Michel de Nostredame vagy latinos�tott nev�n Nostradamus, (Saint R�my, Franciaorsz�g, 1503. december 14. – Salon, Franciaorsz�g, 1566. j�lius 2.) a francia renesz�nsz neves alakja; IX. K�roly francia kir�ly udvari orvosa, k�pzett csillag�sz-asztrol�gus, misztikus j�s (l�tnok),(gy�gyszer�sz).

1503-ban sz�letett a franciaorsz�gi Provence tartom�nyban, Saint-R�my-de-Provence-ban. Avignonban filoz�fi�t tanult, majd Montpellier v�ros orvosi egyetem�n v�gzett 1529-ben, ut�na k�zel harminc �vig praktiz�lt orvosk�nt. Mint pestisdoktor, r�szt vett k�t nagy pestisj�rv�ny elleni k�zdelemben. Miut�n 1547-ben megn�s�lt, feles�g�vel az Aix k�zel�ben fekv� Salonban telepedett le, ahol hal�l�ig dolgozott eredeti szakm�j�ban. 1556-t�l II. Henrik francia kir�ly �s feles�ge, Medici Katalin p�rtfogoltja, 1564-t�l IX. K�roly udvari tan�csosa volt. Saloni tart�zkod�s�t�l kezdve foglalkozott j�sl�ssal is. R�mekbe szedett pr�f�tikus k�nyv�nek, A pr�f�ci�k els� v�ltozata 1555-ben jelent meg Lyonban.

Nostradamus 1503. december 14-�n sz�letett (az akkor �rv�nyben l�v� Juli�n-napt�r szerint; a ma haszn�latos Gergely-napt�r alapj�n december 24-�n) a franciaorsz�gi Provence tartom�nyban l�v� Saint-R�my-de-Provence v�ros�ban, amely kal�briai J�nos herceg v�grendelete alapj�n 1481-ben ker�lt �t XI. Lajos kez�be. Anyai �s apai �gon is kikeresztelkedett, katolikuss� lett zsid� orvoscsal�d lesz�rmazottjak�nt l�tta meg a napvil�got. A XVI. sz�zadi Franciaorsz�gban a csal�dok kikeresztelked�s�nek id�pontj�t XII. Lajos egy 1501-es rendelet�hez k�t�tt�k, miszerint annak hat�lyba l�p�se ut�n minden francia zsid�nak h�rom h�napon bel�l ki kellett keresztelkednie, vagy ki kellett v�ndorolnia, de �jabban azt is lehets�gesnek tartj�k, hogy Nostradamus csal�dja m�r j�val a rendelet megsz�let�se el�tt, m�g J� Ren� uralkod�sa alatt �tt�rt a katolikus hitre.

A nagysz�l�k Provence egyik r�mai eredet� kis v�rosk�j�ban, Saint R�myben, az Avignon �s Arles k�z�tti, a f��tvonalakt�l t�vol es� helys�gben �ltek. Nostradamus mindk�t nagyatyja orvos volt: apai r�szr�l, Pierre de Nostre-Dame, Ren� kir�ly, m�g anyair�l, Jean de Saint-R�my pedig J�nos kal�briai herceg (Ren� kir�ly fia) udvari orvosa volt. Pierre de Nostre-Dame fia, Jacques azonban nem l�pett atyja �r�k�be: a v�ros k�zjegyz�je lett, s Jean de Saint-R�my le�ny�t, Ren�e-t vette feles�g�l, akit�l 17 gyermeke sz�letett, a feln�tt kort azonban csak Michel, Bertrand, Jean, Hector �s Antoine �lte meg. Egy�bk�nt a csal�dban ap�r�l-fi�ra sz�ll� hagyom�ny volt, hogy a bibliai J�k�b �s Lea egyik fi�nak, Isszak�r t�rzs�b�l sz�rmaz�nak tekintett�k magukat.

