Ami rosszat, lebecs�l�t, olykor egyenesen megvet�t el lehet mondani, �rni, g�piesen ism�telni egy igaz�n jelent�keny, mindig nagyon �rdekes, sz�let�se ut�n k�t �vsz�zaddal is a legt�bbet olvasott �r�r�l, azt elmondt�k, le�rt�k, ism�telt�k �vtizedr�l �vtizedre az id�sebb Alexandre Dumas-r�l. A francia irodalomban - k�zismerten - ugyanis k�t Alexandre Dumas lett vil�gh�res �r�. Az id�sebbiknek ifj�kor�t�l kezdve mindv�gig elk�peszt�en sok szeret�je volt, ezek egyik�t�l harminc�ves kor�ban sz�letett egy t�rv�nytelen fia. Ez a gyermek kor�n igen �rtelmesnek, s�t tehets�gesnek mutatkozott, apja �r�kbe is fogadta. K�s�bb ez a fi� csaknem olyan h�res, egy id�ben m�g n�pszer�bb �r� lett, mint az apja. Nem is �gy �rta a nev�t k�nyvei �l�re, hogy „ifjabb Alexandre Dumas", hanem �gy: „Alexandre Dumas fia". Eg�szen m�sfajta �r� volt, mint az apja, sokan tanultak t�le is, sz�nj�t�kait vil�gszerte j�tszott�k, reg�nyeit sok nyelven olvast�k, sz�nh�zeszt�tikai tanulm�ny�t tank�nyvnek tekintett�k. M�lhatatlanul beker�lt � is az irodalomt�rt�netbe, de mostan�ban m�r csak h�res �rzelmes sz�nm�v�t, „A kam�li�s h�lgy"-et szok�s j�tszani. M�g apja minden rosszall�s ellen�re m�ig is a legolvasottabb szerz�k k�z� tartozik, �s mindig sz�nh�zi siker, ha fel�j�tj�k egy-egy darabj�t. �s b�r �r�i nemzed�kek t�nnek fel �s t�nnek el, „A h�rom test�r" �s a „Monte Christo gr�fja" v�ltozatlanul minden vil�gr�szen az olvas�si sikerlista �l�n �ll.

A nev�hez �s �letm�v�hez tapadt lebecs�l� jelz�k m�g igazak is lehetnek, �m ezek a v�tkek �n�la ink�bb er�nyeknek tekintend�k. Azt mondj�k, hogy fel�letes. Gyakran igaz is, de �gy fel�letes, hogy a rohan� cselekm�ny, a v�ratlan, izgalmas helyzetek �radata, a sz�mos feledhetetlen figura folyt�n ez a fel�letess�g nemcsak alig �szrevehet�, de nem is fontos. �s hogy l�lektana nem felel meg a pszichol�gia tudom�nyos eredm�nyeinek? Igaz, de h�t a legszebb mes�k l�lektana is mese. Hogy t�rt�nelem�br�zol�sa nem pontosan olyan, mint ahogyan a kutat� tudom�ny kider�tette'' Ez is igaz, de sokkal ink�bb ford�tja a figyelmet a t�rt�nelem gazdags�g�ra, mint a legalaposabb, r�szletez� tanulm�ny. Az igazi nagy romantikusok - Walter Scott, J�kai M�r, az id�sebb Dumas - m�g az irodalmat is hat�sosabban ford�tott�k a l�tv�nyos m�ltid�z�s fel�, mint a k�ts�gtelen�l hitelesebb iskolai tananyag. A h�res Richelieu b�boros kor�t, az angol polg�ri forradalmat, a nagy francia forradalmat, Garibaldi szabads�gharc�t t�bb olvas� ismeri szeml�letesen, mint ah�nyan az iskol�kban jelesre megtanult�k. Dumas �lete pedig csaknem olyan �rdekes, olyan kalandos, mint vadromantikusnak mondott reg�nyei.

