P�rizs 1. ker�let�ben, a Louvre �szaki sz�rny�val szemben tal�lhat� a Kir�lyi Palota, amelyet eredetileg B�boros Palot�nak nevezt�k, mert Richelieu b�boros �p�ttette saj�t mag�nak 1624-ben. K�sõbb t�bb kir�ly lak�hely��l szolg�lt, napjainkban az �llamtan�csnak ad otthont. A palota belsej�ben csod�s, gondozott park fekszik sz�kõk�ttal, �rnyat ad� fasorokkal �s egy v�dett �rk�ddal, ahol fõleg r�gis�gboltok �s �ttermek tal�lhat�k.

Miut�n az V. K�roly �ltal �p�ttetett p�rizsi v�rosfalat lebontott�k , Richelieu b�boros felk�rte saj�t �p�t�sz�t, Jacques Lemerciert, hogy tervezzen egy monument�lis palot�t egy hatalmas kerttel a Louvre szomsz�ds�g�ba.  Hossz� ideig ez az �p�let a B�boros Palota nevet viselte, m�g napjainkban Kir�lyi Palota n�ven ismert. A b�boros az �p�letet a koron�nak adta 1636-ban, majd 1661-t�l az Orleans-i csal�d rezidenci�ja, s�t k�s�bb az uralkod�h�z k�zpontja lett. A f� �p�letsz�rnyat, amely a Louvre-ral szemben fek�dt a 18. sz�zadban Contant d'Ivry, majd a 19. sz�zadban Fontaine �jj��p�tette. A sz�nh�z �p�let�t (napjainkban a francia sz�nh�zak k�zpontja) t�bb alkalommal is felgy�jtott�k, majd 1791-ben hozt�k rendbe. A 18. sz�zad v�g�n orleans-i Lajos F�l�p nagyszab�s� tervvel �llt el�. Megb�zta Victor Louis  �p�t�szt, hogy a kert 3 oldal�n k�rbe tervezzen egy teljesen azonos homlokzat� lak�h�zat �s a f�ldszinti �rk�dsor al� pedig �zlethelyis�geket, melyek napjainkban is �zemelnek. A Kir�lyi Palota nagyon gyorsan n�pszer� �s fontos t�rsadalmi �sszej�vetelek sz�nhelye volt. Eg�szen addig, m�g a forradalmi propaganda meleg�gya nem lett �s ez�ltal a szerencsej�t�kosok �s a k�nny�v�r� h�lgyek kedvelt ter�lete. Lajos F�l�p uralkod�sa kezdet�n bez�ratta a k�rtyabarlangokat, pr�b�lta feledtetni a negyed rossz h�rnev�t  �s �j �letet hozni. A v�ros �p�t�szei egy utat terveztek, amely kett�szelte a csod�s kertet. A parkot a k�t vil�gh�bor� k�z�tt hozt�k helyre, amely napjainkban nemcsak a turist�k , hanem a k�rnyez� helyi lakosok kedvelt helye is.