Párizs 1. kerületében, a Louvre északi szárnyával szemben található a Királyi Palota, amelyet eredetileg Bíboros Palotának nevezték, mert Richelieu bíboros építtette saját magának 1624-ben. Késõbb több király lakóhelyéül szolgált, napjainkban az Államtanácsnak ad otthont. A palota belsejében csodás, gondozott park fekszik szökõkúttal, árnyat adó fasorokkal és egy védett árkáddal, ahol fõleg régiségboltok és éttermek találhatók.

Miután az V. Károly által építtetett párizsi városfalat lebontották , Richelieu bíboros felkérte saját építészét, Jacques Lemerciert, hogy tervezzen egy monumentális palotát egy hatalmas kerttel a Louvre szomszédságába.  Hosszú ideig ez az épület a Bíboros Palota nevet viselte, míg napjainkban Királyi Palota néven ismert. A bíboros az épületet a koronának adta 1636-ban, majd 1661-től az Orleans-i család rezidenciája, sőt később az uralkodóház központja lett. A fő épületszárnyat, amely a Louvre-ral szemben feküdt a 18. században Contant d'Ivry, majd a 19. században Fontaine újjáépítette. A színház épületét (napjainkban a francia színházak központja) több alkalommal is felgyújtották, majd 1791-ben hozták rendbe. A 18. század végén orleans-i Lajos Fülöp nagyszabású tervvel állt elő. Megbízta Victor Louis  építészt, hogy a kert 3 oldalán körbe tervezzen egy teljesen azonos homlokzatú lakóházat és a földszinti árkádsor alá pedig üzlethelyiségeket, melyek napjainkban is üzemelnek. A Királyi Palota nagyon gyorsan népszerű és fontos társadalmi összejövetelek színhelye volt. Egészen addig, míg a forradalmi propaganda melegágya nem lett és ezáltal a szerencsejátékosok és a könnyűvérű hölgyek kedvelt területe. Lajos Fülöp uralkodása kezdetén bezáratta a kártyabarlangokat, próbálta feledtetni a negyed rossz hírnevét  és új életet hozni. A város építészei egy utat terveztek, amely kettészelte a csodás kertet. A parkot a két világháború között hozták helyre, amely napjainkban nemcsak a turisták , hanem a környező helyi lakosok kedvelt helye is.