�r�sa m�rt�kben megegyezik a papillon�val, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy f�lei lel�gnak, �s a sz�r nem olyan l�tv�nyosan hossz� rajtuk.

Tulajdons�gai: �l�nk, kiegyens�lyozott, engedelmes, csendes, szolid. Ide�lis t�rsas�gi kutya. L�tv�nyos bund�ja 18 h�nap alatt fejl�dik ki teljes sz�ps�gben. Kis termete ellen�re nem t�l k�nyes, viszonylag el�g sz�v�s, ellen�ll� szervezet�.

Alkalmaz�sa: Luxuskutya; tulajdonk�ppen a papillon kev�sb� ismert, nem annyira n�pszer� v�ltozata.

Marmagass�g: 25-28 cm

Testt�meg: 1,5-4 kg

Alomsz�m: 2-4 k�ly�k

V�rhat� �lettartam: 10-12 �v

Hossz�sz�r� pireneusi juh�szkutya

Eredeti neve: Chien de berger des Pyr�n�es à poil long

Eredete: A legr�gibb francia juh�szkuty�nak tartj�k; a Pireneusok k�rny�k�n alakult ki.

Le�r�s: K�zepes termet� kutya. Feje a barnamedv��re eml�keztet. Szeme gesztenyebarna, f�le fel�ll. H�ta hossz�, feszes, �gy�ka r�vid, mellkasa m�rs�kelten fejlett. V�gtagjai finom csontozat�ak, mancsa ov�lis. Fark�t kurt�tj�k, de sok kiskutya farok n�lk�l sz�letik. Sz�rzete hossz�, durva, gyapjas. Sz�ne sz�rke, ez�stsz�rke, feh�r, ill. a s�rga k�l�nb�z� �rnyalatai.

Tulajdons�gai: B�tor, �l�nk, vid�m, okos h�s�ges.

Alkalmaz�sa: Napjainkban is megtal�lhat� a ny�jak mellett, de kedvenck�nt is tartj�k.

Marmagass�g: kan 40-50 cm, szuka 38-50 cm

Testt�meg: 20 kg

Alomsz�m: 5-6 k�ly�k

V�rhat� �lettartam: 10-14 �v

Basset Art�sien Normand

Eredeti neve: Basset Art�sien Normand

Eredete: Hasonl� fel�p�t�s� kuty�k m�r a k�z�pkori Angli�ban is l�teztek, de mint a bassetek �ltal�ban, ez a fajta is Franciaorsz�gb�l sz�rmazik.

Le�r�s: Fura alkat�, viszonylag nagy test�, apr� l�b� �llat. Feje hatalmas, f�le hossz�, szeme s�t�tbarna. Mellkasa viszonylag m�ly, h�ta feszes, sz�les. L�bai r�videk, kiss� g�rb�k, er�teljes csontozat�ak. Farka meglehet�sen hossz�. Sz�rzete r�vid, s�r�, sima. Sz�ne feh�r, fej�n r�t jegyekkel �s fekete foltokkal, ill. feh�r �s r�t.

Tulajdons�gai: Legend�san ravasz, furfangos, �gyes, �rtelmes kutya. J� vad�sz h�r�ben �ll.

Alkalmaz�sa: Apr�vadra haszn�lj�k; egyed�l vagy p�ros�val dolgozik. Ritka fajta; manaps�g els�sorban t�rsas�gi kutyak�nt tartj�k.

Marmagass�g: 30-36 cm

Testt�meg: 15-20 kg

Alomsz�m: 5-8 k�ly�k

V�rhat� �lettartam: 10-12 �v

Nagy Gascon-Saintonge-i kop�

Eredeti neve: Grand Gascon Saintongeois

Eredete: Francia fajta, val�sz�n�leg a Szt. Hubertusz kop� fekete �s feh�r v�ltozat�nak keresztez�s�b�l sz�letett. Egyes szakk�nyvek m�r „le�rt�k”, a kihalt fajtak�nt emlegetik, holott n�h�ny makacs teny�szt� m�g foglalkozik vele Franciaorsz�gban.

Le�r�s: Eleg�ns, karcs� kutya. Feje hossz�k�s, szeme gesztenyebarna, f�le hossz�, lel�g. Mellkasa m�ly, h�ta egyenes, �gy�ka izmos, hasa kiss� felh�zott. V�gtagjai egyenesek, er�s csontozat�ak. Farka hossz�, a v�ge fel� elv�konyodik. Sz�rzete r�vid, s�r�. Sz�ne feh�r, n�mi feket�vel t�zdelve, szab�lytalanul eloszl� fekete foltokkal, a pof�j�n �s a szemei felett vil�gosbarna jegyekkel.

Tulajdons�gai: Intelligens, kezes, �rz�keny.

Alkalmaz�sa: R�gen szarvasra �s farkasra vad�sztak vele. Kiv�l� vad�szkutya, j� pajt�sa a gyerekeknek.

Marmagass�g: kan 63-70,5 cm, szuka 60-65 cm

Testt�meg: 30-32 kg

Alomsz�m: 5-9 k�ly�k

V�rhat� �lettartam: 12-14 �v