Hol az �ce�nhoz hasonl�tott�k, hol a Himal�j�hoz. M�g ellenfelei is a megh�kkent� nagys�got, a m�r-m�r v�gtelent vett�k tudom�sul egy�nis�g�ben is, �letm�v�ben is. K�lt� volt, mindenekel�tt k�lt�, a francia nyelv �s a francia versel�s mindenkin�l gazdagabb, zeng�bb �s l�tv�nyosabb b�v�sz m�v�sze. Ez a k�lt� �vtizedeken �t volt a legvitatottabb, majd a legdivatosabb dr�ma�r� eg�sz Eur�p�ban. Sz�nh�zi bemutatkoz�sa p�ld�tlan botr�nnyal kezd�d�tt, a n�z�t�ren �sszeverekedett a k�z�ns�g halad� �s maradi r�sze. Nemsok�ra m�r min�lunk is az � neve jelenti a dr�mairodalomban az �jat, a halad�t, a demokratikusat. Ez a dr�ma�r�-k�lt� kezdett�l mindhal�lig k�z�leti f�rfi, ma �gy mondan�k: elk�telezett. Kamaszkorban lelkesen vall�sos �s lelkesen reakci�s, de m�r siheder f�vel harcos liber�lis, majd a kir�lyok ellen bonapartista, hogy k�s�bb a bonapartist�kkal szemben a k�zt�rsas�g leghat�konyabb hang� sz�sz�l�ja legyen, s amikor elk�vetkezik a polg�ri k�zt�rsas�g, m�r ki�br�ndult a polg�rs�gb�l, �s ki�ll a Komm�n �ld�z�ttjei mellett, el�rkezv�n egy romantikusan ut�pista szocializmushoz. �gy v�ltoztatta v�lem�nyeit, hogy mindig el�rel�pett. �gy volt polg�r, hogy a n�p �rdek�t tartotta szeme el�tt. �gy ig�nyelte a dics�s�get, hogy sohase kelljen �ssze�tk�znie lelkiismeret�vel. Ez�rt v�llalta, hogy 111. Nap�leon idej�n hontalan legyen, �s egyed�l ostromolja k�v�lr�l �tkoz�d� versekkel �s megb�lyegz� r�piratokkal a „Kis Nap�leon" zsarnoks�g�t. Ez�rt v�llalta otthon, aggasty�nk�nt, hogy hivatalosan elmebetegnek mondj�k, mivel oda�llt a legy�z�tt �ld�z�tt komm�n�rok mell�, akikkel egy�bk�nt nem is �rtett egyet forradalmuk idej�n, de m�g kev�sb� �rtett egyet burzso� legy�z�ikkel. Nos, �gy is t�nhet, hogy ebben a pomp�zatos k�lt�i, dr�ma�r�i, politikai �letben csup�n id�nk�nti kir�ndul�s a sz�ppr�za, a reg�ny�r�s. Val�j�ban a nagy k�lt� �s a nagy k�z�leti f�rfi �ppen reg�nyeiben foglalta �ssze legl�nyegesebb mondanival�it, �s ha �gy esik, hogy semmi m�st nem �r, csak A p�rizsi Notre-Dame-ot, a Nyomorultakat, A tenger munk�sait, a Nevet� embert �s �lete alkony�n az 1793-at, akkor mind�ssze azt kellene mondanunk r�la, hogy � volt a vil�ghat�s� francia romantika legnagyobb reg�ny�r�ja.

