Francia �r�

1799. m�jus 20-�n sz�letett Tours-ban.

A csal�d paraszti eredet�, a „de” nemesi partikul�t Balzac ragasztotta nev�hez. D�l-Franciaorsz�gb�l sz�rmaz� apja - eredeti nev�n Balssa - a cs�sz�rs�g alatt hadsereg-�lelmez� tisztvisel�k�nt gazdagodott meg. A fi� tanulm�nyait az oratori�nus szerzetesek vend�me-i koll�gium�ban kezdte, majd sz�lei k�v�ns�g�ra jogot hallgatott. Egy ideig egy �gyv�di irod�ban bojt�rkodott, de k�zben a Sorbonne irodalomt�rt�neti el�ad�sait is l�togatta. H�sz�ves kor�ban elhat�rozta, hogy az irodalomnak szenteli �let�t. Buzg�n tanult, majd - k�l�nf�le �lneveken: Lord R'Hoone, Horace de SaintAubin, Saint-Alme - kiadta els� m�veit, a biztos siker rem�ny�ben �rt kalandreg�nyeket. Kudarcuk ut�n �zleti v�llalkoz�sokba fogott: k�s�rletezett k�nyvnyomtat�ssal, k�nyvkiad�ssal, de csakhamar elad�sodott, cs�dbe jutott, �s t�nkretette csal�dj�t is. Eg�sz �let�ben k�zd�tt hitelez�ivel (ebben az id�ben egy id�sebb asszony, Madame de Berny t�mogatta). Ism�t az �r�sba vetette mag�t: p�ratlan er�fesz�t�ssel �s �nem�szt� munk�val �vi �t-hat reg�nyt alkotott. Kem�nyen dolgozott tehets�g�nek elismertet�s��rt: „Amikor nem dolgozom k�zirataimon, a terveimet csiszolom, s amikor nem csiszolom terveimet �s nem is dolgozom k�zirataimon, levonatokat jav�tok. Ez az �n �letem.”

T�bb jelent�ktelen �s sikertelen m� ut�n 1829-ben kiadta A huhog�kat, a vend�e-i kir�lyp�rti l�zad�s reg�ny�t, �s A h�zass�g fiziol�gi�ja c�m� munk�j�t. Ezzel a k�t alkot�ssal v�gre nagy sikert aratott; beker�lt az el�kel� p�rizsi t�rsas�gba, �s t�bb �js�g is munkat�rs�nak k�rte f�l. Sorra megjelen� reg�nyei k�z�tt m�r remekm�veket is publik�lt: A szam�rb�r, 1831, A vid�ki orvos, 1833, Eug�nie Grandet, 1833, Goriot ap�, 1834, Elveszett ill�zi�k, 1837-43. Munk�ss�g�ban az 1830-as �v fordulatot hozott: ekkor mer�lt fel benne a ciklikus reg�nykompoz�ci� gondolata.

1832-ben megismerkedett De Castries m�rkin�vel, �s az asszony tan�cs�ra legitimista k�pvisel� akart lenni; terve azonban megbukott. 1833-ban tal�lkozott Hanska gr�fn�val, egy lengyel nagybirtokos feles�g�vel, aki - fut� viszonyok mellett - �let�nek nagy szerelme lett. 1836-ban megv�s�rolta a Chronique de Paris c�m� lapot, de hamarosan megv�lt t�le. Sokat utazott, j�rt Sv�jcban, Ausztri�ban, It�li�ban, nagyvil�gi �letet �lt - s ek�zben f�radhatatlanul �rt, sokszor napi tizenk�t-tizenhat �r�t, dolgoz�szob�j�ba z�rk�zva: „Este hat vagy h�t �rakor fekszem, mint a ty�kok, �jjel egy �rakor felkeltetem magam �s nyolcig dolgozom, ekkor megint alszom m�sf�l �r�t, eszem egy keveset, lehet�leg kev�ss� t�pl�l� �telt, iszom egy cs�sze tiszta k�v�t, s azt�n megint neki�l�k munk�mnak n�gy �r�ig. Ekkor megf�rd�m, l�togat�kat fogadok vagy elmegyek hazulr�l, s vacsora ut�n lefekszem.” M�r ifj�kor�ban k�s�rletezett - sikertelen�l - dr�ma�r�ssal; a Vautrint 1840-ben mutatt�k be, a dr�ma megbukott, a rend�rs�g is betiltotta. Ugyanebben az esztend�ben Revue Parisienne c�mmel r�vid �let� foly�iratot ind�tott.

