�r�i �s sz�npadi nev�n Molière, francia dr�ma�r�, rendez� �s sz�n�sz, a modern kom�dia megteremt�je.

Egy p�rizsi kir�lyi k�rpitos fiak�nt l�tta meg a napvil�got; �desanyja kor�n meghalt. A polg�rgyerek Poquelin a v�ros nagyh�r� jezsuita koll�gium�ba (College de Clermont) ker�lt, ahol a tudom�nyok �s a skolasztikus filoz�fia mellett latinul is megtanult, eredetiben olvasta Plautus �s Terentius kom�di�it. Poquelin k�zeli bar�ts�got k�t�tt La Mothe Le Vayer abb�val, aki apja, Fran�ois de La Mothe Le Vayer abb� k�nyvt�ri hagyat�k�t gondozta; egyes forr�sok szerint ezek a m�vek nagy hat�ssal voltak a k�s�bbi szerz�re. Els� munk�i k�z�tt tartj�k sz�mon a Lucretius r�mai filoz�fus �ltal �rt De Rerum Natura ford�t�s�t (mely m�ra elveszett).

Amikor az ifj� Poquelin tizennyolc �ves lett, apja r�hagyom�nyozta a Tapissier du Roi (udvari k�rpitos) c�met �s az ezzel j�r� hivatalt, mely �gy gyakori tal�lkoz�sokat tett lehet�v� sz�m�ra XIV Lajos kir�llyal. Poquelin saj�t �ll�t�sa szerint 1642-ben Orl�ansban jogi doktori c�met szerzett, ezt azonban t�bben vitatj�k.

1643 j�nius�ban szerelm�vel, Madeleine B�jart-ral �s annak k�t testv�r�vel L'Illustre Th��tre (H�res sz�nh�z) n�ven megalap�tott�k els� sz�nt�rsulatukat, mely azonban 1645-ben cs�dbe ment. Poquelin ekkort�l vette fel a Molière nevet, mely egy kis d�l-franciaorsz�gi falu neve volt. A cs�dbe ment t�rsulat tartoz�sai miatt Molière az ad�sok b�rt�n�be ker�lt, ahonnan csak egy der�k �t�p�t� mester k�lcs�ne mentette ki. Ezt k�vet�en Madeleine-nel egy�tt v�ndorsz�n�sznek �lltak, �s tizenn�gy �ven kereszt�l a P�rizs k�rny�ki falvakat j�rt�k. Utaz�sai sor�n tal�lkozott Conti herceg�vel, aki egy id�re a t�rsulat mec�n�sa, �s (ennek fej�ben) n�vad�ja volt.

Lyon v�ros�ban Molière sokat j�tszott; kor�bban Maurice Scève �s Rabelais alkot�i zsenije is itt bontakozott ki. Lyonban Madame Duparc – ismertebb nev�n La Marquise – is csatlakozott a t�rsulathoz. Ez id� t�jt Pierre Corneille nagy igyekezettel (de hi�ba), k�s�bb Jean Racine (� viszont sikerrel) ostromolta La Marquise-t szerelm�vel. Racine a Th�agene et Charicl�e c�m� darabj�t felaj�nlotta Molière t�rsulat�nak, Molière azonban, b�r biztatta az ifj� szerz�t, nem t�zte m�sorra a darabot. Racine ekkor m�v�vel az H�tel de Bourgogne sz�nt�rsulat�hoz fordult. Amikor ez a l�p�s Molière f�l�be jutott, minden kapcsolatot megszak�tott Racine-nal.

Molière 1658-ban �rkezett P�rizsba, �s a Louvre (ekkor sz�nh�zk�nt m�k�d�) �p�let�ben n�mi sikerrel j�tszotta Corneille trag�di�j�t, A szerelmes doktor (Nicomede) c�m� kom�di�t. T�rsulata elnyerte a Troupe de Monsieur c�met (a "Monsieur" a kir�ly testv�r�t jelentette), �s patr�nusa seg�ts�g�vel egyes�lt az egyik ismert p�rizsi-olasz commedia dell’arte-t�rsulattal. 1659. november 18-�n sz�nh�zukban, a Petit-Bourbon-ban mutatt�k be Molière els� �t�t� sikernek sz�m�t� darabj�t, a K�nyesked�k-et (Les Pr�cieuses ridicules).