M�r ifjan a romantikusok vez�re volt. Romantikusnak lenni Franciaorsz�gban az ezernyolcsz�zh�szas �vekben nemcsak egy st�lusir�ny h�v�t jelentette, hanem egyben liberalizmust, kir�lyelleness�get, a forradalom hagyom�ny�nak hordoz�j�t. A romantikus szertelens�gek az irodalomban egyben politikai t�ntet�st hordoztak magukban. Ez�rt kellett olyan v�res botr�nynak kit�rnie az Hernani bemutat�j�n, hiszen m�g az �jfajta versel�s is politikai t�ntet�st jelentett. Ez a romantika �gy akart a val�s�gra vallani, hogy kereste emberben �s helyzetben a sz�ls�s�geket, bontotta a megszokott klasszicizmus form�it. �s az angol Walter Scott vil�grasz�l� p�ld�t adott: k�z�pkori t�m�kban megval�s�tani a romantikus ig�nyeket. Scott hat�sa Hug�ra is k�ts�gtelen. Hugo azonban nagy k�lt� volt, �s zeng� k�lt�i nyelven, sz�nes l�tom�sk�nt id�zte fel a k�z�pkori P�rizst, amelyre s�t�t �rnyat vet a Notre-Dame sz�kesegyh�z komoran pomp�s g�tik�ja. A romantikus kell�kek elavulhattak, A p�rizsi Notre-Dame, ez a legeslegromantikusabb reg�ny ma is �l, ma is borzongatva hat, �s mindenkinek feledhetetlen ismer�se marad Quasimodo, a p�pos, s�nta, s�ket harangoz�, akiben saj�tosan egyes�l minden testi cs�nyas�g �s minden lelki sz�ps�g.

A reg�ny azonnal vil�gsiker lett, �s ut�na szerz�je sok�ig nem �rt reg�nyt. Nem �rt r�. K�lt�nek kellett lennie, dr�m�kat v�rt t�le sz�nh�z �s k�z�ns�g, vez�rszerepe volt el�bb a romantikusok k�zt, majd a halad� nagypolitik�ban. Csak sz�m�zet�s�nek k�zel k�t �vtized�ben t�rt vissza a pr�zai nagyepik�hoz. Egy angol szigeten �rta meg a Nyomorultakat, a vil�girodalom mindm�ig egyik legt�bbet olvasott reg�ny�t. Most m�r nem a m�ltat id�zi - ez a francia polg�r vil�ga, �s a polg�ri vil�gon bel�l a m�ltatlanul megal�zottak�: a nyomorultak�.

Eszmei mondanival�ja szerint v�dirat a nyomor, az igazs�gtalans�g, a m�ltatlan kij�tszotts�g ellen: a francia k�zviszonyok megb�lyegz�se. T�m�ja szerint soksz�l�, mozgalmas, fordulatos esem�ny�radat, amelynek h�seit soha t�bb� el nem felejti az olvas�. Az emberi l�lek legtiszt�bb eszm�nyei �tk�znek �ssze alantas indulatokkal. Angyalok �s �rd�g�k harca, mint �ltal�ban a legjobb romantik�ban, ahol a nagyon szeml�letesen �br�zolt alakok az er�nyek �s b�n�k jelk�peiv� v�lnak. De nemcsak jelk�pekk�, hanem p�ldak�pekk� is. Tiszt�bb lelk� szerelmesek, tiszt�bb lelk� forradalm�rok, tiszt�bb lelk� kisemberek sem az �letben, sem az irodalomban el nem k�pzelhet�k, mint akik szem�lyes ismer�seinkk� v�lnak itt. De s�t�tebb gonosztev�ket, s�t�tebb sz�m�t�kat, s�t�tebb �ld�z�ket sem tal�lhatunk sem az �letben, sem az irodalomban. A nagy p�rtoss�g ott rejlik, hogy a megal�zott mindig tiszta lelk�, akkor is, ha volt g�lyarab, akkor is, ha az utcasarokra k�nyszer�tette az �hs�g �s az anyai szeretet �hez� kisl�nya ir�nt. �s van ebben a reg�nyben egy k�m�letlen rend�r, aki egyszer csak felismeri, hogy gonosz �llamappar�tust szolg�lt oly h�ven, der�k �ld�z�ttek ellen. S nem tal�l m�s utat, mint az �ngyilkoss�got.

Sokan kifog�solt�k a Nyomorultak l�lektan�t, jellemeinek �s helyzeteinek t�lzotts�gait is, n�ha m�g a szerkeszt�s zegzugoss�g�t is. De senki se tudott szabadulni var�zsa al�l. �s az is eleve k�ts�gtelen volt, hogy a t�rsadalmi val�s�g �br�zol�s�ban ez a legromantikusabb t�rsadalmi reg�ny �tl�pett a nagyrealizmusba is. S�t egyben-m�sban el�k�sz�tette a nyomor fel� fordul� naturalizmust is.

