A romantik�t �s a realizmust nem lehet �les hat�rvonallal elv�lasztani egym�st�l. Term�szetesen vannak olyan romantikus m�vek, amelyeknek semmi k�z�k vagy igen kev�s k�z�k van a realizmushoz, �s vannak realista m�vek, amelyekben nincs, vagy vajmi kev�s a romantika. De mag�ban a romantik�ban is megvolt a val�s�gfelder�t� ig�ny, �s a halad� indulat� romantikusokban sok a realista von�s; m�g a realizmus programja maga is a halad� romantik�b�l n�tt ki, �s f�leg els� nagy megval�s�t�i sok mindenben rokons�gban maradtak a romantik�val. Hiszen id�belileg is, amikor a nagyromantika Eur�pa-szerte kibontakozik, m�ris nyom�ba ered a c�ltudatos realizmus. Ne feledj�k el, hogy a realizmus atyja Balzac, h�rom �vvel id�sebb is volt a romantika f�alakj�n�l, Victor Hug�n�l. Stendhal pedig, aki el�bb volt romantikus, mint Hugo, �s el�bb pedzette a realizmust, mint Balzac, mindkett�j�kn�l id�sebb volt, mag�t romantikusnak mondotta, de nem szerette a romantikusokat; a t�rgyilagos megfigyel�s �s t�rgyilagos megfogalmaz�s megsz�llottja volt, de nem tekintett�k realist�nak — val�j�ban megtal�lta a t�k�letes �sszhangot a romantikus szenved�ly �s a realista t�rgyilagoss�g k�z�tt.

A Stendhal csak egyike sz�mos �lnev�nek, de t�rt�netesen ezzel lett vil�gh�res. Igazi neve Henri Beyle volt. Szerette mag�t mil�n�i olasznak mondani, m�g s�rk�v�re is ezt v�sette, holott grenoble-i volt, kir�lyh�, vid�ki francia nagypolg�ri csal�d sarja. Olykor azt �ll�totta mag�r�l, hogy muzsikus, pedig csak tudott zen�lni is, val�s�gos foglalkoz�sa szerint kor�bban hivat�sos katonatiszt, ut�bb diplomata. A s�rj�ra azonban a hamis adat mell� azt is fel�ratta: �lt, �rt, szeretett. Ez pedig igaz �s jellemz�: hajszolta a v�ltozatos �letet, szenved�lye volt az �r�s, �s sihederkor�t�l �tvenkilenc �ves kor�ban bek�vetkezett hirtelen hal�l�ig eg�sz mag�n�lete a nagy szerelmi szenved�lyek �s a fut� szerelmi kalandok szakadatlan sorozata. Gyermekkor�ban �gy l�zad kir�lyp�rti apja ellen, hogy lelkesedik a forradalom�rt. Tizenh�t �ves f�vel Nap�leon katon�ja. Egy ideig a forradalom �s szabads�g nev�ben gy�l�lettel gondol a mag�t cs�sz�rr� koron�z� forradalmi gener�lisra, de azut�n elragadja Nap�leon emberi nagys�ga. K�s�bb � �rja meg Nap�leon els� irodalmi �rt�k� �letrajz�t is. A hadseregben magas rang� gazdas�gi tiszt lesz: hadbiztos. V�gigharcolja a legend�s h�bor�kat, ott van a B�csbe bevonul�k k�zt, �s ott van Moszkva �g�s�n�l. S amikor a cs�sz�r megbukik, azt veszi tudom�sul, hogy a nagyszer�s�gek ut�n most j�nnek a kisszer�s�gek, a tenni akar�k el�tt bez�rulnak a kapuk. Ennek az �let�rz�snek, a nagyot akar�s rem�nytelens�g�nek lesz halhatatlan megfogalmaz�ja reg�nyeiben. Nap�leon volt tisztje a vissza�ll�tott kir�lys�g el�l Mil�n�ba fut. Nyelveket tud�, m�velt ember, olaszul kit�n�en besz�l, olvas, ha kell, �r is. �s lelkesedik It�li��rt. Mindehhez: j�ratos a zen�ben is, a k�pz�m�v�szetben is. �s gy�ny�r�s�g sz�m�ra az �r�s, hab�r eddig csak k�sz�l�d�tt a gondolatok �s �rzelmek megfogalmaz�s�ra. Mil�n�ban megpr�b�l ebb�l meg�lni. De nem sz�ppr�z�val kezdi: zenet�rt�neti �s m�v�szett�rt�neti k�nyveket �r, k�l�nb�z� �lneveken. Ezek meg is jelennek, p�nzt is kap �rt�k, de semmif�le felt�n�st nem keltenek. Azut�n m�g ott, It�li�ban �rja A szerelemr�l c�m� nagy l�lektani tanulm�ny�t, els� igazi remekm�v�t. Ez m�r P�rizsban jelenik meg. Szereti nagyon Mil�n�t, de nehezen viseli el az �szak-It�li�t megsz�llva tart� osztr�kokat, akiknek szem�ben szerfelett gyan�s alak ez a volt francia tiszt. Apja hal�lakor hazautazik. �r�ks�ge sokkal kisebb, mint v�rta. �l, ahogy tud, �r mindenf�l�t, egy sz�k irodalmi k�r sejti is benne a rendk�v�li tehets�get. Amit �r, �ltal�ban meg is jelenik, de sem az irodalmi �let, sem a nagyk�z�ns�g nem vesz r�la tudom�st. Pedig ez id�ben kelt n�h�ny remekm�v� olasz t�rgy� novell�ja �s Armance c�m� reg�nye, amelyben m�r felismerhet� a romantikus szenved�lyeknek a realista �br�zol�sa, �s a klasszikus eszm�ny� szabatos st�lus, amely oly jellemz� lesz eg�sz �letm�v�re. 1830-ban azut�n v�gre megbukik a r�git visszahoz� kir�lyi rend, �s a gyoztes nagypolg�rs�g megteremti a Lajos F�l�p-f�le polg�rkir�lys�got. Ekkor v�gre biztos meg�lhet�st ad� hivatalt kap. Konzul lesz, m�ghozz� szeretett It�li�j�ban.

