Francia hadvez�r �s �llamf�rfi, 1804-t�l 1815-ig Franciaorsz�g cs�sz�ra.

Bonaparte Nap�leon Napoleone di Buonaparte n�ven l�tta meg a napvil�got 1769. augusztus 15-�n, a korzikai Ajacci�ban. Olasz kisnemesi csal�db�l sz�rmazott; �let�nek els� fel�t Korzik�n t�lt�tte. Apja Carlo Bonaparte �gyv�d, aki XVI. Lajos udvar�ban szolg�lt. Anyja Letizia Ramolino volt, aki fi�t Rabullione-nak, vagyis kotnyelesnek nevezte.

1779-ben apja Franciaorsz�gba vitte, ahol n�h�ny h�napig az autuni koll�giumba j�rt, majd m�jus 15-�n be�ratt�k a Brienne-le-Ch�teau-i kir�lyi katonai nevel�int�zetbe. 1784-ben v�gzett, majd t�z�r hadapr�dk�nt folytatta tanulm�nyait a p�rizsi �cole Royale Militaire katonai iskol�ban. 1785. szeptember�ben m�r a hadnagyi rang birtokosa lett.
Nap�leon 1786. janu�rj�ban l�pett szolg�latba, s az 1789-es forradalom kit�r�s�ig a valencei �s az auxonnei hely�rs�gben szolg�lt. 1793. j�nius�ban Korzik�ra kellett k�lt�znie csal�dj�val, mert �sszet�z�sbe ker�lt a nacionalista vez�rrel, Pasquale-lal.

Nap�leont megb�zt�k a Toulont ostroml� francia hadsereg t�z�rs�gi osztag�nak vezet�s�vel, s sikeres szolg�latai miatt nemsok�ra dand�rt�bornokk� l�ptett�k el� (1794).
Nap�leon Augustin Robespierre, a h�res forradalm�r �ccs�nek k�zeli bar�tja lett, ami el�g volt ahhoz, hogy 1794. augusztus 6-�n beb�rt�n�zz�k a Chateau dAntibesba, azonban k�t h�t ut�n m�r szabadon is engedt�k.

1795-t�l Nap�leon P�rizsban teljes�tett szolg�latot, ahol a Konvent v�delm�re toborzott seregek �l�re ker�lhetett. Gy�zelmei h�rnevet, gazdags�got �s Franciaorsz�g vezet�j�nek, Nikolas Barrasnak a t�mogat�s�t hozt�k el neki. Megismerkedett Barras volt szeret�j�vel, Josephine de Beauharnais-vel, akivel 1796. m�rcius 9-�n h�zass�gra l�pett.

1796. m�rcius 27-�n sikeres inv�zi�t ind�tott Olaszorsz�g ellen. Kikergette az osztr�k hader�t Lombardi�b�l, valamint legy�zte a P�pai �llamok hadsereg�t is.

1797-ben Ausztria ellen vezette seregeit; a hadj�rat lez�r�sak�nt sz�letett a campo-formi�i-b�ke: �szak-Olaszorsz�g ter�let�nek nagy r�sz�t Franciaorsz�g uralma al� rendelt�k, a N�metalf�lddel �s a Rajna melletti ter�letekkel egy�tt. 1797-ben Nap�leon Velenc�t is elfoglalta, majd 1797 v�g�n az olaszorsz�gi francia ter�letek nagy r�sz�t Cisalpinai K�zt�rsas�g n�ven egyes�tette.

Olaszorsz�gi hadj�rata sor�n Nap�leon franciaorsz�gi politikai befoly�sa folyamatosan n�tt, �gy k�t foly�irata mellett egy harmadikat is megjelenthetett, „Le Journal de Bonaparte et des hommes vertueux” n�ven.

Az 1797-es �vi v�laszt�sok megn�velt�k a royalista p�rt hatalm�t, ez�rt Nap�leont t�madni kezdt�k olaszorsz�gi fosztogat�sai miatt. Nap�leon parancsot is adott Pierre Augereau t�bornoknak, hogy menjen P�rizsba, �s hajtson v�gre puccsot a royalist�k megd�nt�s�re. Ek�zben b�ket�rgyal�sokat kezdem�nyezett az osztr�kokkal, �gy decemberben �gy t�rhetett vissza a francia f�v�rosba mint gy�zedelmes h�d�t� �s er�s hatalommal b�r� szem�ly. Ekkorra m�r sokkal n�pszer�bb volt, mint a Direkt�rium (a v�grehajt� hatalom �l�n �ll� �ttag� igazgat�tan�cs) tagjai.