Nostradamus katolikus szellem�, vall�sos nevel�st kapott; mag�t �lete v�g�ig – mind sz�ban, mind leveleiben – meggy�z�d�ses h�v� katolikusk�nt jellemezte. Kisgyermekk�nt nagy hat�ssal volt r� anyai nagyapja, aki orvosi foglalkoz�sa mellett k�pzett csillag�sz �s asztrol�gus is volt: � avatta be �rdekl�d� unok�j�t a csillagk�pek vil�g�ba, valamint a bolyg�mozg�sok sz�m�t�saiba �s tudom�ny�ba. Nostradamus 1519-t�l Avignonban tanulva, mindig �r�mmel besz�lt di�kt�rsainak a csillagokr�l, ami�rt �k kis asztrol�gusnak nevezt�k.

Val�sz�n�leg a nagyapa hat�s�ra d�nt�tt �gy, hogy nem apja jogi, hanem nagyapja tudom�nyos-orvosi p�ly�j�t folytatja. �gy ker�lt Nostradamus a F�ldk�zi-tenger partj�n fekv� Montpellier orvosi egyetem�re, amely az akkori Franciaorsz�gban a legh�resebb volt. Ennek az int�zetnek az volt a k�l�nleges el�joga, hogy az ott tanul� medikusok �venk�nt felboncolhatt�k egy kiv�gzett gyilkos hull�j�t, mivel ez a tev�kenys�g abban az id�ben m�g rendk�v�linek sz�m�tott, ez�rt �rthet�en az anat�mi�t itt magasabb sz�nvonalon oktatt�k, mint az orsz�g t�bbi egyetem�n, melyeknek tan�t�sa csak elm�leten alapult. Rendszeres �t �vi tanul�s ut�n Nostradamus megkapta a p�sp�kt�l a legals�bb orvosi fokozat, a licenci�tus elnyer�s�t tan�s�t� oklevelet. Ugyan c�lul t�zte ki, hogy megszerzi a magasabb doktori fokozatot, de ahhoz tov�bb kellett volna tanulnia; ennek megval�s�t�s�t az 1520-as �vekben kit�rt pestisj�rv�ny akad�lyozta meg.

Az Eur�paszerte tombol� s�lyos pestisj�rv�nyok alig k�t-h�rom �v leforg�sa alatt milli�kat �ltek meg �s a fekete hal�l – a n�pess�g cs�kken�s�n k�v�l – kimutathat� hat�ssal volt t�bbek k�z�tt a kontinens gazdas�gi �s politikai jellemz�ire.

Nostradamus, mint v�gzett orvos, a j�rv�ny kit�r�sekor v�llalta a „pestisdoktor” nem mindennapi b�tors�got ig�nyl� szerep�t. Az � p�ld�j�b�l is l�that�, hogy a „pestisdoktornak” nem felt�tlen�l kellett doktori fokozattal rendelkeznie (ezt maga is csak a j�rv�ny elvonul�sa ut�n szerezte meg). Mivel a pestist abban az id�ben nem tudt�k gy�gy�tani, s�t, az ok�t sem ismert�k biztosan, a pestisdoktor feladata els�sorban a beteg szervezet�nek er�s�t�se volt, illetve meg kellett gy�znie, hogy saj�t erej�vel le tudja gy�zni a gyilkos k�rt, mindezek mellett tan�csad�i szerepre korl�toz�dott, ami nem csak a betegnek, hanem a helyi hivatalnokoknak sz�l� tan�csokat is jelentett, mivel a pestisdoktorok feladata volt a higi�niai int�zked�sek javasl�sa is a helyi vezet�knek a k�r tov�bbi terjed�s�nek megakad�lyoz�s�ra (p�ld�ul hogy �gessenek illatos f�veket, vagy milyen gyorsan temess�k el a halottakat). A pestisdoktorok jellegzetes �lt�z�ke is a higi�ni�t szolg�lta: ennek als� r�sze egy olajokba �s gy�gyporokba �ztatott ing volt, amire m�g bok�ig �r� csukly�s szatty�nb�r k�mzs�t �s sz�les karim�j� kalapot, ezenk�v�l keszty�t �s bok�ig �r� cip�t h�zott. Az �lt�z�k legk�l�n�sebb darabja egy mad�r cs�r�t form�z�, a szemny�l�st �veggel fed� �larc volt, melyben fert�tlen�t� hat�s�nak gondolt balzsamok, n�v�nyr�szek (els�sorban fokhagymalev�l) voltak. Az �lt�z�k szinte hermetikusan elz�rta a pestisdoktor test�t a k�lvil�gt�l. Az legal�bbis t�ny, hogy Nostradamus val�ban hordta ezt a ny�ri h�s�gben nagy �ll�k�pess�get �s t�relmet, er�s szervezetet ig�nyl� �lt�z�ket, �s val�ban nem betegedett meg a j�rv�nyban, pedig bej�rta Franciaorsz�g egy nagy r�sz�t, �s m�k�d�tt a legnagyobb �s legzs�foltabb, a betegs�gt�l legjobban s�jtotta v�rosokban, mint p�ld�ul Narbone, Carcasson, Toulouse, Bordeaux. M�k�d�s�t, �gy l�tszik, a k�z�ss�g megel�ged�s�re v�gezte, mivel ekkoriban szerezte h�rnev�t, a kort�rsai k�z�l sokan „csodadoktornak” nevezt�k.