A Goriot ap�t�l kezdve jelennek meg rendszeresen a k�s�bbi Emberi sz�nj�t�k k�z�pponti alakjai, s v�lik v�glegess� a terv: egyetlen, reg�nyek �s elbesz�l�sek k�teteit mag�ba foglal� hatalmas m�ben �sszefoglalni a kor t�rsadalm�t �s annak erk�lcseit (beiktatva n�h�ny siker�lt r�gi munk�j�t is). �gy ind�totta meg 1842-ben az Emberi sz�nj�t�kot; az el�szava szerint is „roppant ar�ny� tervet”, „mely egyszerre fogja �t a T�rsadalom t�rt�net�t �s kritik�j�t, bajainak elemz�s�t �s alapelveinek megvitat�s�t.” „Nem volt kis v�llalkoz�s megrajzolni egy kor k�t-vagy h�romezer jellegzetes alakj�t, mert l�nyeg�ben minden nemzed�k ennyi t�pust mutat fel, s ennyit tartalmaz az Emberi sz�nj�t�k is.” M�ni�kusan ragaszkodott a val�szer�s�ghez, t�rk�peket tanulm�nyozott, kij�rt a temet�kbe, hogy h�seinek megfelel� nevet keressen. C�lj�ul t�zte ki, hogy kinyomozza a t�rsadalmi t�nyek okait, megtal�lja „az esem�nyek, szenved�lyek �s alakok roppant halmaz�ban a lappangva rejl� �rtelmet.” Er�ss�ge lett a pontosan megfigyelt �s apr�l�kosan megrajzolt r�szletek gazdags�ga. Konzervat�v, katolikus, legitimista n�zetei nem akad�lyozt�k pontos �s igaz val�s�gl�t�s�t, s�t, a jelennel szembes�tve, ink�bb m�g el� is seg�tett�k azt.

L�zas �s term�keny munk�ja k�zben t�bb utaz�st tett Oroszorsz�gban, N�metorsz�gban. Amikor 1841-ben Hanska gr�f meghalt, megk�rte az �zvegy gr�fn� kez�t, h�zass�gukra azonban csak k�s�bb ker�lhetett sor. 1848-ban P�rizsban �rte a forradalom: nemzetgy�l�si k�pvisel�nek l�pett fel, de cs�fosan megbukott. 1850-ben, s�lyos betegen, Bergyicsevben feles�g�l vette Hanska gr�fn�t. M�jusban t�rt vissza P�rizsba, augusztusban hash�rtyagyullad�sban meghalt. Temet�s�n Victor Hugo mondott gy�szbesz�det: „Roppant k�zdelmet v�vott a modern t�rsadalommal. �br�ndokat t�pett sz�t, rem�nyeket oszlatott el, �larcokat szak�tott le.”

Hal�la ut�n t�bb befejezetlen �s befejezett m�v�t publik�lt�k, k�zt�k k�t remekm�vet, A parasztokat �s a Kispolg�rokat. Az Emberi sz�nj�t�kba nem illeszked� m�vei k�z�l legjelent�sebb a boccacci�i �s rabelais-i ihlet�s� Pajz�n hist�ri�k (1832-37).

