Sophie Marceau

Az 1966. november 17-én született Sophie Maupu egészen 14 éves koráig nem is sejtette, hogy színésznő lesz belőle. A Párizs elővárosában, Gentillyben élő család feje teherautósofőr volt, és remélte, hogy kislánya rendes foglalkozást választ majd magának. Az iskolás Sophie egy barátnőjétől megtudta, hogy Claude Pinoteau rendező új arcokat keres a Házibuli című, tizenéveseknek szóló filmjéhez. Sophie megkapta a szerepet, meg egy új vezetéknevet hozzá kedvenc pantomimművésze, Marcel Marceau után. Az ifjúság rajongott érte, és a kritika is elismerte, hogy tehetséges. Két évvel később A házibuli folytatódik című moziban szintén szerepelt, s 16 éves létére igen kedvező szerződést kapott a Gaumont filmvállalattól - egymilló frank ütötte a markát, ráadásul megkapta a legígéretesebb tehetségnek járó César-díjat.

Sophie tehát színésznő lett, s rögtön sztárrá is vált. A Gaumont azonban egy olyan filmben akarta szerepeltetni, ami nem nyerte meg a tetszését - Jerzy Zulawski L’Amour Braque című mozijáról van szó -, s bár kényszeredetten eljátszotta Maryt, lesújtó véleménye volt a moziról: „Erőszakos volt és kicsit rasszista. De a Gaumont-hoz tartoztam, én voltam az ő kis kedvencük, így hallgatnom kellett rájuk. De ez elviselhetetlen volt. Sétáltam a Champs Elysées-en, és azon tűnődtem, mit tegyek. Attól tartottam, ha felrúgom a szerződést, lecsukhatnak, és semmi kedvem sem volt börtönbe menni.

Ezt sikerült elkerülnie, s jöttek a további filmszerepek, majd színpadon is kipróbálta a tehetségét, 1991-ben debütált Jean Anouilh Euridiké című drámájában, és megkapta érte a legígéretesebb tehetségnek járó Moliére-díjat. A Theatre de Arts Herbertot-ban Eliza Doolittle-t játszotta a Pygmalionban.
Marceau más műfajba is belekóstolt, rendezett egy 9 perces rövidfilmet L’aube a l’envers címmel és könyvet írt, a La menteuse (A hazug) elnyerte az olvasók tetszését.
Sophie ismertebb filmjei: Egy párizsi diáklány, Az éjszakáim szebbek, mint a nappalok, Zsaruszerelem, Kellemes húsvéti ünnepeket!, Huhogók, A kék hang, Fanfan.

1995-ben nagy kiugrást jelentett számára Isabelle hercegnő szerepe Mel Gibson oldalán A rettenthetetlenben, ez volt az első angol nyelvű mozija. Amikor megkérdezték Gibsont, miért éppen Sophie-t választotta Isabelle alakjának megformálására, így válaszolt: ”Ez a nő gyönyörű, francia és nagyon jó színésznő. A figurának legalább kettővel rendelkeznie kellett, de Sophie-ban megvan mind a három.
Az Anna Kareninában Ralph Fiennes oldalán a címszerepet alakította, majd a Szentivánéji álom-feldolgozásban Hippolytát formálta mmeg. A kamaszlányból szép nő lett, s magánéletében is megtalálta a boldogságot a nála 24 évvel idősebb Jerzy Zulawski rendező oldalán, s 1995-ben megszületett fiuk, Vincent.
1999-ben Bond-lány lett Pierce Brosnan 007-es ügynöke mellett A világ nem elég című moziban. Eljászotta Belphégort is, a hatvanas évekbeli Juliette Greco-szerepet vállalta el, s kísértett a Louvre-ban... Ezt követően Zulawski új filmjében, a La Fidelitében állt megint kamera elé.

Sophie határozottan ellenzi a véres sportokat, Brigitte Bardot-hoz csatlakozva fellépett a gironde-i galamblövészet és a provence-i bikaviadal ellen.
„Megvetek mindenfajta erőszakot. Az én szememben az a torreádort, aki kínozza a bikát, elveszti az emberi méltóságát, mivel nem becsüli az életet, ha részt vesz ebben a halálos játékban.
Sophie Marceau-nak volt egy régi vidéki háza Seine-et-Marne-ben, ahol szívesen töltötte a szabadidejét, és a környezet jót tett a fiának is, de kénytelen volt megválni tőle, mivel a vadászok rálőttek a macskáira, egyik kutyáját, a Lolita nevű, 11 éves cocker spánielt pedig ellopták.
A színésznő aktívan tevékenykedik az állatvédelemben, továbbá az ő védnöksége alatt működik az Arc-en-Ciel (Szivárvány) nevű szervezet, amely anyagi támogatást nyújt ahhoz, hogy beteg gyermekek álmai megvalósulhassanak. Szerencsére Vincent-nek, Marceau kisfiának nincs szüksége erre...