A j�rv�ny megsz�ntekor visszat�rt tanulni a montpellier-i egyetemre, �s 1529. okt�ber 23-�n hivatalosan is megszerezte a doktori c�met. Montpellierben m�k�d�tt mint orvos-professzor, de m�r egy-k�t �v ut�n otthagyta nemcsak �ll�s�t, hanem a v�rost is. Ennek oka val�sz�n�leg az egyetemen k�r�l�tte kialakult rossz l�gk�r volt: egyr�szt h�rneve miatt koll�g�i k�r�ben val�sz�n�leg irigyked�s �vezte (s amint azt R�th-V�gh Istv�n fentebb m�r id�zett m�v�ben �rja, a kari konkurencia „sanda szemmel” n�zte, „ … s mert m�sk�ppen nem tudtak neki �rtani, k�lvinizmussal v�dolt�k meg.”); m�sr�szt mint tapasztalt j�rv�ny�gyi szak�rt�, tapasztalatait val�sz�n�leg oktat�si gyakorlat�ban is meg k�v�nta jelen�teni; amit viszont az egyetem vezet�se, mint a hivatalos (�s sok tekintetben elavult) diszciplin�ris elvekt�l val� elt�r�st, nem engedett. 1531-ben Bordeauxba, azut�n Toulouse-ba ment, v�g�l egy orvos-t�rt�n�sz-filoz�fus koll�g�ja, Jules Caesar Scaliger h�v�s�ra a Toulouse �s Bordeaux k�z�tt fekv� Garonne-menti Agen v�rosba k�lt�z�tt. A k�t f�rfi (annak ellen�re, hogy Scaliger protest�ns szimpatiz�ns volt) �sszebar�tkozott, �s nagy hat�ssal volt egym�sra. Nostradamus megn�s�lt (feles�g�nek neve vitatott, l�nyeg�ben ismeretlen) �s k�t gyermeke sz�letett. Boldog �let�knek egy hamarosan bek�vetkez� trag�dia azonban v�gett vetett: egy ismeretlen betegs�g, mellyel szemben Nostradamus tehetetlennek bizonyult, hirtelen elvitte feles�g�t �s gyermekeit is.