Az Emberi sz�nj�t�k el�szav�ban Balzac megfogalmazza nagyszab�s� v�llalkoz�s�nak c�lj�t: „A t�rt�net�r� a francia t�rsadalom lesz, nekem csak az a dolgom, hogy az �rnoka legyek. Ha lelt�rba szedem a b�n�ket �s er�nyeket, csokorba gy�jt�m a szenved�lyek f� t�neteit, s jellemeket rajzolok, kiv�lasztva a T�rsadalom legjelent�sebb esem�nyeit, t�pusokat alkotva t�bb egynem� jellem von�sainak egyes�t�s�vel, tal�n siker�l meg�rnom azt a t�rt�nelmet, melyr�l a historikusok �ltal�ban megfeledkeztek: az erk�lcs�k t�rt�net�t”. Az eg�sz, 1816 �s 1848 k�z�tti francia t�rsadalmat akarja folyamat�ban, mozg�s�ban �tfogni, jellegzetes t�pusainak �s erk�lcsrajz�nak, a Nap�leon ut�ni id�k ill�zi�veszt�s�nek bemutat�s�val. Elemz� m�don, a t�nyek j�zan, ill�zi�tlan szeml�let�vel fikt�v esem�nysorokban jelen�ti meg kor�nak val�s�g�t. Saj�t megfogalmaz�sa szerint „egy eg�sz t�rsadalmat hordozott a fej�ben” a mozgatott k�t-h�romezer szerepl�vel. �gy megteremti a totalit�sra t�r� (realist�nak nevezett) reg�nyciklust. („Sz�nj�t�knak nevezte, de ak�r t�rt�nelemnek is nevezhette volna”, Hugo; „Felfoghatatlan, hogy egy ember ennyi �letfonalat tudott k�vetni, s nem t�vesztette �ssze �ket”, A. France, „...Shakespeare �s Saint-Simon mellett a legnagyobb t�rh�za a dokumentumoknak, amelyeket az emberi term�szetr�l valaha is k�sz�tettek”, Taine).

A leg�ltal�nosabb elvek szerint tagolja a m�veket h�rom csoportba: Erk�lcsi tanulm�nyokra, Filoz�fiai tanulm�nyokra �s Elemz� tanulm�nyokra. (Az Erk�lcsi tanulm�nyok a ciklusnak kb. nyolctized�t alkotja; hat alcsoportj�t „jeleneteknek” nevezi: Jelenetek a mag�n�letb�l - ide tartozik pl. a Goriot ap�; Jelenetek a vid�ki �letb�l - pl. az Eug�nie Grandet �s az Elveszett ill�zi�k; Jelenetek a p�rizsi �letb�l - C�sar Birotteau; Kurtiz�nok t�nd�kl�se; Jelenetek a politikai �letb�l; Jelenetek a katonai �letb�l; Jelenetek a falusi �letb�l). Hatalmas kork�pet fest a restaur�ci� �veinek Franciaorsz�g�r�l: v�llalkoz�k �zleti mesterked�sei, a szalonok intrik�i, szenved�lyes szerelmek bonyodalmai, �rv�nyes�lni v�gy� karrierista fiatalok t�rtet�se, rend�r�k �s bandit�k �sszecsap�sai jelennek meg, a sz�les panor�m�b�l nem hi�nyzik egyetlen jellegzetes t�rsadalmi t�pus sem. A t�rsadalmi viszonyokat, a h�s�ket �s az emberi kapcsolatokat egyar�nt sokoldal�an mutatja be: az arisztokr�cia szerep�nek, hatalm�nak let�n�s�t, a vagyon ut�ni eszeveszett hajsz�ban eszm�nyeit vesztett polg�rs�got, a buk�sra vagy megalkuv�sra k�rhoztatott becs�leteseket. Balzac „f�lfedezi azt, hogy az egym�sra k�vetkez� t�rt�nelmi korszakokat a kalandjaik r�v�n egym�ssal kapcsolatban �ll� szerepl�k sora k�pviselheti; ezt az egym�sut�nis�got egym�smellettis�gg� v�ltoztatja. A korabeli t�rsadalom lefest�s�t a szerepl�k visszat�r�se teszi lehet�v�: ennek a technik�nak az az el�nye, hogy �ltala ellipszis j�n l�tre a reg�nyben, ami a k�l�nben m�rhetetlen�l hossz� elbesz�l�s jelent�s ler�vid�t�s�nek eszk�ze” (M. Butor). A h�s�k - egy nagyobb t�rt�nelmi folyamat r�szeseik�nt -t�bb m�ben is fel-felt�nnek, �gy lesz a reg�nyciklus egym�shoz kapcsol�d�, de �n�ll�an is teljes m�vek rendszere. (Hetven�t reg�ny�ben t�rnek majd vissza a szerepl�k: A Goriot ap�ban 35, az Elveszett ill�zi�kban 116, a Kurtiz�nokban m�r 135 olyan figura szerepel, aki m�s m�v�ben is megjelenik. Rastignac 14 reg�ny, elbesz�l�s mell�k- vagy f�szerepl�je; Vautrin nagy tril�gi�j�t a ciklus karrierista f�alakjainak reg�nyei alkotj�k - Goriot ap�-Elveszett ill�zi�k-Kurtiz�nok -, de nyomon k�vethetj�k Bianchon tekint�lyes orvoss� v�l�s�t, Nucingen�k csal�di �let�nek alakul�s�t is; Rastignac �letrajz�t m�g �ssze is �ll�tja Balzac az �va l�nya el�szav�ban.) A p�rhuzamok �s ellent�tek m�dszer�vel �br�zolja a v�ltoz� folyamatokat; az eg�sz ciklust �tsz�vi az azonos t�ma- �s mot�vumh�l�zat (vid�k-P�rizs szembe�ll�t�s, a siker-kudarc v�ltoz�s, a t�rsadalmi hull�mz�s fenn �s lenn k�z�tt).

