Jean Reno

Kev�s karakteresebb karaktersz�n�szt ismer�nk Jean Renon�l szerte a mozi vil�g�ban, m�g a franci�k k�z�tt is, pedig ott azt�n sok a jellegzetes arc. Ezzel nagyj�b�l azt akartuk mondani, hogy � olyan szimpatikusan ronda cs�v�, akit k�nny� megjegyezni, pedig a franci�k k�zt azt�n t�nyleg sok a cs�nya. Igaz, Reno nem is eredeti francia. Igaz�b�l neh�z meghat�rozni, hogy micsoda is, hiszen eleve nem is Jean Reno a becs�letes neve, hanem Don Juan Moreno y Jederique Jimenez. Vagyis h�s�nk spanyol, pontosabban andal�z sz�rmaz�s�, akinek sz�lei a polg�rh�bor� ut�n menek�ltek Marokk�ba a fasiszta Franco rezsim elnyom�sa el�l �s itt sz�letett a kis Don Juan Moreno, 1948. j�lius 30.-�n. A csal�d sz�m�ra visszan�zve rendk�v�l idilli marokk�i �letet azonban megszak�totta az eg�sz k�zel-keletet �s arab vil�got felr�z� hatnapos h�bor� �s h�s�nk �gy d�nt�tt, hogy Franciaorsz�gba k�lt�zik. A langal�ta ifj� franciahonba �rkezve el�sz�r is a k�telez� katonai szolg�lattal szembes�lt, r�ad�sul egy, a polg�rh�bor� sz�l�n �ll� orsz�gban, hiszen ekkor 1968-ot �rtunk, �m az �gyeletes tiszt l�tta, hogy h�s�nk Casablanc�ban dr�maiskol�ba j�rt �s ez�rt Reno - ekkorra m�r �gy h�vta mag�t - a katon�k sz�rakoztat�s��rt felel�s beoszt�st kapott egy n�metorsz�gi t�maszponton. Leszerel�s ut�n is ezen a t�ren dolgozott tov�bb, a telev�zi�n�l �s t�bb sz�nh�zn�l is. Els� filmszerep�t 1979-ben kapta, Costa Gavas Clair De Femme c�m� filmj�ben, majd egy Betrand Blier munk�ban t�nt fel, ami�rt t�bb j� kritik�t is kapott, de ezut�n csak kisebb szerepeket kapott, ahol �ltal�ban rosszfi�kat kellett j�tszania, de azt�n m�gis r�mosolygott a szerencse, egy bar�ts�gnak k�sz�nhet�en.

Reno mint j�bar�tja, Luc Besson sz�n�sze futott be �s v�lt ismert�, hiszen az akkor m�g filmeket is k�sz�t� �s nem csak p�nztermel� francia csodarendez� 1979-t�l kezdve t�bb mint t�z �ven �t majd' minden filmj�ben fontos szerepet osztott r�. � volt a fekete-feh�r, ut�pisztikus �lethal�lharc kegyetlen barb�rja a nagy karddal, de l�thattuk a Metr�-ban is �s persze felejthetetlen volt a Nagy k�ks�g-ben, amely v�gk�pp szt�rr� avatta �s persze felejthetetlen volt, mint az 1991-es Nikita sz�tlan takar�t�ja, a gondolkod�s �s �rzelmek n�lk�l gyilkol� Viktork�nt is. Ez a film m�r csak az�rt is eml�kezetes, hiszen itt l�thattuk el�sz�r az akkor m�g nagyon fiatal Natalie Portmant. Azt pedig nem neh�z bel�tni, hogy ennek a szerepnek a tov�bbgondol�sa volt valamivel k�s�bb 1994-ben a Leon, a profi, �m addig m�g t�rt�nt egy �s m�s. El�sz�r is Reno igen nehezen viselte �jonnan j�tt siker�t, amit ugyan els�re nyakig ki�lvezett - pia, k�bszer, csajok, ahogy az �ll�t�lag lenni szokott -, de azt�n j�tt a m�ly cs�m�r, ami tal�n a mai napig is tart. Az�ta h�s�nk nem hajland� mag�t komolyan venni �s szuperszt�rk�nt viselkedni �s ennek is k�sz�nhet�, hogy teljesen komolytalan szerepeket is sz�vesen v�llal. Ilyen volt a J�tt�nk, l�ttunk, visszamenn�nk, ami, ak�rmilyen id�tlen is volt, valahogy m�giscsak minden id�k legsikeresebb francia filmj�nek bizonyult, teh�t a k�sz�t�i valamire r��reztek �s nem kiz�rt, hogy ez a valami a Jean Reno �ltal alak�tott buggyant k�z�pkori nagy�r volt - �s az sem v�letlen, hogy a film k�t folytat�st is meg�lt.