Anyja álmai azonban egyre nyomasztóbbak lettek, ugyanis úgy érezte, pontot kell tenni 15 éve tartó házassága végére. A válás mindkét felet megviselte, Sophie úgy érezte, fel kell dolgoznia magában ennek a kapcsolatnak a történetét, s ennek eredménye lett a Beszélj a szerelemről! című film, amelyet olyan sikeresen rendezett meg, hogy 2002-ben a montreali nemzetközi filmfesztiválon megnyerte vele a legjobb rendezőnek járó díjat. A színésznő nem is tagadja, hogy a mozi saját magánéletéből táplálkozik: - Azt a pillanatot akartam megfogni, amikor a szerelemnek már vége, megszűnik az, ami összetarthat egy kapcsolatot. Ilyenkor az ember a saját bukását éli át…
Szerencsére Sophie sem rendezőként, sem nőként nem élte át még egyszer ezt a pillanatot. A mozija sikeres lett, és a magánéletben is talán rátalált újabb társára: Jim Lemley producerről van szó, akitől második gyermeke, Juliette született. Marceau azonban nemcsak a családdal foglalkozik, hanem újra a kamera elé állt, 2003-ban Rob Reiner Alex and Emma című filmében szerepelt. A Dosztojevszkij regénye nyomán készült filmben a főszereplő Luke Wilson és Kate Hudson mellett Sophie is jelentős szerepet kapott. Most forgatja a Je reste! című vígjátékot, amit Diane Kurys rendez. Partnerei Charles Berling és Vincent Perez. - Nagyon élvezem a forgatást, de szeretném, ha egy kicsit több időm lenne - nyilatkozta. - Együtt lehetnék a gyerekeimmel, elmehetnék néhány tárlatra, hiszen imádom a festményeket. De persze szakítok időt Jimre is, és új terveket forgatok a fejemben...

Brigitte Bardot (B.B.)

Brigitte Bardot (Párizs, 1934. szeptember 28. – ) francia színésznő, énekes, állatvédő. Az igazi, tiszta szexepilt ábrázolta egy meglehetősen prűd korszakban. Ruhái, frizurái megszabták a 60-as évek divatirányzatát. Ő fedezte fel a női fürdőruhadivat legmerészebb darabját, a ma is népszerű bikinit. Merész szerepei miatt sokak számára a bűn megtestesítője volt akkoriban.

Anyja Anne-Marie 'Toty' Mucel (1912-1978), apja Louis 'Pilou' Bardot (1896-1975) volt. Gazdag párizsi családban született és nevelkedett húgával, a négy évvel fiatalabb Marie-Jeanne-nal (beceneve Mijanou). Gyermekkorától kezdve tanult táncolni, balettkarrierre vágyott. A koreográfus Boris Knyazev tanította, később bekerült a párizsi modellvilágba. 15 évesen fotómodell lett. Először 1949-ben anyja kapcsolatai révén a Fashion Show-ban lép fel, majd ugyanebben az évben a Jardin des Modes-ban jelent meg. 1950-ben az ELLE címlapjára került. A képeket a fiatal és tehetséges Roger Vadim megmutatta forgatókönyvíró barátjának, Marc Allegret-nek, így fedezték fel Bardot-t a filmipar számára. A felfedezésből szerelem lesz, Brigitte 1952. december 21-én feleségül ment a filmrendező Vadimhoz. A Le Trou Normand (angolul Crazy for Love) c. filmben debütált. Karrierje ekkor kapott nagy lendületet. Vadim nagymértékben befolyásolta B.B. sorsát, hiszen neki köszönhette filmes pályafutását. Marilyn Monroe és Bardot mutatta be elsőként a női szexualitást a maga természetes, erotikus módján. Öt év után 1957-ben elvált Vadimtól. Új házasságot kötött, de továbbra is baráti kapcsolatot ápol egykori férjével. 1959-ben Jacques Charrier-től megszületik fia, Nicholas.

Mivel túl fiatalnak érezte magát a gyermekneveléshez, fiát elhagyva filmes karrierjét építette tovább.

Ekkoriban kicsapongó életmódjáról volt híres. 1962-ben Charrier-től is elvált. Új párja 1969-ig Günther Sachs német milliomos volt, aki nagyon romantikus módon vette le Bardot a "lábáról": száz vörös rózsát szórt le helikopterről Bardot birtokára. 1973-ban abbahagyta a filmezést és a kicsapongó életmóddal is felhagyott. Fiával próbált szeretetteljes kapcsolatot kiépíteni, de kudarcot vallott. Igazi párjával, Bernard D’Ormale-val, akivel máig együtt él, ezután hozta össze a sors. 1992-ben házasodtak össze.

Elsőként Franciaországban Bardot emelte fel a szavát 1962-ben a kegyetlen bánásmóddal szemben, ahogy az állatokat kivégzik a vágóhidakon. Sikerült elérnie, hogy levágásuk előtt elektromos pisztollyal kábítsák el a szarvasmarhákat. 1977-ben a fókakölykök irtása ellen kezdett óriási kampányba, mely szintén sikeres lett: a fókaborjúbőr kereskedelmét betiltják. 1986-ban Saint Tropez-ban létrehozza a Brigitte Bardot Állatvédő Alapítványt (La Fondation Brigitte Bardot pour la protection de l'animal sauvage et domestique). A következő évben saját vagyontárgyait és ruháit bocsátotta árverésre. Közel 3 millió frankot gyűjtött össze, hogy a francia törvényeknek megfelelően fenn is tudja tartani. 1988-ban az alapítvány székhelyét Párizsba tette át. Publikált, konferenciákat és tüntetéseket szervezett. 1991-ben birtokát, La Madrague-ot az alapítványnak ajándékozta, hogy tőkét emelhessen. Az alapítvány honlapjához kapcsolódó internetes boltban bárki rendelhet apró dolgokat (nyakörvet, pólót, matricákat, kitűzőket, képeslapokat), ezzel is támogatva az állatvédelmet.

Bardot nyilvánosan megtámadta Sophia Lorent, amiért az Annabella céggel egymillió dolláros szerződést kötött szőrmebundák reklámozására. Bardot nyílt levelében ezt írta Lorennek: „Amikor bundában jársz, ne feledd, hogy állati hullák sokaságát viseled magadon.”

Akcióját Európa-szerte tüntetések követték a prémes állatok megóvása érdekében.