Apja h�res katona, a francia forradalom t�bornoka volt. Anyja mulatt (feh�rn�ger kever�k) volt. T�l g�nd�r haja �s b�r�nek s�t�t �rnyalata tan�skodott is a sz�nes �s�kr�l. A h�res, �m vagyontalan apa kor�n meghalt, az �zvegy gondok k�zt nevelte, de gondosan iskol�ztatta az egyetlen fi�t. A leend� �r� jog�sznak indult, dolgozott is k�zjegyz�i irod�ban, majd iratm�sol�k�nt pr�b�lt t�bbet keresni. De 23 �ves kor�ban egy sz�ndarabj�val, a „Vad�szat �s szerelem"-mel m�r n�mi sikere volt, majd a k�vetkez� �vben egy novell�sk�tete is megjelenhetett. Ekkor abbahagyta a hivatali munk�t. A romantika �ppen ez id�ben indult diadalmas �tj�ra. Ifj� vez�ralakjai - Victor Hugo �s Alfred de Vigny - felfedezt�k, t�rsukk� fogadt�k, s hamarosan h�rmuk k�v�h�zi asztala lett a harcias st�lusir�ny p�ldaad� �s ir�ny�t� k�z�ppontja. K�s�bb hamar vil�gh�res reg�nyben, „A h�rom test�r"-ben �nmagukat �br�zolta, n�mik�pp parodiz�lva. A mindig el�kel� modor� Hug�r�l mint�zta Athos figur�j�t, a mindig nagyev�, t�rsain�l rendetlenebb Porthos � maga volt, a rejt�lyesked�, szertart�sosan vall�sos Aramis modellje pedig Vigny. �k maguk is vez�ralakoknak tudt�k magukat, de az eg�sz romantikus ifj�s�g - a t�ntet�en piros mell�nyt visel�, utcai botr�nyokat okoz� fiatal �r�k, k�lt�k, fest�k �s az ezeket csod�l�k t�l�k v�rt�k el az �j hangot irodalomban, m�v�szeti elm�letekben �s f�leg a sz�nh�zakban. Victor Hug�nak szinte t�rt�nelmi k�ldet�se volt, hogy meg�rja a r�gen v�rt forradalmi dr�m�t, �s azt mutassa is be a Commedie Francaise. Hugo meg is �rta a „Cromwell" c�m� t�rt�nelmi j�t�kot, �s el�be egy terjedelmes el�sz�t, amely az eg�sz romantika elm�leti alapvet�se volt. Ezt a darabot azonban se a Commedia, se m�s sz�nh�z nem akarta bemutatni. �gy a romantikus dr�ma sikere nem Hug�val, hanem Dumas-val kezd�d�tt. � meg�rta a v�rt, vadromantikus t�rt�nelmi trag�di�t, a „III. Henrik �s udvar�"-t. Ez 1829-ben t�rt�nt, � is, Hugo is 27 �ves volt ekkor. A siker v�ratlanul nagy volt, de ut�na m�g s�rget�bben k�vetelt�k, hogy Hugo is l�pjen soromp�ba. Hugo meg is �rta az „Hernani"-t. �s ezt a Commedie Francaise - a k�z�ns�g indulatos k�vetel�s�re - be is mutatta. H�res botr�ny volt ez a bemutat�, a v�r�smell�nyes ifj�s�g a n�z�t�ren �sszekapott a reakci�s, de nem kev�sb� vereked�s �ri fiatals�ggal, az „aranyifj�s�g"-gal. M�g a beavatkoz� rend�r�ket is megvert�k.

�s nemsok�ra kit�rt a j�liusi forradalom, amely v�gleg el�zte a Bourbon-dinaszti�t. K�zt�rsas�got azonban nem hozott, hanem helyette Lajos F�l�p polg�rkir�lys�g�t. A romantikusok pedig indulatos k�zt�rsas�gp�rtiak voltak. Ok azonban gy�ztek. Hugo az irodalom �l�re emelkedett, mellette Dumas �s Vigny is a legn�pszer�bb �r�k-k�lt�k k�z� ker�lt. El is kezd�d�tt Dumas korl�tlanul term�keny korszaka. Egy-egy nagyon is n�pszer� reg�ny�nek - f�leg „A h�rom test�r"-nek �s a „Monte Christo gr�fj�"-nak t�megek ig�nyelt�k a folytat�s�t. A kimer�thetetlen k�pzelet� �r� pedig ezt a kett�t is, �s n�h�ny egy�b izgalmas t�rt�net�t hossz� ideig tudta �j mozzanatokkal folytatni. „A h�rom test�r-"-t k�vette a „H�sz �v m�lva", majd a „Bragelone vicomte". A „Monte Christ�"-nak m�g t�bb folytat�sa k�sz�lt, a „Joseph Balsamo" c�m� sikeres reg�nyb�l pedig eg�sz reg�nyciklus kerekedett ki „Egy orvos eml�kiratai" c�men. Volt �gy, hogy p�rhuzamosan 6-8 reg�nnyel foglalkozott, mik�zben a sz�nh�zak k�r�s�re trag�di�kat �s kom�di�kat �rt, nem egyet 4 nap alatt.