Ezut�n 1536-ban Olaszorsz�gba indult v�ndor�tra, bej�rta az orsz�got Lombardi�t�l Szic�li�ig. A v�ndorl�snak 1544-ben egy hazah�v� �zenet vetett v�get: Marseille kik�t�v�ros�ban �jb�l nagyobb t�meg� pestises megbeteged�st jelentettek. Nyilv�nval� volt, hogy �jabb orsz�gos m�ret� j�rv�ny k�sz�l, ami hamarosan val�ban kit�rt. Nostradamus – holott erre semmi nem k�telezte – �jb�l hazament, hogy seg�tsen a j�rv�ny elleni k�zdelemben, el�sz�r Marseille-ben, majd k�t �v m�lva, amikor ott az al�bbhagyott, Aix-ben.

Csak az 1540-es �vek k�zep�re sz�nt meg a pestis d�h�ngeni. 1547 november�ben Nostradamus megn�s�lt Aixben. Egy gazdag �zvegyet, Anne Ponsart Gemelle-t vette el, majd csal�dj�val Salonba k�lt�z�tt, �s ott is �lt �lete v�g�ig (a h�z, melyben �let�ket le�lt�k, ma is megtekinthet� Place de la Poissonnerie-ben). Itt nemcsak orvosk�nt, hanem kozmetikusk�nt is dolgozott, ut�bbi mesters�get olaszorsz�gi v�ndorl�sai alatt tanulta ki. 1554-ben tan�tv�nyra, asszisztensre �s bar�tra tal�lt Jean-Aymes Chavigny, egy 30 �ves teol�gia- �s filoz�fiadoktor szem�ly�ben, aki munk�ra jelentkezett n�la, �s k�s�bb els� megb�zhat� �letrajz�nak �r�ja lett.

Nostradamus ebben az id�szakban k�t orvosi k�nyvet �rt: 1557-ben jelent meg egy Galenus munk�it komment�l� m�ve, 1561-ben pedig egy m�sik (Trait� des fardemens), melyben a pestisj�rv�nyok elleni k�zdelem tapasztalatait, p�ld�ul egyes alkalmazott „gy�gym�dok” hi�baval�s�g�t �rja le. Ut�bbit t�bb idegen nyelvre is leford�tott�k. Ezenk�v�l mint csillag�sz, r�szt vett egy kalend�rium szerkeszt�s�ben, mely 1555-t�l kezdve minden �vben megjelent. A neves kozmetikus-orvosokat abban az id�ben szerte f�ldr�l kerest�k fel a gy�gyulni vagy sz�p�lni v�gy� gazdagok. Az 1554-59-es �vekben Adam Crappone m�rn�k v�roscsatorn�z�si terveit, a j�rv�ny idej�ben megismerv�n a k�ztisztas�g fontoss�g�t, Nostradamus jelent�s �sszegekkel t�mogatta. Ha d�sgazdagnak nem is volt min�s�thet�, Nostradamus elegend� vagyont szerzett. H�re ment j�stehets�g�nek is, �s az emberek ezent�l �gyes-bajos mindennapi dolgaikkal is hozz� fordultak.

J�solni abban az id�ben kezdett, mikor letelepedett Salonban. Hobbija, a csillag�szati (asztrol�giai-asztron�miai) sz�m�t�sok mellett (ebben az id�ben ezek a tudom�nyok m�g nem v�ltak sz�t �lesen, mint ma), melyeket nappali munk�i miatt jobb�ra �jszaka folytatott, hetente n�h�nyszor �jszak�nk�nt „elragadtatott �llapotba” ker�lt, „megsz�nt k�r�l�tte a k�lvil�g”, lelki szemei el�tt fura k�pek, l�tom�sok �s t�rt�netek elevenedtek meg emberekr�l, esem�nyekr�l. Ezeket Nostradamus a j�v�r�l sz�l� h�rad�soknak tartotta, �s szorgalmasan jegyezgette. Csillag�szati ismeretei �s m�velts�ge seg�ts�g�vel pedig megpr�b�lta kital�lni, ezen esem�nyek mikor �s hol fognak lej�tsz�dni �s mit jelentenek val�j�ban (mint a fi�nak �s II. Henriknek sz�l� leveleiben maga is �rta, az ut�bbi tal�lgat�sainak nem kell felt�tlen�l hitelt adni, mivel az asztrol�gia a t�vedni k�pes „term�szetes �rtelem” r�sze, ellent�tben viszont magukkal a l�tom�sokkal, melyek viszont a term�szetfeletti �rtelemt�l, azaz Istent�l sz�rmaznak). Teh�t Nostradamus felt�tlen�l hitte, hogy az �ltala l�tottak-hallottak j�vend�beli val�s esem�nyek, melyek pontosan �gy meg fognak t�rt�nni, ahogy lelki szemei el�tt lej�tsz�dtak (erre �rta, hogy „k�pes vagyok nem t�vedni, nem el�m�t�dni”) – viszont abban m�r maga sem volt minden esetben biztos, hogy ezen esem�nyek mely d�tumokhoz k�thet�ek. A pr�f�ci�k (Les propheties) c. m�, mely ezeket a l�tom�sokat versekk� feldolgozott form�ban tartalmazta, el�sz�r 1555-ben jelent meg.

