Maximilien Fran�ois Marie Isidore de Robespierre (Arras, 1758. m�jus 6 - P�rizs, 1794. j�lius 28.), francia �gyv�d, politikus, forradalm�r, a jakobinus diktat�ra vez�ralakja.

Az Alkotm�nyoz� Nemzetgy�l�s 1791. szeptember 30-i bez�r�sakor m�r az egyik legn�pszer�bb forradalm�r volt. Nemsok�ra a p�rizsi t�rv�nysz�ken k�zv�dl� lett, majd az �jonnan megv�lasztott konventben egyik vezet�je a radik�lis jakobinusoknak, akik XVI. Lajos kir�ly el�t�l�s�t �s kiv�gz�s�t k�vetelt�k. Vezet�s�vel 1793. j�nius elej�n megbuktatt�k az addig korm�nyz� girondista er�ket. Robespierre a K�zj�l�ti Bizotts�g eln�k�v� v�lasztatta mag�t, �gy tulajdonk�ppen dikt�tor lett. Elkezd�d�tt a jakobinus terror id�szaka, amelynek � volt egyik szellemi vezet�je. Lesz�molt saj�t p�rtja t�l radik�lisnak tartott elemeivel (t�lz�k) �s a m�rs�keltekkel (Danton, Desmoulins) is. A forradalmi t�rv�nysz�k 1285 szem�ly hal�l��rt volt felel�s. Kez�ben �sszpontosult a jakobinus diktat�ra legf�bb hatalma. V�g�l Robespierre is �ldozatul esett saj�t terrorj�nak. Politikai ellenfelei: Tallien, Fouch�, Collot d'Herbois, Billaud-Varenne, Fr�ron �s a konvent m�s tagjai �sszefogtak ellene, megbuktatt�k �s kiv�geztett�k.

1794. j�lius�ban Robespierret elfogt�k s a Luxembourg-palot�ba sz�ll�tott�k, de a k�lv�rosok cs�csel�ke kiszabad�totta b�lv�ny�t s a v�rosh�z�ra vezette, ahol Robespierre az id�k�zben szint�n kiszabadult p�rth�veivel tal�lkozott. A konvent ellenben szokatlan er�lyt tan�s�tott s Barras t�bornoknak parancsot adott a t�mad�sra. Mid�n ez a v�rosh�z�t ostromolta, Robespierre �ll�t�lag saj�t kez�vel, pisztollyal pr�b�lt �let�nek v�get vetni; hihet�bb azonban, hogy egy nemzet�r r�p�tette a goly�t a zsarnok fej�be, mely azonban csak Robespierre �ll�t z�zta �ssze. Ezut�n Robespierret a Conciergeriebe vitt�k, ahonnan j�lius 28. d�lut�n 6 �ra t�jban 20 t�rs�val egyetemben a v�rpadra sz�ll�tott�k. Lefejeztet�s�t a n�p �r�mrivalg�ssal s tapssal fogadta. Buk�sa a r�muralom v�g�t jelentette.