Ennek a francia �r�nak a nev�t n�lunk nemzed�kr�l nemzed�kre magyarosan Verne Gyul�nak �rt�k �s mondott�k. A magunk�nak tudtuk, ahogy maguk�nak tudt�k az angolok, n�metek, oroszok, amerikaiak. Egyike a vil�girodalom legt�bb nyelvre leford�tott, legnagyobb p�ld�nysz�mban elkelt �r�inak. Els� sikereinek idej�n tal�n � maga se tudta, hogy mindenekel�tt ifj�s�gi �r�, �s m�g kev�sb� azt, hogy az akkor m�g nem l�tez� „tudom�nyos-fantasztikus" reg�ny — a sci-fi megteremt�je. M�ra m�r k�ts�gtelen, hogy a m�lt sz�zad derek�n m�g uralkod� romantik�t � ford�totta term�szettudom�nyos �br�ndok �s a val�s�g fel�. �s mik�zben sikeres kort�rsainak j� r�sze alaposan elavult, � olyan elevenen �l a serd�l� ifj�s�g olvasm�nyaiban, mint a legklasszikusabbak �s a legmodernebbek.

Abban a keresked� k�z�ppolg�ri csal�dban sz�letett, amely 1830-ban, a r�gi kir�lys�got v�gleg lerombol� „J�liusi forradalom"-mal tr�nra �ltette Lajos F�l�p�t, a „polg�rkir�ly"-t, �s vele a p�nzemberek, a bank�rok uralm�t. A gyors polg�ri meggazdagod�s, a kalandoknak �t�lt �zleti v�llalkoz�s, a v�ratlanul felgyorsul� m�szaki fejl�d�s eml�kezetes korszaka volt ez. 1830-t�l 1848-ig tartott. Verne k�t�ves volt, amikor elkezd�d�tt, 20 �ves, amikor befejez�d�tt. Testi-lelki fejl�d�s�re, sokir�ny� �rdekl�d�s�re d�nt� befoly�st gyakoroltak a polg�rs�g sz�m�ra oly izgalmas �s oly rem�nyteljes �vek. A kibontakoz�shoz hozz�j�rult a fi� gyors felfog�sa, tanul�szenved�lye, kor�n megnyilv�nul� mes�l� fant�zi�ja. Siheder �veit�l kezdve a nagy kalandokra v�gyott: hol t�voli t�jak felfedez�je, hol mer�sz �zleti v�llalkoz�sok gyorsan gazdagod� h�se, hol meg nagy h�r� term�szettud�s akart lenni. Amikor felserd�lve kil�pett a csal�di k�rb�l, banktisztvisel�nek �llt, �s hamarosan kock�zatos t�zsde�gyletekb�l gazdagod� �zletember lett.

Kit�n� t�rsas�gi cseveg� volt. �gy mes�lgetett t�voli t�jakr�l, mintha maga j�rt volna a messzes�gekben, amelyekr�l olvasott. Szenved�lyesen olvasott a felfedez�sekr�l �s az egzotikus szok�sokr�l. Izgatt�k az �j tudom�nyos felfedez�sek. De ugyanennyire a kalandos reg�nyek is. Dumas — az id�sebb, a nagy romantikus — az ifj� Verne legkedvesebb �r�ja volt. �lete nagy �lm�nyek�nt tartotta sz�mon, amikor az �nk�ntes emigr�ci�ban �l� kalandos kedv� �r�, aki Garibaldinak is harcost�rsa volt, hazaj�tt P�rizsba, egyenest az irodalmi �s sz�nh�zi �let kell�s k�zep�be, �s �r�mmel fogadta a fiatal �r�k-m�v�szek tisztelet�t. Az �lete del�n t�ljutott, �r�kk� fiatalos �r�fejedelem �s a fiatal, kit�n�en mes�lget� p�nzember hamar �sszebar�tkozott. Verne mester�nek, p�ldak�p�nek tudta Dumast.