1661-ben, patr�nusa kedv�t keresve meg�rta �s m�sorra t�zte A f�lt�keny herceg c�m� darabot (Dom Garcie de Navarre, ou le Prince jaloux), melynek el�ad�s�n a kir�ly testv�re (a Monsieur) j�tszotta Philippe, az Orl�ans-i Herceg szerep�t. (A Monsieur-t annyira elb�v�lte a sz�nh�z vil�ga, hogy hamarosan fel is adott minden �llami hivatalt.) Ugyanebben az �vben m�g k�t m�sik kom�di�ja is sikerre jutott: a F�rjek iskol�ja (L'�cole des maris) �s a Kotnyelesek (Les F�cheux), melyet a kir�ly tisztelet�re rendezett �nneps�gen mutattak be.

1662-ben Molière, t�rsulat�nak olasz tagjaival egy�tt �tk�lt�z�tt a Th��tre du Palais-Royal �p�let�be. Ugyanebben az �vben feles�g�l vette Armande-ot, akit � Madeleine B�jart h�g�nak v�lt (�m aki val�j�ban Madeleine titkos kapcsolatb�l sz�letett l�nya volt). Ekkor j�tszott�k a N�k iskol�ja c�m� m�v�t (L'�cole des femmes); mind a darab, mind Molière h�zass�ga nagy port kavart P�rizsban. A m�v�szet�t �rt kritika ellen�ben meg�rta a N�k iskol�ja kritik�j�t (La Critique de "l'�cole des femmes") �s a Versailles-i r�gt�nz�st (L'Impromptu de Versailles).

Ellenfelei azonban a francia udvar fels�bb k�reiben kerestek t�mogat�st Molière kih�v� realizmusa �s engedetlens�ge ellen. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott Conti hercege �s Jean Racine is. Ugyancsak kev�ss� kedvelt�k Molière m�veit a janzenist�k �s a hagyom�nyos m�vek szerz�i. Molière ekkor azonban m�g er�s t�mogat�kra tal�lt: a kir�ly mell� �llt, �s rendszeres j�vedelem biztos�t�sa mellett elv�llalta Molière els�sz�l�tt fi�nak keresztapas�g�t is. A kor irodalmi „or�kuluma”, Nicolas Boileau-Despr�aux szint�n t�mogatta az �r�t.

1664-ben Versailles-ban bemutatt�k a Tartuffe-�t (Tartuffe, ou l'Imposteur), melyet �ri�si felh�borod�s k�vetett. A darab cselekm�nye di�h�jban: A j�m�d� Orgon meg van gy�z�dve arr�l, hogy vend�ge, Tartuffe, egy m�lyen vall�sos, enn�lfogva kiv�l� ember – a val�s�gban azonban Tartuffe egy sz�m�t� hipokrita. Orgont, mint a h�z ur�t, arra �szt�k�li, hogy csal�dja tagjait hatalma alatt tartsa, �gy azt�n Orgonon kereszt�l k�nny� lesz uralkodni felett�k. Mire Tartuffe igazi term�szete kider�l �s Orgon r�d�bben t�ved�s�re, Tartuffe-nek t�rv�nyes kontrolja van a csal�d anyagi javai felett. Az utols� pillanatban a kir�ly k�zbel�p, �s Tartuffe-�t b�rt�nbe csukj�k.

A tartuffe sz� a francia – �s m�g sok m�s – nyelvben ma is haszn�latos; azt az ember jel�li, aki csak sz�nleli az erk�lcsis�get, de f�k�ppen a vall�sos er�nyeket.