Nostradamusnak nemcsak ez a k�nyv alapozta meg j�s h�rnev�t, hanem l�tom�sair�l k�rnyezet�nek is elejtett egy-k�t sz�t. Ez nem volt biztons�gos akkoriban, mivel a j�sl�st, a m�gi�t – p�ld�ul Szent P�l, Szent �goston �s hasonl� tekint�lyek ezzel kapcsolatos v�lem�nye miatt – a katolikus egyh�z gyanakv� szemmel n�zte. A j�sl�sok h�re hamarosan eljutott a kir�lyi udvarba, �s 1556-ban Claude de Savoie, Tende gr�fja �s Provence korm�nyz�ja k�z�lte az orvos-csillag�sz-j�ssal II. Henrik francia kir�ly �haj�t, miszerint az szem�lyesen akar vele tal�lkozni. Ez�rt 1556 j�lius�ban Nostradamus P�rizsba utazott a kir�lyhoz.

A m�velt �s a kozmetika ter�n is j�ratos Nostradamus hamar elnyerte a m�v�szet- �s kult�rakedvel� humanista-renesz�nsz ember Medici Katalinnak, a kir�ly sz�p�t�szerek ir�nt is rajong� olasz feles�g�nek tetsz�s�t. �pp ez az asszony honos�totta meg Franciaorsz�gban a renesz�nsz olasz kult�r�t, az illatszerek �s egy�b piperecikkek haszn�lat�t. A kir�lyi csal�d term�szetesen ki akarta pr�b�lni vend�ge j�serej�t is, �s megk�rdezt�k, mi lenne szerinte a j�v�j�k. Amint Michele Surianonak, a velencei doge P�rizsban tart�zkod� k�vet�nek jelent�s�b�l tudjuk, Nostradamus azt a nehezen hihet� j�slatot adta, hogy „Katalin h�rom fi�t is kir�lyk�nt fogja l�tni”. B�r ez a j�slat nemcsak j�t jelenthet (p�ld�ul, hogy Katalin fiai h�rom orsz�got uralni fognak), hanem trag�di�t is (hogy mindegyik fia viszonylag r�vid ideig uralkodik majd, �s val�sz�n�leg r�vid �let� lesz; ahogy v�g�l val�j�ban t�rt�nt), az uralkod�csal�dnak tetszett a j�slat. Ez�rt – b�r az a 130 arany jutalom, amivel megaj�nd�kozt�k a pr�f�t�t, nem volt kir�lyi aj�nd�knak tekinthet� (tekintve, hogy a P�rizsban tart�zkod�s k�lts�ge ennek sokszorosa volt), �s Nostradamus bar�tai az uralkod� f�sv�nys�g�t emlegett�k – Nostradamus a kir�ly szem�ly�ben p�rtfog�j�ra akadt. Ez fontos volt, mivel m�r r�g�ta megindultak ellene a t�mad�sok „eretneks�g” �s hasonl� c�meken. A j�sl�sok h�r�nek meger�s�d�s�re ezek a t�mad�sok meger�s�dtek �s l�tsz�lagos alapot nyertek, �gy az orvos-j�snak val�ban a legtekint�lyesebb v�delmez�re volt sz�ks�ge.