A k�z�pponti �rt�kkateg�ria a siker, az �rv�nyes�l�s, ez�rt foglalkoztatja az �r�t pl. a tehets�ges fiatalok �letlehet�s�ge, el�rejut�sa, �nmegval�s�t�sa; a felemelked�s�rt persze m�s-m�s �rat kell fizetni�k az ambici�zus (gyakran vid�kr�l a f�v�rosba �rkez�) fiatalembereknek (Rastignac; Rubempr�).

A t�rsadalmi �let legf�bb mozgat�rug�ja a p�nz, �gy Balzac szinte monom�ni�s �rdekl�d�ssel k�veti �s elemzi az arany szerep�t: m�veiben alig akad olyan fejezet, ahol nem besz�lnek �rakr�l, �r�ks�gekr�l, v�lt�kr�l, p�nzszerz�sr�l; az uzsor�s Gobseck a (szerepl�k �ltal) legt�bbet emlegetett �s leggyakrabban l�togatott Balzac-h�s. (A szerepl�k is hangoztatj�k �rt�krendj�ket: „Egyetlen materi�lis dolog van, amelynek �rt�ke el�gg� biztos ahhoz, hogy �rdemes legyen t�r�dni vele... az arany mag�ban hordja az �sszes emberi er�ket”, Gobseck; „az erk�lcs ma m�r ismeretlen”, „a t�rsadalom nem az igaz istent im�dja, hanem az aranyborj�t”, Vautrin). A puszt�t� hat�s� arany megm�rgezi az emberi viszonyokat, feld�lja a csal�di �letet, puszt�n �rdekkapcsolatokat t�telez fel. M�g Goriot ap� is tiszt�ban van azzal, hogy „minden a p�nzt�l f�gg, m�g az is, hogy le�nyaink vannak”. (Sok elemz� k�vette nyomon Goriot vagyon�nak „kereng�s�t”. Mivel a p�nzmozg�st Balzac z�rt rendszer�nek mutatja be, az arany �tja ugyan�gy vizsg�lhat� m�vek sor�n kereszt�l, mint az alakok�.)

A Goriot ap� az els� mesterm�, amelyben �j m�dszer�t alkalmazza. A reg�ny „jelenet a mag�n�letb�l”; �tlet�t Balzac el�sz�r feljegyz�sben r�gz�tette: „Egy der�k ember, akinek 600 frank �vj�rad�ka van, polg�ri panzi�ban �l. L�nyai tett�k t�nkre, akiket 50-50 ezer frankos �vj�rad�kkal adott f�rjhez. �gy hal meg, mint egy kutya.”

