Madame de Pompadour a legh�resebb szeret�

Azt m�r tudjuk, hogy a kir�lyok �s sokszor a kir�lyn�k is szeret�t vagy szeret�ket tartottak, hogy kiel�g�ts�k ig�nyeiket. Viszont most ideje a m�sik oldalt is t�zetesebben g�rcs� al� venni. Az uralkod�i szeret�k �lete nem volt csup�n j�t�k �s sz�ps�g. Intrik�k, anyagi �s eg�szs�g�gyi gondok eg�sz sor�val kellett megbirk�zniuk �s mindezek mellett m�g uralkod�juk �rdekl�d�s�t is fenn kellett tartaniuk, hiszen egy pillanat alatt elvesz�thettek mindent, amit el�rtek. De hogy is n�zett ki ez a titkos kis vil�g? A v�laszt a t�rt�nelem legismertebb kir�lyi �gyasa, Madame de Pompadour �let�n �t keress�k tov�bb.

A porosz kir�ly �ltal csak „�fels�ge az Als�szoknya!” n�ven emlegetett Pompadour  sz�let�sekor m�g hat�rozottan nem volt Madame, s�t. 1721 december�ben P�rizsban sz�letett Jeanne-Antoinette de Poisson n�ven nagypolg�ri sarjk�nt.

�desanyja P�rizs legszebb n�j�nek h�r�ben �llt �s a f�ma szerint ki is haszn�lta ezt a tulajdons�g�t az el�bbre jut�shoz. Val�sz�n�leg az � el��lete miatt d�nt�tt �gy Antoinette nevel�apja, hogy elsz�kik a megal�ztat�sok el�l 1725-ben. Ezut�n a kisl�nyt Charles Fran�ois Paul Le Normant de Tournehem gazdag bank�r vette mag�hoz, aki  egy�bk�nt nagy val�sz�n�s�ggel biol�giai apja is volt. Sz�rmaz�sa ellen�re luxusk�r�lm�nyek k�z�tt n�tt fel. �nekelni, t�ncolni tanult, m�vel�d�tt �s kapcsolatokat �p�tett, hogy el�bbre juthasson.

A korabeli P�rizs el�g �ls�gos hely volt. Antoinette, b�r j� k�r�lm�nyek k�zt l�v� csal�dban �lt, m�gis csak j� h�zass�ggal �s megszil�rd�tott anyagi h�tt�rrel biztos�thatta valamelyest mag�nak a megbecs�l�st, hiszen a k�zv�lem�ny gyorsan a sz�j�ra vette a balk�zr�l sz�rmaz� gyermekeket, f�leg ha le�nyok voltak.

1741-ben apja kih�zas�totta, de mivel nem tal�lt neki rendes k�r�t, unoka�ccs�hez, a j�m�d�  Charles-Guillaume Le Normant d'Etiolles-hoz adta feles�g�l. Antoinette k�t gyermeket is sz�lt f�rj�nek, de csup�n a fiatalabb, Alexandrine marad �letben. �j f�rj�nek a vagyon�n k�v�l egy m�sik nagyon fontos tulajdons�ga nemesi sz�rmaz�sa volt.

Antoinette egy k�nyelmes kast�lyban t�lthette mindennapjait P�rizs mellett. De ez sem volt el�g sz�m�ra. �rezte, hogy sz�ks�ge van az udvari pezsg�sre, �gy igyekezett valahogy beker�lni oda. De addig is saj�t kis „udvartart�st” hozott l�tre. Saj�t sz�nh�zat rendezett be, melyben � maga is rendszeresen fell�pett �s olyan nagy szellemis�gekkel k�t�tt bar�ts�got, mint Montesqieu �s a m�r akkor is igen h�res Voltaire. Antoinette m�v�szetek �s tudom�nyok ir�nti elk�telezetts�ge miatt hal�l�ig komoly �sszegeket ford�tott mec�n�skod�sra. Az � hozz�j�rul�s�nak k�sz�nhet�en jelenhetett meg az Enciklop�dia els� 17 k�tete is.

XV. Lajos kir�llyal 1745-ben ismerkedett meg. Addigra m�r k�l�n �lt f�rj�t�l. A versailles-i udvarban a kir�ly egy �larcosb�lt rendezett, ahol a fiatalasszony gyorsan mag�ra vonta a kir�ly figyelm�t sz�ps�g�vel. XV. Lajos ekkor m�g el�z� szeret�j�t gy�szolta – Ch�teauroux hercegn�t –, de valahogy m�gis felfigyelt a kurtiz�nk�nt bemutatkoz� Antoinette-re, �s b�r az udvar a h�lgy polg�ri sz�rmaz�sa miatt csak r�vid aff�rra sz�m�tott, nagyon meglep�dtek, mikor kider�lt, ez nem csup�n fut� kaland a kir�ly �s Antoinette k�z�tt.