Ezut�n Reno j�l cseng� n�vv� v�lt a filmszakm�ban �s egy sor nagy k�lts�gvet�s� hollywoodi produkci�ban l�thattuk, igaz, �ltal�ban nem f�szerepben, hanem megb�zhat� karaktersz�n�szk�nt. Ilyen volt Tom Cruise oldal�n a Mission: Impossible els� r�sze 1996-ban, majd a GODZILLA - ut�lag el�g vicces, hogy ez�rt a vacak film�rt mondta vissza Reno Smith �gyn�k szerep�t a Matrix-ban, �s persze az egyik legjobb film, a Ronin 2000-ben, illetve a remek B�bor foly�k a k�vetkez� �vben, ahol a mogorva, de k�kem�ny Niemans fel�gyel�t alak�totta. Ez a rendk�v�l feszes, k�l�nleges hangulat� krimi egyben h�s�nk visszat�r�s�t is jelentette a francia mozihoz, aki ekkor fogadta meg, hogy ha teheti, minden hollywoodi munka ut�n legal�bb egy francia filmet is forgat. Mostan�ban, ugyeb�r a francia filmgy�rt�st a nemzetk�zi piacon is sikeres habk�nny� Luc Besson produkci�k uralj�k �s ezek Reno sz�m�ra is - l�sd Wasabi, amely m�r csak az�rt is �rdekes, mivel h�s�nk Jap�nban amolyan f�listeni st�tuszt �lvez �s t�bb tucatnyi rekl�mban is szerepel. De az�rt jut n�h�ny ig�nyesebb alak�t�s is, mint a Felix �s Rose-ban, ahol Juliette Binoche oldal�n megkapta tal�n els� olyan szerep�t, ahol egyetlen pofont sem kellett kiosztania, s�t, egy �rz�keny, szorong�sokkal terhelt f�rfit alak�tott, akinek a sz�v�t meg�rinti egy l�tsz�lag fel�letes, de igaz�n melegsz�v� n� - igaz, besz�lnie itt se sokat kellett.

Vagyis hihetetlen�l sok szerep �s tapasztalat ut�n Reno egyar�nt alkalmas az izgalmas krimik �s akci�filmek f�szerep�re, mint az id�tlen v�gj�t�kok balekj�nak - b�r az �rtelmis�gi szerepre n�h�ny kiv�telt�l eltekintve nem felt�tlen�l alkalmas. Most pedig itt van a B�borfoly�k 2 - Az apokalipszis angyalai, ahol Reno megint a mogorva Niemens fel�gyel�t alak�tja �s megint egy z�ldf�l� zsaruval - sajnos ez�ttal nem a szint�n g�l�szem� Vincent Cassellel - egy�tt kell megoldania egy titokzatos, s�t, misztikus esetet. Mi nem nagyon izgulunk �rte, hiszen v�g neki az esze, ha nem is t�l gyorsan, ha pedig a dolog szellemi oldala cs�d�t mond, akkor m�g mindig oda tud csapni.

G�rard Depardieu

A gallok �ri�sa 1948. december 27-�n sz�letett Ch�teauroux-ban, egy P�rizst�l d�lnyugatra fekv�, siv�r iparv�rosban.

Sz�lei vid�kr�l k�lt�ztek fel oda a jobb meg�lhet�s hi� rem�ny�ben. G�rard, a harmadik a hat gyerek k�z�l, gyakorlatilag az utc�n n�tt fel. Tulajdonk�ppen nem volt gyerekkora, tal�n ez�rt maradt fiatal.

G�rard Depardieu jelens�g, esem�ny. Egy kateg�ri�ba sem illik bele, minden le�r�s r�la csak megk�zel�t� jelleg� lehet. K�ts�gtelen�l elmondhat�, hogy faragatlan fick� benyom�s�t kelti, �s alakj�val izompacsirt�ra eml�keztet. De �jra meg �jra lefegyverez �rz�kenys�g�vel.

Depardieu, a tegnap �s a holnaput�n embere, korunk h�tk�znapi h�se - gyeng�d �s brut�lis, vag�ny �s m�gis �rz� sz�v�. Mert sz�gletes, f�rfias macho-arc�ban irrit�l� a szel�d szemp�r �s a n�ies l�gys�g, ami nem ker�lheti el a figyelm�t egyetlen kutat�nak sem. An�lk�l, hogy n�ies vagy ak�r uniszex figur�nak t�nne, ez a macho t�bb feminin tulajdons�got egyes�t mag�ban, mint a t�bbi f�rfiide�l.

Ezzel kapcsolatban Depardieu egyszer azt mondta: "Ha teh�t sz�n�sz vagyok, akkor n�ies sz�n�sz vagyok - tal�n a legn�iesebb mind k�z�l." Mert a sz�nj�tsz�s a n�k nyelve, a cs�b�t�s �s a szeretetnyer�s v�gya. K�zben �gy mozog a filmv�sznon, mint egy t�ncol� medve, s�t mint egy d�h�dt vad. G�rard Depardieu - a vad, az �llat. Herkules, aki a vil�got hordja a v�ll�n. A fesz�lyezett szeret� �s a mer�sz k�lt�-lovag. A dalnok, a r�men�s fenegyerek.