Dumas felfedezte a fiatal, fog�kony t�zsdebizom�nyosban a nagy mes�l�t. Verne pedig szeretett k�s�rletk�ppen �rogatni is. N�pszer� olvasm�ny volt annak idej�n a nem sokkal kor�bban fiatalon meghalt nagy amerikai k�lt�-elbesz�l�, Edgar Poe kalandreg�nye, az „Arthur Gordon Pym". Val�j�ban elsietett, �sszecsapott �r�sm� ez, val�sz�n�tlen kalandok sorozata, amelynek v�g�n a h�s elindul az ismeretlen �szaki sark fel�, �s elt�nik. De a romantika f�nykor�ban ez a titokzatoss�g is izgalmasnak sz�m�tott. — Verne k�s�rletk�ppen meg�rta a folytat�st, amely m�g kalandosabb �s m�g val�sz�n�tlenebb volt. Ebben Pym m�r val�j�ban meghalt, nem is r�la sz�l a t�rt�net, hanem bar�tj�r�l, aki fel akarja kutatni, mi t�rt�nt vele. A furcsa reg�ny c�me: „A j�gszfinx". Csak egy lend�let kellett, hogy sikeres olvasm�ny legyen. Az ugr�snak azonban el�zm�nye volt. Verne a k�ziratot odaadta Dumas-nak, aki azonnal v�llalkozott, hogy kiad�t ker�t a sz�m�ra. Meger�s�tette Vern�t, hogy val�di, tehets�ges �r�. Neki pedig m�r megvolt a k�vetkez� reg�nyt�m�ja. �gy gondolta, hogy ha az kell� fogadtat�sra tal�l, akkor majd „A j�gszfinx"-et is meg lehet jelentetni. Hamarosan el is k�sz�tette azt a reg�nyt, amellyel azonnal h�res, majd vil�gh�res lett. Ez az „�t h�t l�ghaj�n". A l�ghaj�t m�r az el�z� sz�zad v�ge fel� feltal�lt�k a Montgolfier-testv�rek, maguk is felsz�lltak — az eg�sz vil�g csod�lat�ra — n�h�ny sz�z m�ter magasra. Az azonnal nagy h�r� feltal�l�k t�bb� nem kock�ztatt�k az �let�ket a nagyon is vesz�lyes k�s�rletez�ssel. De att�l fogva a rep�l�s a tudom�ny �s a technika egyik f� c�lkit�z�se volt. Verne pedig kital�lt egy kalandos kedv� nagy tud�st, aki megszerkesztett egy h�l�gballont, amelyen n�h�ny t�rs�val felsz�ll a magasba. Sorsukat a szelekre b�zz�k. �gy hint�znak �t �ri�si ter�leteket. A kaland f�ldrajzi ismeretterjeszt�ss�, a f�ldrajz pedig kalandd� v�lik. A k�nyv 1863-ban jelent meg. Verne 25 �ves volt. Olyan vil�gsiker lett, sz�mos ford�t�sa �s kiad�sa annyi p�nzt hozott, hogy a szerz� h�tat ford�tott a p�nz�gyleteknek. Hamarosan megjelent a „A j�gszfinx" is, de addigra k�szen volt m�r a k�vetkez� k�nyv.

A hirtelen�ben nemcsak nagy h�r�, de nagy j�vedelm� �r� megval�s�thatta a v�gyott �letform�j�t. Egy k�nyelmes vitorl�s yachtot v�s�rolt. Maga is �rtett a vitorlakezel�shez. Ezzel a v�zi alkalmatoss�ggal haj�k�zott a F�ldk�zi-tenger t�jain. El�g volt ehhez k�t vagy h�rom �rt� tenger�sz �s egy j� szak�cs. A k�nyelmes h�l�f�lk�ben ak�r h�lgyvend�gekkel is utazgathatott. Legt�bb reg�ny�t a dolgoz�f�lk�ben �rta. A vend�gek mes�lgettek r�la, hogy a kis helyis�g a haj�fen�ken t�rk�pekkel van kitap�t�zva. A himb�l�z� �r�asztalon j�l odaer�s�tett �ri�si f�ldg�mb seg�t az �r� k�pzelet�nek.