1798-ban egyiptomi exped�ci�j�val – mely sor�n Kair�t is elfoglalt�k – sz�nd�kozott csap�st m�rni Angli�ra. A hadj�raton (1798–1801) sz�mos tud�s is jelen volt, akik 1799-ben tal�lt�k meg az �egyiptomi hieroglif�k megfejt�s�nek kulcs�t, a Rosette-i k�vet.
1799. november 9-�n egy �llamcs�nyt k�vet�en (Brumaire 18) �tvette a hatalmat, s az Els� Francia K�zt�rsas�g konzulja lett. 1804-ben cs�sz�rr� koron�zatta mag�t, majd katonai diktat�r�t vezetett be, melyet eg�sz Eur�p�ra ki k�v�nt terjeszteni. Beiktat�sa ut�n k�zigazgat�si, katonai, oktat�si �s jogi reformok sor�t hajtotta v�gre (Code Napoleon), melyek l�nyegi hat�st gyakoroltak a francia t�rsadalom fejl�d�s�re.

1800-ban Mareng�n�l megsemmis�t� csap�st m�rt Ausztri�ra. 1801-ben megk�t�tte a luneville-i, majd 1802-ben Angli�val az amiens-i b�k�t.

A b�ke azonban nem tartott t�l sok�ig, hiszen hamarosan fel�j�totta az Angli�val folytatott h�bor�t, flotta�p�t�sbe kezdett, s komolyan foglalkozott a brit szigeteken t�rt�n� partrasz�ll�s gondolat�val, de az angol Nelson admir�lis ellen�ben v�vott Trafalgari tengeri csat�ban (1805) bebizonyosodott Anglia megk�rd�jelezhetetlen tengeri f�l�nye, ez�rt lemondott az inv�zi�r�l. 1805-ben megt�madta az oroszokat �s az osztr�kokat, sorozatos gy�zelmeket aratva Ulmn�l, Austerlitzn�l („H�rom cs�sz�r csat�ja”), majd Friedlandn�l 1807-ben, az orosz csapatokkal szemben. A poroszok 1806-ben J�n�n�l �s Auerstadtn�l szenvedtek veres�get. Az 1806-os �v v�g�n Nap�leon Berlinbe is bevonult, ahol kihirdette a N�met-R�mai cs�sz�rs�g megsz�n�s�t, valamint az Anglia ellen ir�nyul� kontinent�lis z�rlatot.

A tilsiti b�ke ut�n � lett Eur�pa ir�ny�t�ja.

1809-ben, a f�lszigeti h�bor�ban lerohanta Spanyolorsz�got �s Portug�li�t. Az osztr�kok �jabb t�mad�st ind�tottak Nap�leon ellen Aspern-Esslingn�l, azonban Wagram-n�l, majd Gy�rn�l is veres�get szenvedtek. Ekkor csatolt�k Dalm�ci�t �s a Magyar Tengermell�ket Franciaorsz�ghoz (1814-ig maradt �gy).

Nap�leon elv�lt els� feles�g�t�l, Jos�phine-t�l (1810), hogy feles�g�l vehesse M�ria Lujza osztr�k f�hercegn�t.

1811-ben megsz�letett fia, a rem�nyei szerinti tr�n�r�k�s: II. Nap�leon.

1812-ben Oroszorsz�g ellen ind�tott hadj�ratot, de Borogyin�n�l csak �ri�si vesztes�gek �r�n tudott gy�zni. Bevonult az oroszok �ltal felgy�jtott Moszkv�ba, ahol hi�ba v�rta a b�keaj�nlatot. El�g j� katona volt ahhoz, hogy visszaforduljon. Azonban a kegyetlen t�l �s az �lland� �sszecsap�sok k�vetkezt�ben csak seregei t�red�ke kelt �t a zajl� Berezin�n.

1813-ban a lipcsei „N�pek csat�j�ban”, ami t�bb mint 1 milli� ember r�szv�tel�vel zajlott, a koal�ci�s csapatok veres�get m�rtek Nap�leonra. Az orosz hadj�rat �s a lipcsei veres�g ut�n a sz�vets�ges �llamok 1814-ben bet�rtek Franciaorsz�gba, lemond�sra k�nyszer�tve Nap�leont. Elba sziget�re sz�m�zt�k, de a k�vetkez� �vben visszat�rt, �s 100 napra �jra mag�hoz ragadta a hatalmat.

1815. j�nius 18-�n a waterlooi csat�ban v�gs� veres�get szenvedett. Az Atlanti-�ce�n d�li r�sz�n fekv�, brit k�zigazgat�s alatt �ll� Szent Ilona sziget�re sz�m�zt�k. Hal�l�ig brit fel�gyelet alatt �lt (1821. m�jus 5.).