Ezt a munk�t egyed�l nem is b�rhatta. Ez�rt munkak�z�ss�geket szervezett. Mint nem egy renesz�nsz fest�, a legnagyobb k�peket csak megtervezte, felv�zolta, a r�szleteket pedig a tan�tv�nyok k�sz�tett�k el a mester utas�t�sa szerint, s v�g�l a v�gs� sim�t�sokat is a nagy fest� v�gezte, �gy Dumas �r�t�rsaival megbesz�lte a t�m�kat, elk�sz�tette a fejezetbeoszt�st, az egyes alakok legfontosabb jellemvon�sait. Azok el is k�sz�tett�k a reg�ny nyers sz�veg�t, amelyet azut�n Dumas v�gs� form�ba �nt�tt. A c�mlapra pedig mindig ki�rta a t�rsszerz�ket, a tiszteletd�jon pedig becs�letesen osztozott vel�k.

�sszes m�vei - reg�nyek, dr�m�k, eml�kiratok, novell�k - v�g�l t�bb mint 300 k�tetben jelentek meg. J� r�sz�k sz�ks�gszer�en lett fel�letes, olykor nagyon is �sszecsapott. De Dumas a fel�letess�g l�ngelm�je volt. M�g a t�rsszerz�k fogalmaz�s�n is az � hat�sa kelti az �rdekess�g �lm�ny�t, a sikert, s�t nem ritk�n a halhatatlans�got.

III. Nap�leon tr�nra ker�l�se ut�n, 1851-ben - ak�rcsak Victor Hugo - � is �nk�ntes sz�m�zet�sbe ment. J�rt Oroszorsz�gban, huzamos id�t t�lt�tt Angli�ban. Minden�tt szeretet �s anyagi siker fogadta. Megfordult n�lunk is, �rdekl�d�tt a magyar k�lt�szet ir�nt, a franci�ul j�l tud� J�kai V�r�smarty-verseket ford�tott neki. N�h�nyat a nyersford�t�sok alapj�n le is ford�tott franci�ra, t�bbek k�zt a „Sz�zat"-ot. Szigligeti pedig Dumas-dr�m�kat ford�tott magyarra, �s be is mutatta ezeket. - 1860-ban azut�n lelkesen csatlakozott Garibaldihoz, szem�lyesen vett r�szt h�res csat�iban. Meg�rta - mint Garibaldi eml�kiratait - az olasz szabads�gharc kr�nik�j�t.

A kalandos �vek ut�n m�gis hazament. �lt k�nnyen �s k�nnyelm�en, mint eg�sz �let�ben. 1870-ben, 68 �ves kor�ban m�g tartott az a n�met-francia h�bor�, amelybe belebukott III. Nap�leon, de ezt m�r nem �rte meg. Maga is tudta, hogy hal�los beteg, de t�relmesen, szinte der�sen v�rta a f�ldi elm�l�st. Fia, az akkor m�r szint�n vil�gh�res, 40 esztend�s �r� a v�gs� napok egyik�n megl�togatta. � �rta meg k�s�bb ezt az utols� tal�lkoz�st. A nagybeteg �r� nyugodtan fek�dt a felp�rn�zott �gyban. Szivarozott, mellette az �jjeliszekr�nyen piros bor. �rdekl�d�tt, min dolgozik a fi�. A fi� pedig v�lasz helyett kih�zta az �jjeliszekr�ny fi�kj�t, tal�n k�ziratot keresve. K�t aranyp�nz volt benne: Nap�leon-aranyak. A fi� k�rd�en n�zett apj�ra, az mosolygott �s ezt mondta:

„L�tod, ennyivel kezdtem, ennyivel v�gzem. Ami k�zte volt, az az �let, a h�r, a szerelem, a kaland, a megnyugv�s, minden ami sz�p, �s ami nem sz�p, de az eg�sz nagyon j� volt."

Ezzel fejezte be. Ma is a legn�pszer�bbek k�z� tartozik. Tal�n t�nyleg gyakran volt fel�letes, de nagyon �rdekesen volt fel�letes. A fel�letess�g halhatatlan l�ngelm�je volt.