A francia film �j szuperszt�rj�t, aki senki sem akar lenni, sok tulajdons�ggal ruh�zz�k fel. Filoz�fus, bonviv�n �s forradalm�r egy szem�lyben - Prometheus �s Danton. �gy azt�n elj�tssza mindezen ellentmond�sos szerepeit �s a modern film reg�nyalakj�v�, kollekt�v fikci�v� v�lik.

Nem vagyok sz�n�sz" - vallotta meg �letrajz�r�j�nak, Robert Chazalnak �s hozz�tette, hogy sz�vesen j�tssza a "m�v�szt". Ez mindent elmond viszony�r�l a filmhez, ahol a gumioptika az emberre kell ir�nyuljon �s nem ford�tva. Nem szabadna, hogy a film g�pezet�nek technikai csillog�sa, az elektronikus j�tszadoz�s �nc�ll� alacsonyodjon. A modoross�got a film minden m�faj�ban elutas�tja.

Depardieu nem h�v�s, sz�fukar hollywoodi h�s, hanem embereket form�l meg l�ngol� lelkesed�ssel. Gyeng�d szeretete az emberek ir�nt filmjeib�l �s k�nyvv� szerkesztett lev�lgy�jtem�ny�b�l (Lettres vol�es - Lopott levelek) egyar�nt kiolvashat�. Szeretete bar�tai �s koll�g�i ir�nt, akikhez ny�ltan, szeretettel, de egyben kritik�val k�zel�t. Szeretete h�s-v�r figur�i ir�nt, akik �r�kk� �lnek a filmkock�kon.

�lete els� filmszerep�t 1966-ban a Hippi �s a cicus c�m� r�vidfilmben j�tszotta.

Az igazi �tt�r�st Bertrand Blier 1974-es Toj�st�nc c�m� alkot�sa jelentette, amelyben Patrick Dewaere �s Miou Miou voltak t�rsai. T�bb neves filmrendez� is felfigyelt a vag�ny �s kiss� szertelen fiatalemberre: 1976-ban Ferreri Az utols� asszony-ban majd Bertolucci a Huszadik sz�zad-ban m�r f�szerepet b�zott r�. N�pszer�s�ge gyorsan n�tt, ami - sokr�t� tehets�ge mellett - alkalmass� tette arra, hogy a nehezebben befogadhat� alkot�sokat, p�ld�ul Marguerite Duras rendez�seit is k�zelebb vigye a nagyk�z�ns�ghez.

Ezzel p�rhuzamosan j�tszott k�nnyedebb filmekben (Balf�c�n, Balekok, N�gybalkezes), majd Truffaut-val forgatta Az utols� metr�t, illetve a Szomsz�d szeret�ket. A nyolcvanas �vek olyan nagy szerepeket hoztak sz�m�ra, mint Wajda Dantonja, majd Rodin a Camille Claudel c�m� filmben. 1990-ben k�t filmmel is az �rdekl�d�s k�z�ppontj�ba ker�lt: a Jean Rappeneau rendezte Cyrano de Bergerac c�mszerepl�je, s ugyanakkor az amerikai Z�ld k�rtya szt�rja is volt.

A Cyran��rt megkapta a Cannes-i Filmfesztiv�l legjobb f�rfi alak�t�s�rt j�r� d�j�t, a C�sar-d�jat �s Oscarra is jel�lt�k, �m mivel megr�galmazt�k, hogy ifj�kor�ban r�szt vett csoportos nemi er�szakban, elesett a kit�ntet�st�l. Az ezerarc� sz�n�sz t�bb koszt�m�s filmben is eml�kezetes alak�t�st ny�jtott (1492: a Paradicsom megh�d�t�sa, A vas�larcos, Nyomorultak, Minden reggel), de a k�nnyedebb m�fajokban is val�s�ggal lubickol szerepeiben: j�tszott a 102 kiskuty�ban, � Ob�lix az Asterix-filmekben, valamint a Balh� �s a Pofa be! krimi-v�gj�t�kok �t�d�tt �s k�tbalkezes b�n�z�je. Mag�n�lete, a n�kh�z �s az iv�shoz val� kapcsolata mindig h�l�s t�ma rajong�i �s a bulv�rsajt� sz�m�ra. Els� feles�g�t�l sz�letett l�nya, Julie �s az id�n okt�berben elhunyt Guillaume fia, s van k�t h�zass�gon k�v�l sz�letett gyermeke is.

Hossz� �vekig Carole Bouquet �lett�rsa volt, 2004 �ta egy ifj� amerikai �r�n�vel �l egy�tt. Kikapcsol�d�sk�nt bor�szkodik, P�rizsban pedig k�t �ttermet is �zemeltet. T�bb rangos kit�ntet�s birtokosa is: 1996-ban a Becs�letrend lovagj�v� nevezt�k ki, 1997-ben a Velencei Filmfesztiv�lon �letm�v��rt d�jat kapott, 2001-ben a fajgy�l�let ellen sz�t emel� filmszerepek�rt az UNESCO arany�rm�vel t�ntett�k ki.