M�g tizenk�t �v van h�tra az �let�b�l. Ez alatt felemelkedett kora legnagyobb �r�j�v�, noha ezt szinte senki sem vette �szre. M�g �r�bar�tai is ink�bb a nagyon tehets�ges m�kedvel�t, a felt�n�en biztons�gosan, �mb�r a romantika ig�nyeihez k�pest sz�razan fogalmaz�, m�velt diplomat�t l�tt�k benne. Reg�nyei akad�lytalanul megjelentek, voltak olvas�i is, de nem �rtak, nem besz�ltek r�la. Az egyetlen Balzac volt, aki a P�rmai kolostor megjelen�se ut�n tanulm�ny terjedelm� kritik�ban vallotta, hogy �j hang�, egy�ni m�dszer�, igen jelent�keny �r� m�ve ez a reg�ny. Az olvas� t�megek nem vett�k �szre, az �r�k �s kritikusok nem tudt�k, v�g�l is hogyan v�lekedjenek r�la. Egyszer�bb volt hallgatni fel�le. A kor egyik legjelent�kenyebb kritikusa, Jules Janin, egy �zben f�lig g�nyosan, f�lig komolyan ezt mondta neki: „Milyen sz�p cikket �runk �nr�l a hal�la ut�n!"

Pedig akkor m�r megjelent a V�r�s �s fekete. Ez a nagy reg�ny a nagy sz�nd�kok eleny�sz�s�nek t�rsadalmilag is, l�lektanilag is hiteles �br�zol�sa. H�se, Julien Sorel, nagy sz�nd�kokkal indul az �letnek, de a Nap�leon ut�n t�vlatait vesztett korban fel�rl�dik az �lete, �s szerelmi szenved�lye v�g�l is gyilkoss�gba kergeti. Lehetett volna nagy ember, de �tja a v�rpadra vezet. Ez a sz�ls�s�ges t�rt�net a st�lus t�rgyilagos hidegs�g�vel v�lik kork�pp�. Stendhal �gy vallotta, hogy �r�s elott a t�rv�nyk�nyvet szokta olvasgatni, hogy kell�k�ppen szabatosan fejezze ki mag�t. Akkor ez b�nt�an rideg volt, az�ta st�luseszm�ny. �s alighanem azt is elmondhatjuk, hogy olyan szeml�letesen megform�lt alakokat, mint Sorel �s k�r�l�tte kora jellegzetes n�- �s f�rfialakjai, mindaddig reg�ny�r� nem tudott kiform�lni.