A kalandreg�nyre �p�l� t�rsadalmi reg�ny val�s t�rben, val�s id�ben j�tsz�dik. K�z�ppontj�ban Eug�ne de Rasticnac, a karrierista fiatalok ambici�zus nemzed�k�nek jellegzetes figur�ja �ll: az � karrier-helyzetbe ker�l�se, �rv�nyes�l�si v�gya fogja �ssze a k�t ir�nyban el�gaz� cselekm�nyt: a Vautrin-f�le (gyilkoss�ggal terhelt, a t�rsadalmi alvil�g fel� vezet�) b�n�gyi t�rt�netet �s Goriot szenved�lyreg�ny�t; t�rben pedig a v�ros k�t pontj�t, a Vauquer-panzi�t �s a Beaus�ant-palota vil�g�t - �gy nemcsak a v�ros, hanem a t�rsadalom k�t p�lus�t is: a nyomor �s a f�ny�z�s mili�j�t. A reg�nykonstrukci� alapja a f�szerepl�-h�rmass�g: Rastignac lelki tus�j�t, v�v�d�sait k�t oldalr�l alak�tj�k (Goriot �s Vautrin); a m� fesz�lts�g�t ezzel a j� �s a rossz k�z�tti ingadoz�s termeti meg. A szerkezet kit�n�en konstru�lt, az �r� hat�rozottan vezeti a t�rt�net �sszesz�v�d� sz�lait. A mindk�t mili�ben otthonos f�szerepl�k saj�tos kapcsolatrendszerben �llnak egym�ssal, �s Goriot lecs�sz�s�val, kirekeszt�d�s�vel p�rhuzamosan emelkedik a t�rsas�gba beker�l� Rastignac st�tusa. Az el�kel� t�rsas�gban, a kispolg�rs�g k�reiben �s az alvil�gban ugyanazok a t�rv�nyszer�s�gek �rv�nyes�lnek; az azonos erk�lcsi elvekr�l, a teljes erk�lcsi v�ls�gr�l sz�l� felismer�sek �tsz�vik az eg�sz m�vet. (a t�rsadalom „posv�ny”, „a vil�g pocsolya .. aki kocsin j�r benne, �s �gy s�rozza be mag�t, az tisztess�ges ember, aki gyalog, az gazember. Ha valakit rajtakapnak, hogy b�rmi csek�lys�get eltulajdon�t, ujjal mutogatnak r� a t�rv�nysz�k el�tt, ha egymilli�t lop, akkor az er�ny h�sek�nt �nneplik a szalonokban”; „ez az �let, ilyen a val�s�gban. Nem szebb, mint a konyha, ugyanolyan b�d�s, �s aki f�zni akar benne, bizony bepiszk�tja a kez�t, az a fontos, hogy ut�na meg tudjon mosakodni: ez korunk erk�lcse”; a viszonylag „tiszta lelkek” nem is maradhatnak meg sok�ig ebben a vil�gban. Mindenki „elveszti ill�zi�it”, az �r� „mindenkit megfoszt valamit�l ... kikutatja a b�nt, felboncolja a szenved�lyt” (Hugo).

Az Eug�nie Grandet c�mszerepl�je apja vagyonszerz�si m�ni�j�nak �ldozata. Szel�d �s engedelmes le�ny, vid�ken �li esem�nytelen �let�t. Amikor egyszer szerelemre lobban a P�rizsban cs�dbe jutott �s hozz�juk menek�lt el�kel� modor� unokafiv�re ir�nt, apja tudta n�lk�l a fi�nak adja megtakar�tott p�nz�t - az pedig szerencs�t pr�b�l, meggazdagodik, �s elfelejti a vid�ki rokont. A m� minden mozzanata a k�rlelhetetlen aranyl�z jellemz�s�re szolg�l - a tiszta �s hisz�keny le�ny alakja mellett m�g kontrasztosabb az apa �s az arany zsarnoks�ga. (Balzac sz�vesen v�lasztja c�m�l az �ldozatok nev�t - Goriot ap�, Eug�nie Grandet, Pons b�csi - de a t�rt�net igazi mozgat�i nem �k, hanem a vel�k szemben �ll� �s az �ket megsemmis�t� er�k.)