A h�rre, hogy a kir�ly felf�ggeszti a k�pmutat� egyh�zfir�l sz�l� darab el�ad�sait, Molière 1665-ben meg�rta a sevillai cs�b�t�alakj�t, a Don Juan vagy a k�szobor lakom�j�tt (Don Juan ou le Festin de Pierre), melynek k�z�ppontj�ban egy ateista �ll, aki vall�sosnak mutatja mag�t, de Isten megb�nteti �t. A kir�ly reakci�ja igen diplomatikus volt: mindk�t el�ad�st betiltotta, ugyanakkor biztos�totta a t�rsulat �s Molière k�zvetlen kincst�ri t�mogat�s�t.

A kit�ntetett Molière a kir�llyal eb�del – a K�pes Vil�g c. hetilap illusztr�ci�ja, 1869.

Lully seg�ts�g�vel zen�s darabb� dolgozta �t A szerelmes doktort, melyet ekkor a „par ordre du Roi” (a kir�ly megrendel�s�re) alc�mmel l�tott el, �s amely �gy �jra sikert hozott sz�m�ra. 1666-ban mutatt�k be a Mizantr�p (Le Misanthrope) c�m� (tal�n legkifinomultabb) darabj�t, melyet azonban a korabeli k�z�ns�g kev�ss� �rt�kelt.

T�bb pr�b�lkoz�s ut�n, n�mileg �tdolgozva, 1667-ben ism�telten megpr�b�lta sz�nre vinni a Tartuffe-�t L'imposteur c�mmel, �m amint a kir�ly elhagyta P�rizst, a f�paps�g betiltotta a m�vet, melyet �gy csak p�r �vvel k�s�bb, a kir�lyi hatalom �jb�li megszil�rd�t�sa ut�n t�zhettek ism�t m�sorra.

Molière ekkor m�r beteg volt, �s j�val kevesebbet �rt, mint kor�bban. 1668-ban Plautus nyom�n meg�rta az Amphitryont, melyben ugyanakkor egy�rtelm� utal�sokkal szolg�l a kir�ly titkos szerelmi viszonyaira. A k�z�ns�g nem fogadta tetsz�ssel Dandin Gy�rgy, vagy a becsapott f�rj (George Dandin, ou le Mari confondu) c�m� darabj�t, A f�sv�ny (L'Avare) azonban hatalmas sikert aratott.

Lully-vel t�rsulva ism�t zen�s darabokat alkotott, melyek k�z�l legismertebb Az �rhatn�m polg�r (Le Bourgeois Gentilhomme), mely egyesek szerint volt patr�nusa, a Fouquet ellen fordul� Colbert leleplez�s�t c�lz� szat�ra. Ugyancsak Lully-vel egy�tt alkott�k meg a Psych� c�m� tragikus balettet, melynek sz�vegk�nyv�hez Thomas Corneille (Pierre Corneille �ccse) is hozz�j�rult.

1671-ben meghalt Madeleine B�jart, �s Molière-t mind a vesztes�g, mind saj�t betegs�ge egyre jobban legyeng�tette. Ennek ellen�re meg�rta a Scapin furfangjait (Les Fourberies de Scapin), �m az ezt k�vet�en �rt Escarbagnas hercegn�je (La Comtesse d'Escarbagnas) messze alatta maradt egy�b m�vei sz�nvonal�nak.

A Tud�s n�k (Les Femmes savantes) 1672-es meg�r�s�hoz hozz�j�rult, hogy Lully-vel elt�volodtak egym�st�l, �gy Molière-nek vissza kellett t�rnie a hagyom�nyos dr�maform�khoz. A darab ugyanakkor nagy sikert aratott, �s ez n�mi er�t adott a szerz�nek, hogy tov�bb dolgozzon.