A V�r�s �s fekete ut�n kezdett bele a polg�ri �let �s a polg�ri lehet�s�gek sz�les k�r� kr�nik�j�ba, a Lucien Leuwenbe, amely sokkal k�s�bb — m�r j�val az �r� hal�la ut�n — v�g�l is V�r�s �s feh�r c�men is megjelent. Mind a k�t c�met Stendhal adta. Lassan, gondosan, t�bbsz�r is f�lret�ve, majd �jra folytatva �rta ezt a nagy terjedelm� reg�nyt, a kialakult francia kapitalizmus k�rk�p�t. H�se, a karrierre v�gy� Lucien, a maga j�t�kos bujk�l�s�val, olykor �ln�ven magamag�nak ellentmond�, szenved�lyeit fegyelmez� alakj�val sok mindenben hasonl�t �r�ja egy�nis�g�hez. Ezt is csak nagy sok�ra fedezte fel az irodalom.

M�g viszonylag a P�rmai kolostort vett�k legink�bb �szre. Ezt a mesterm�vet ak�zben �rta, amikor Lucien Leuwen t�rt�net�t egyel�re f�lretette. M�vei k�z�l ez �ll a legk�zelebb a romantik�hoz. Olasz t�rt�net, nagy v�gyakkal, nagy cselsz�v�sekkel, tragikus szerelemmel, v�ltozatos kalandokkal. Lebilincsel�, elb�jol� �s feledhetetlen olvasm�ny. Nem �rdektelen, hogy a Nap�leon buk�s�t megel�z� waterlooi csata le�r�sa is beleker�l a nagy t�vlat� t�rt�netbe. Ez a d�nt� �tk�zet nagym�rt�kben izgatta a korszak irodalm�t, Victor Hugo is belesz�tte a Nyomorultak cselekm�ny-zegzug�ba, �s Thackerayn�l is megjelenik a Hi�s�g v�s�r�ban. De itt is Stendhal volt az els�.

V�gs� �veiben �rt m�g egy Lamiel c�m�, korrajzig�ny� reg�nyt, �s mintegy magamag�nak nagy r�szletess�ggel �s �rdekes elemz�sekkel id�zte fel szem�lyes eml�keit. Ezek m�r mind a hal�la ut�n jelentek meg. �s m�g sok�ig �szrev�tlenek maradtak. Ahogy a Vanina Vaninir�l �s t�bbi novell�j�r�l is csak sokkal ut�bb �llap�tott�k meg, hogy a m�faj p�ld�s remekei.

Egy �zben az egyik legjobb bar�tj�nak, Prosper M�rim�e-nek, a romantikus novella �s kisreg�ny nem kev�sb� halhatatlan mester�nek azt mondotta, hogy �gy sz�m�tja, negyven esztend�nek kell elm�lnia a hal�la ut�n, s akkor majd v�gre felfedezik. J�slata szinte napt�ri pontoss�ggal k�vetkezett be. Az ezernyolcsz�znyolcvanas �vekig sem kritika, sem irodalomt�rt�net m�g csak nem is eml�ti. De akkor egyszerre �szrevett�k, felismert�k, elismert�k, �s az�ta �nneplik. Egykor divatos, s�t nagyra tartott �r� kort�rsainak j� r�sz�r�l m�r alig tudjuk, ki volt. N�pszer� nemzed�kek avultak el gyorsan mell�le. Stendhal azonban �l�bb, mint valaha. Minden �jabb nemzed�k jobban ismeri, mint az el�bbi. A m�lt�n legolvasottabbak k�z� tartozik.