Az Emberi sz�nj�t�k k�z�pponti m�ve az Elveszett ill�zi�k: egy tehets�ges fiatal k�lt� �s egy fiatal nyomd�sz-feltal�l� �br�ndjainak szertefoszl�sa - r��brednek, hogy a p�nz t�rsadalm�ban a tehets�g �nmag�ban nem el�g a boldogul�shoz. A h�tt�rb�l kirajzol�dnak a kapitalizmus nyomdai, k�nyvkiad�si �s sajt�viszonyai (a m�v�szet-irodalom �ruv� v�l�s�nak folyamat�val, az �zleti, politikai �rdekek dominanci�j�nak �rv�nyes�l�s�vel a t�nyleges m�v�szi �rt�k f�l�tt). A jellegzetes balzaci mot�vumok - a gyenge ember harca a k�ny�rtelen t�rsadalommal, a vid�k �s a f�v�ros ellent�te, a szenvtelen k�ls� m�g�tt �raml� szenved�lyek, a tiszta lelk� emberek viaskod�sa a romlottakkal, a j� er�tlens�ge a gonosszal szemben - a legteljesebb kifejez�s�ket az Elveszett ill�zi�kban kapj�k meg. Ez az igazi balzaci karrier-reg�ny: a cselekm�ny f�vonala Lucien Chardon felemelked�se (aki �rv�nyes�l�si v�gy�ban „de Rubempr�”-nek is kinevezi mag�t), majd buk�sa �s ideiglenes megmenek�l�se: az �jrakezd�s lehet�s�g�t Vautrint�l kapja.

Balzac kritikusainak egy r�sze az Emberi sz�nj�t�k t�rsadalomrajz�nak igazs�g�t, erej�t �s teljess�g�t hangs�lyozza mindenekel�tt. A megfigyel�sen alapul� vagy k�pzelet sz�lte le�r�soknak ez a b�s�ge �s szerves egys�gbe fon�d�sa a realista reg�nym�v�szet utol�rhetetlen p�ld�j�v� lett. De Balzac egyszersmind rendk�v�li k�pzelet� mes�l�; valamennyi reg�ny�nek tengely�be fordulatos cselekm�nyt helyezett, s t�rsadalomrajz�t �s emberismeret�t e t�rt�net sor�n bontotta ki. Kor�nak k�z�pszer�, siv�r �let�t kiv�teles egy�nis�gek �sszecsap�s�ban, sikereiben �s kudarcaiban mutatta meg, nagy v�llalkoz�sok �s m�g nagyobb ki�br�ndul�sok t�kr�ben, „vesztett ill�zi�k” sor�n: „m�veiben t�bb a legy�z�tt, mint a gy�ztes ember”(Ga�tan Picon). A Balzac-figur�k szuggeszt�vek, „�rdekes jellemek”, monument�lisra felnagy�tott h�s�k. „Minden szerepl�j�nek ugyan�gy a szenved�lyess�g az alapvet� von�sa, mint neki... A legel�kel�bb arisztokrat�kt�l a plebejusok legszeg�nyebb r�tegeiig minden szerepl�je jobban habzsolja az �letet, tev�kenyebb �s ravaszabb a harcban, moh�bb az �lvezetekben, mint a val� �let sz�nj�t�k�ban b�rki. Minden l�lek egy-egy fegyver, melynek minden porcik�ja akarattal van t�ltve”.(Flaubert) Nem �lt a l�lektan finomabb eszk�zeivel, alakjai �ltal�ban egyetlen indulat, r�geszme megsz�llottjai, h�sei m�gis hiteles t�pusok.

St�lus�t a francia kritika sokszor t�madta henyes�ge, �zetlens�ge, dag�lyoss�ga, hars�nys�ga, k�zhelyei miatt, valamint t�lr�szletez� le�r�sai�rt. Elmarasztalt�k romantikuss�g�t is (a sz�ls�s�ges, szenved�lyes jellemek, a v�ratlan fordulatok, leleplez�d�sek �s felismer�sek a romantika eszk�zt�r�b�l val�k), de Balzac �gy v�lte, hogy a „v�letlen a legnagyobb reg�ny�r�”) - szerinte a v�gzet, a v�letlenek mutatj�k be legh�vebben a t�rsadalom ellentmond�sait.

Balzac a 19. sz�zadi reg�ny felvir�gz�s�nak kezdem�nyez�je. Hat�sa a m�faj fejl�d�s�re felbecs�lhetetlen, a t�rsadalmi reg�ny az � kezdem�nyez�s�b�l �s az �ltala mutatott �ton fejl�d�tt, t�bb ir�nyban is, meghat�roz� m�fajj�. „...ide-oda lebegett az �sszes sz�ls�s�gek, a hit �s a tudom�ny, a romanticizmus �s a naturalizmus k�z�tt. � hangoztatta els�nek a k�rnyezet d�nt� hat�s�t az egy�nre, belevitte a reg�nybe a megfigyel�s �s a k�s�rletez�s m�dszereit.”(Zola)