1559-ben II. Henrik egy lovagi torn�n t�rt�nt balesetben megs�r�lt �s meghalt. Ez, egyes j�slatmagyar�z�k szerint, pontosan �gy t�rt�nt, ahogy A pr�f�ci�k I. fejezet�nek (els� sz�z vers�nek) 35. verse megj�solta. Ezt a j�slatot szokt�k id�zni mint „a Pr�f�ci�k els� beteljes�lt j�slat�t”. Nostradamus orsz�gos h�rn�vre tett szert, k�nyv�t pedig ut�nnyomni, majd hamis�tani kezdt�k. 1564-ben Katalin szem�lyesen l�togatta meg az orvos-j�st saloni h�z�ban, m�r ez is a legnagyobb kit�ntet�ssz�mba ment akkoriban; ezenk�v�l m�g a csal�d 300 arannyal aj�nd�kozta meg a pr�f�t�t, �s kinevezt�k udvari tan�csosnak �s kir�lyi orvosnak.

Az eml�tett I.35. j�slaton k�v�l Nostradamus �let�ben t�bb j�slat�val tette nev�t ismert� (p�ld�ul a kir�lyi udvarban m�r Katalin l�togat�sa el�tt besz�dt�ma volt A pr�f�ci�k X.39. verse).

Nostradamusnak hat gyermeke sz�letett m�sodik feles�g�t�l (Caesar, Andr�, Charles, Madelaine, Anne, Diana). K�s�bbi k�zl�sek egy Michel nev� fi�r�l is besz�lnek, de ezeknek nem sok alapjuk tal�lhat�.

Nostradamus 1566. j�nius 17-�n, 62 �vesen v�grendelkezett Joseph Roche k�zjegyz�n�l „�reg kor�ra �s bizonyos testi betegs�geire val� tekintettel”. Eg�szs�ge val�ban megromlott, k�l�n�sen �z�leti b�ntalmai �s k�szv�nye keser�tette meg �let�t. Ekkor m�r messze f�ldekr�l zar�ndokoltak hozz� gazdag, tud�s, tekint�lyes, h�res-neves emberek, hogy tan�csokat k�rjenek t�le, vagy csak egyszer�en l�thass�k. Tekint�ly�t m�gsem haszn�lta meggazdagod�sra, mert b�r nem volt vagyontalan, (amint ezt v�grendelet�b�l tudjuk) az �ltala sz�tosztott �r�ks�g �sszege nem mondhat� extr�mnek.

1566. j�lius 1-j�n �jjel vagy m�snap hajnalban halhatott meg, holttest�t m�snap reggel fedezt�k fel. Chavigny szerint, aki aznap k�s� este b�cs�zott el t�le, Nostradamus a k�vetkez� szavakkal k�sz�nt el t�le: „Nem fog l�tni �letben hajnalkor”. M�r egy �vvel kor�bban meg�rta saj�t hal�l�nak k�r�lm�nyeit.

A salomi ferences templomban temett�k el, ezt azonban 1791 nyar�n a francia forradalom alatt feld�lt�k, a csontokat sz�tsz�rt�k. A felh�borodott lakoss�g k�r�s�re a forradalmi hat�s�gok urn�ba gy�jt�tt�k a maradv�nyokat, �s a Szent L�rinc templom negyedik (M�ria-) oldalk�poln�j�ban helyezt�k el. A forradalmi id�k v�ge ut�n a hat�s�gok �ltal felrakott s�rfeliratot elt�vol�tott�k, �s visszahelyezt�k az eredetit, melyet maga Nostradamus �zvegye k�sz�tett.