A fiatal h�lgy egyre gyakoribb vend�g lett az udvarban, s�t r�videsen m�r „maitresse d�clar�e” -k�nt, vagyis hivatalos szeret�k�nt mutatt�k be az udvarban. A kir�ly, hogy kedvese sz�rmaz�s�ra ne lehessen panasz, a Pompadour m�rkin�ja c�met adom�nyozta neki. Antoinette azonban tudta, hogy az udvarban a sz�ps�g �s a szexualit�s vajmi kev�s, hogy megtartsa a kir�ly kegyeit mag�nak. R��bredt, hogy az a k�rnyezet, amibe t�vedt, intrik�ival k�nnyen a veszt�t okozhatja. Egyre csak �z�nlenek a kir�ly el� azok a csinos fiatal l�nyok, akik a szeret�i akarnak lenni – hiszen ez a korban igen nagy kegynek sz�m�tott. A fiatal udvarh�lgyek k�z�tt akkora volt a verseny, hogy m�g a kir�ly sz�kel�s k�zbeni besz�lget�partnere sem lehetett ak�rki. A h�lgyek b�rmire k�pesek voltak, hogy el�bbre juthassanak. Antoinette teh�t igyekezett fel�lm�lni minden m�s h�lgyet. Sz�nh�zat szervezett az udvarban, ahov� m�g a legeleg�nsabb �s legmagasabb k�r�kb�l sem ker�lhetett be ak�rki. K�zben pedig j� viszonyt alak�tott ki a kir�lyn�val is: M�ria Leszczynska nemcsak elt�rte Pompadourt, de egyenesen p�rtfogolta �t.

Pompadour nem �llt meg �s az udvar „m�v�szeti vezet�je” c�mn�l t�bbre v�gyott. Tud�sa �s kapcsolatai lehet�v� tett�k, hogy ak�r az �llam�gyekbe is belesz�lhasson. A kir�ly egyre t�bbet k�rte ki a v�lem�ny�t, s�t sokszor egy-egy tan�cskoz�s k�zepette otthagyta tan�csnokait �s titkos l�pcs�j�n lement Antoinette szob�j�ba. Mivel az etikett szerint a tan�csnokoknak addig tilos volt elhagyni a szob�t, sokszor �r�kat v�rtak a kir�lyra, aki p�r �ra m�lva �j �tletekkel �s javaslatokkal a fej�ben j�tt vissza kedvese lakoszt�ly�b�l. Pompadour nagyszer� politikusnak bizonyult, olyannyira, hogy mikor m�r eg�szs�ge nem tehette lehet�v�, hogy a kir�lyt mint szeret� kiszolg�lja, h� bar�ti kapcsolatban maradva vele, sokszor fogadta �t �s politikusait dolgoz�szob�j�ban, ha tan�csot akartak k�rni t�le.

1756-t�l udvarh�lggy� nevezt�k ki �t az udvarban. Emiatt viszont fel kellett hagynia szeret�i szerep�vel. C�me tov�bbra is ugyanaz maradt, de a kir�ly m�r csak bar�tjak�nt l�togatta. Pompadour komoly szerepet j�tszott a francia-osztr�k sz�vets�g l�trehoz�s�ban, ami �tform�lta az er�viszonyokat eg�sz Eur�p�ban. Az �vek �ta tart� megfelel�si k�nyszer �s nyom�s azonban megtette a hat�s�t. A m�rkin� egyre betegebb lett. Rengeteget fogyott �s egyre gyakrabban esett �gynak, de a kir�lyt tov�bbra is seg�tette j� tan�csaival. 1764 tavasz�n azonban v�gleg �gynak esett �s �prilis 15-�n meghalt.

A hivatalos �ll�spont szerint XV. Lajos nem gy�szolta �t sok�ig, hiszen addigra m�r �j szeret�je volt, aki seg�tett neki enyh�teni a b�nat�t, de val�sz�n�bb, hogy m�lyen megr�zta �t �s az eg�sz udvart a m�rkin� elveszt�se. Ez abb�l is gyan�that�, hogy a m�rkin�t a szok�sokkal ellent�tben hal�los �gy�n nem sz�ll�tott�k el az udvarb�l, megengedt�k neki azt a kegyet, hogy ott lehelje ki lelk�t, ami a kor hagyom�nyai szerint csak a kir�lyi sarjaknak volt megengedett.

XV. Lajosnak �s sok m�s kir�lynak is akadtak m�g szeret�i b�ven. De Pompadour kiemelkedett k�z�l�k �les esz�vel, m�velts�g�vel, m�v�szetek ir�nti elk�telezetts�g�vel �s azzal a val�sz�n�leg �szinte �s m�ly szerelemmel, mellyel a kir�ly fel� fordult, �s igyekezett min�l k�nnyebb� tenni a r� �s a kir�lyn�ra hat� hatalmas nyom�st. Val�sz�n�leg v�g�l ez okozta hal�l�t is. M�ig � az egyik legmegbecs�ltebb �s legelismertebb kir�lyi szeret�, akit a t�rt�nelem ismer.