Molière �let�nek tal�n legismertebb momentuma az az utols� pillanat, amikor a K�pzelt beteg (Le Malade imaginaire) el�ad�sa k�zben a sz�npadon �sszeesett, majd n�h�ny �r�val k�s�bb saj�t otthon�ban meghalt. Az utols� kenetet nem vehette mag�hoz, mert k�t pap is visszautas�totta a h�v�s�t, a hal�l pedig m�r a harmadik meg�rkez�se el�tt el�rte.

Molière s�reml�ke P�rizsban, a Père Lachaise temet�ben

Mivel a kor szok�sa szerint sz�n�szeket nem temethettek megszentelt f�ldbe, csak �zvegye, Armande k�zbenj�r�s�ra, XIV. Lajos k�l�n enged�ly�vel, �jszaka b�cs�ztathatt�k el. (F�ldi maradv�nyait 1792-ben a Pantheonba, majd 1817-ben a Père Lachaise temet�be helyezt�k �t.)

Annak ellen�re, hogy a trag�di�t tekintette magasabbrend�nek, Molière a v�gj�t�kai, �s miszt�riumj�t�kai r�v�n v�lt k�zismertt�. A kom�dia m�faj�ban �r�dott m�vei az improvizat�v j�t�km�dra �p�l� commedia dell’arte olasz hagyom�ny�t k�vett�k. Az ebben a m�fajban is gyakran szerepl� h�zass�gi bonyodalmakat, a megnem�rt�s t�m�it, �s a fenn�ll� t�rsadalmi rend �ls�gos volt�t Molière g�nyol�, szatirikus hanggal �tv�zte, �s v�gj�t�kainak nem egy esetben pesszimista v�gkicseng�st adott.

Hal�la ut�n n�h�ny �vvel, 1677-ben kir�lyi rendelet int�zkedett Molière el�rvult t�rsulata �s a Bourgogne-sz�nh�z egyes�t�s�r�l. Ebb�l sz�letett meg a francia nemzeti sz�nh�z, a Com�die-Francaise, amelyet "Molière h�za"-k�nt is emlegetnek. Molière nemcsak �r� volt, hanem egy sokoldal�, minden ir�nyban m�k�d� sz�nh�zi ember, sz�n�sz, rendez�, sz�nigazgat� �s szerz� egyszem�lyben, darabjait k�zvetlen sz�ks�gletre, maga az el�ad�s miatt �rta. Az id� szor�t�s�ban nem volt mindig lehet�s�ge kidolgozni a v�gkifejletet, �gy a deus ex machina eszk�zeit alkalmazta, ett�l darabjai m�g k�zvetlenebbek, m�g �szint�bbek, m�g leleplez�bbek lettek. A fent eml�tett olasz v�gj�t�ki hagyom�nyokon t�l k�vette a latin, a francia, s�t a spanyol v�gj�t�ki hagyom�nyokat is; amib�l csak mer�tett, azt mind �tl�nyeg�tette, egy�nis�g�nek pecs�tj�vel hiteles�tette. M�veinek el�ad�sai ma is �lm�nyt jelentenek, darabjait ma is j�tssz�k Eur�p�ban, s term�szetesen a Com�die Francaise deszk�in � a legn�pszer�bb szerz� – darabjainak szerepl�i m�ig sem "haltak ki". A k�pmutat� �s p�nzs�v�r vil�g m�k�dik tov�bb, r�ismer�nk a f�sv�nyekre, a k�kharisny�kra, az �lszentekre. Van egy igen �rdekes adatsor: a Com�die-Francaise deszk�in 1680 �s 1920 k�zt 21 647-szer j�tszottak Molière darabot, ugyanekkor Racine-�it 6753-szor, Corneille-�it 5241-szer. Haz�nkban m�r a XVIII. sz�zad v�g�t�l ford�tani kezdt�k Molière darabjait, �s az�ta n�lunk is f�nyes karriert futottak be m�vei.

Molière alkot�i korszaka egybeesik a legnagyobb holland fest�k, Frans Hals �s Rembrandt alkot�i korszak�val.