Az els� sikerek ut�n megvolt az �letprogram: a nagy utaz�sokr�l, az �j felfedez�sekr�l, a v�rhat� m�g �jabb felfedez�sekr�l akart �rni. A „Grant kapit�ny gyermekei" �s „A tizen�t �ves kapit�ny" a legnevezetesebb, legsikeresebb Verne-reg�nyek, a „Nyolcvan nap alatt a F�ld k�r�l" pedig f�ldrajzi ismeretterjeszt�s, mik�zben valamennyi romantikus kalandreg�ny. Ezek mellett egym�s ut�n k�vetkeznek a hamarosan megval�sul� tudom�nyos v�gy�lmokr�l sz�l� reg�nyek. Az „Utaz�s a tenger alatt". azaz N�m� kapit�ny t�rt�nete megel�legezi a tengeralattj�r�k val�s�g�t. Az „Utaz�s a Holdba" �s folytat�sa, az „Utaz�s a Hold k�r�l" az �rrep�l�s korai elk�pzel�se. „A B�gum �tsz�z milli�ja" el�bb ijeszt�, majd szatirikus t�rt�net a megval�s�tott vil�gpuszt�t� csodafegyverr�l.

Ezekben a korai tudom�nyos-fantasztikus reg�nyekben kit�n�, gyakran humoros jellemek mulattatj�k. az olvas�t. A „Nyolcvan nap alatt a F�ld k�r�l" h�se, a ped�ns angol �r, Phileas Fogg �s inasa, a francia Passpartou ugyanolyan felejthetetlen k�t alak, mint a „Grant kapit�ny gyermekei"-b�l ismert tud�s, Paganel, aki olyan sz�rakozott, hogy spanyol helyett t�ved�sb�l portug�lul tanul meg, vagy az „Utaz�s a Holdba" c�m� reg�ny�b�l Servet �r a k�l�nc francia, aki minden �ron �rutaz� akar lenni.

A kifejezetten tudom�nyos c�lzat� t�m�kon k�v�l is halmoz�dnak a k�l�n�s kalandok. �gy a robinzon�dok, a partravetett emberek �letereje �s gy�zelme a term�szet felett. Ezek k�z�l tal�n a leg�rdekesebb a „K�t �vi vak�ci�" — egy iskolai kir�ndul� haj� di�kmenek�ltjeinek t�rsadalmi �lete az otthonn� var�zsolt puszta szigeten. Az irodalomt�rt�net egyik legjobb, leg�rdekesebb ifj�s�gi reg�nye. Vagy „A rejtelmes sziget". Ez n�gy menek�l� f�rfi partravet�d�se egy puszta szigeten, ahol megteremtik az �letlehet�s�get mindaddig, am�g hossz� id� m�lt�n megtal�lj�k �ket.

A mi sz�munkra tal�n a leg�rdekesebb — s tal�n a legszebb is — a „S�ndor M�ty�s". — H�se magyar �r, az 1849 ut�n osztr�k elnyom�s al� ker�l� haza szabads�gh�se, aki b�rt�nb�l menek�l. Sikeres sz�k�se ut�n �ln�vvel bossz�t �ll minden s�relem�rt. K�ts�gtelen a t�ma felt�n� rokons�ga Dumas „Monte Christo gr�fja" c�m� h�res reg�ny�nek cselekm�ny�vel. Verne maga is �gy dedik�lta Dumas-nak, hogy a t�ma alapmozzanatait t�le orozta. A zs�km�nyt ezzel az aj�nl�ssal tisztelettel visszaadja.

Verne soha nem j�rt Magyarorsz�gon. A szem�lyek magyar neveit a t�rk�pr�l �s a t�rt�nelemk�nyvekb�l vette. Szerepel itt Toront�l Simon, Szatm�r L�szl�, a h�s le�ny�t Sz�v�nak h�vj�k, holott ez a foly�n�v ink�bb szerb f�rfin�v. Egy tan�rt B�tori Istv�nnak h�vnak. A gonosz ember neve S�rk�ny... — De a reg�ny nagyon sz�p, sz�vhez sz�l� romantikus m�. A t�bb mint 90 �ve halott szerz� �l�bb �s frissebb, mint p�ldak�pei �s k�vet�i. Jules Verne francia �r�, de n�lunk Verne Gyula, mert a mi�nk is.