A tenger munk�sai a neh�z munk�t v�gz� emberek dics��t�se. A Nevet� ember megint m�ltban j�tsz�d� reg�ny: egy eltorz�tott test� ember t�rsadalmon k�v�lis�g�nek trag�di�ja. Mindkett�ben jellegzetes romantikus sz�ls�s�gek vegy�lnek a val�s�g szeml�letes k�peivel. V�gs� reg�nye - az 1793 - pedig a francia forradalom r�m�letes esztendej�t, a guillotine korszak�t id�zi, amikor j�v� �s m�lt k�m�letlen�l v�vja egym�s ellen �letharc�t, �gy is mondhatn�k, hogy p�ld�zat a forradalmi erk�lcsr�l.

Ezeken k�v�l is vannak m�g kisebb reg�nyei. M�r eg�szen fiatalon is reg�nnyel pr�b�lkozott, k�zben-k�zben is �rt kisebb-nagyobb pr�zai elbesz�l� m�veket. Ezek nemegyszer k�zel �llnak a fantasztikus r�mreg�nyekhez. Hiszen a r�mreg�nyeket is a romantika sz�lte. M�g azt is mondhatn�k, hogy a d�sgazdag �letm�v� Hugo ponyvareg�ny�r�nak is sokkal jobb, mint ezen az �ton k�vet� ut�dai. Az Izlandi H�n c�m� r�m�letes t�rt�netet ak�r horrorfilmre is lehetne vinni. De nem ezek jelzik Hugo pr�za�r�i f��tj�t, hanem a nagy m�vek, mindenekel�tt A p�rizsi Notre-Dame, a Nyomorultak �s az 1793.

Ezekben �s a t�bbiekben is igenjellemz� az �br�zol�s mellett a le�r�s. A romantika egy�bk�nt is kedvelte a reg�nybe sz�tt r�szletez� le�r�sokat. Walter Scott-t�l J�kai-ig jellemz� mozzanatai a reg�nyeknek egy-egy t�j vagy �p�let vagy n�pszok�s vagy ak�r egy csata szeml�letes le�r�sa. Hugo ennek is m�v�sze. S itt nem feledhetj�k el, hogy ez a k�lt� - mag�nsz�rakoz�sb�l - olyan j� fest� volt, hogy versenyre kelhetett volna a hivat�sbeliekkel. Fest�i m�don tud l�tni, �s ez teszi l�tom�sszer�en l�that�kk�, amit le�r. Ahogy p�ld�ul elmondja, hogy milyen a Notre-Dame sz�kesegyh�z, az �nmag�ban is irodalmi remekm�. S aki elolvasta, �s ut�lag jut el P�rizsba, �rt�bben l�tja a g�tik�nak ezt a nagy alkot�s�t. De ahogy a Nyomorultakban elmondja a cselekm�nyek helysz�neit, mocskos kocsm�t�l nyomaszt� kolostorig, vagy ahogy a Nevet� emberben le�r egy hull�t, amelyet a sz�l az akaszt�f�n himb�l, vagy tal�n legh�resebb le�r�s�ban, az 1793-ban, el�nk id�z egy h�nykol�d� haj�n elszabadult �gy�t - ezek nemcsak p�ld�i, hanem fel�l nem m�lt p�ldak�pei is a romantikus le�r�snak.

Hugo reg�nyei m�r �let�ben is vil�gszerte olvasottak voltak, �s ahogy nemzed�kr�l nemzed�kre n�vekszik az olvas�k�z�ns�g, egyre nagyobb p�ld�nysz�mokra van sz�ks�g bel�l�k. Romantikus kort�rsainak j� r�sze irodalomt�rt�neti eml�kk� halv�nyult. S�t manaps�g m�r az egykor oly n�pszer� Hugo-dr�m�kb�l is csak keveset szoktak j�tszani. De ahogy mit sem avul legszebb verseivel Hugo, a k�lt�, �gy nem avul, s�t egyre n�pszer�bb� v�lik Hugo, a reg�ny�r�.