Jean Gabin

Jean Gabin (eredeti nev�n: Jean Alexis Moncorg�) (P�rizs, 1904. m�jus 17. – Neuilly-sur-Seine, 1976. november 15.) francia sz�n�sz.

Apja, Ferdinand Joseph Moncorg�, ker�kgy�rt�, aki Ferdinand Gabin n�ven lett kabar�sz�n�sz. Anyja, H�lène Petit k�v�h�zi �nekesn� volt.

Gyermekkor�t vid�ken, a P�rizst�l mintegy 35 kilom�terre, �szakra fekv� falucsk�ban, M�riel-ben (Seine-et-Oise megye) t�lt�tte, ahol n�v�re nevelte. 1915-ben, amikor sz�lei ism�t P�rizsban rendezkedtek be, magukhoz vett�k. Azt szerett�k volna, hogy fiukb�l is el�ad�m�v�sz legyen. 1917-ben azonban abbahagyta iskolai tanulm�nyait �s irodaszolgak�nt a p�rizsi elektromos m�vekn�l helyezkedett el. 1918-ban elvesztette �desanyj�t. Apja tan�ttatni akarta, ez�rt 1919-ben be�ratta egy neves gimn�ziumba, ahonnan m�g abban az �vben megsz�k�tt, �s ism�t M�riel-ben, n�v�r�n�l h�z�dott meg.

1920 �s 1922 k�z�tt k�tkezi munk�val kereste kenyer�t: volt anyagmozgat�, dolgozott cementgy�rban, majd �js�g�rus, kifut�fi� �s rakt�ros lett. Igaz�b�l azonban csak a boksz �rdekelte. M�r 10 �ves kor�ban elt�rt az orrcsontja egy bokszm�rk�z�s sor�n.

Apja unszol�s�ra �s beaj�nl�s�ra v�g�l is 1923-ban a Folies Bergères zen�s sz�nh�z statiszt�ja lett.

1924-25-ben a haditenger�szetn�l t�lt�tte sorkatonai idej�t.

1925-ben elvette feles�g�l Gaby Basset sz�n�szn�t, akit�l k�t gyermeke sz�letett. 1930-ban elv�ltak.

1927-ben deb�t�lt t�ncos-komikus sz�n�szk�nt kisebb operett-szerepekben. M�g ebben az �vben az �nnepelt �nekesn�, Mistinguett partnere lett a Moulin Rouge-ban.

1928-ban forgat el�sz�r filmet: k�t n�ma boh�zatban kapott szerepet. A hangos film 1930-ban fedezte fel: a Path� fiv�rek produkci�j�ban, a „Chacun sa chance” (Mindenkinek a maga es�lye) c�m� filmben kapott szerepet; az els� nagy j�t�kfilmje a „M�phisto” volt, azonban igazi nagy ismerets�get a Maria Chapdelaine-ben ny�jtott alak�t�s�val szerzett 1934-ben. Ezt k�vet�en val�di sikerfilmek k�vetkeztek: „A nagy �br�nd”, „K�d�s utak”, „�llat az emberben”.

1933-ban feles�g�l vette Jeanne Mauchain rev�t�ncosn�t. 1939-t�l k�l�n �ltek, 1943-ban hivatalosan is elv�ltak. K�zben 1937-ben k�r�sz�let� kapcsolata volt Mireille Balin, majd 1939-ben Michèle Morgan sz�n�szn�kkel.

1939 szeptember�ben mozg�s�tj�k: Cherbourg-ba vonul be a haditenger�szethez. Franciaorsz�g n�met megsz�ll�sa ut�n, 1940-ben az Amerikai Egyes�lt �llamokba emigr�lt. Filmrendez� bar�taihoz csatlakozva Hollywoodba ment, ahol k�t k�z�pszer� filmet forgatott. Ott tal�lkozott Marlène Dietrich-hel, akivel 1947-ig egy�tt �lt. A h�bor� ut�n k�t k�z�s filmet is forgattak, de az �t�t� siker elmaradt.

A m�r �nnepelt sz�n�sz 1943-ban csatlakozott a De Gaulle t�bornok �ltal vezetett Szabad Francia Er�kh�z. El�bb �szak-Afrik�ban harcolt, majd Leclerc t�bornok h�res 2. p�nc�los hadoszt�ly�ban szolg�l tenger�szgyalogosk�nt. Ott volt P�rizs bev�tel�n�l. A h�bor�ban tan�s�tott h�siess�g��rt megkapta a katonai �rdemrendet �s a hadikeresztet. Amikor 1945-ben harckocsiparancsnokk�nt leszerelt �s visszat�rt a "vil�got jelent� deszk�kra", haja m�r h�feh�r volt.

1947-ben ism�t sz�npadra l�pett „A szomj” (La Soif) c�m� darabban, k�zben filmezett. A szer�ny siker�, kisebb filmek ut�n 1954-ben �rkezett �jb�l a siker, a „Ne ny�lj a szajr�hoz!” c�m� filmmel. Innen karrierje ism�t t�retlen.

1949-ben feles�g�l vette Christiane Fournier-t, a Lanvin-divath�z vezet� modellj�t. Ebb�l a h�zass�g�b�l h�rom gyermeke sz�letett, k�z�l�k Florence Moncorg�-Gabin ma elismert forgat�k�nyv�r�.

�ltal�ban szerette a vid�ki �letet, k�l�n�sen kedvelte a l�teny�szt�st. Egy nagy farmot vezetett Moulins-la-Marche-ban (Orne megye), de a k�rny�k parasztjai ellens�gesen viselkedtek vele szemben. 1962-ben m�g t�ntet�st is szerveztek ellene, t�bb sz�z f�ldb�rletet szerezni akar� gazda napokon �t blokkolta a farmj�t, melyet hal�la ut�n a csal�dja gyorsan el is adott.

T�bb dalt �rtak sz�m�ra, melyeknek jellemz�je, hogy Gabin nem �nekli, hanem elmondja a sz�veget, k�z�l�k a legsikeresebb a „Most m�r tudom…” (Maintenant, je sais) c�m� lett.

1963-ban bar�tj�val, az ugyancsak vil�gh�r� Fernandellel egy�tt „GAFER” n�ven filmprodukci�s c�get alap�tott.

Soksz�n� egy�nis�g�vel meggy�z�en alak�totta mind a csirkefog�, mind a Maigret-f�le zsaru szerep�t. A II. vil�gh�bor� el�tt ink�bb a tragikus h�s�k szerep�ben t�nd�k�lt, ut�na ink�bb intellektu�lis szerepeket kapott (eln�k, rend�rfel�gyel�, igazgat�). E szerepei nagyban j�rultak hozz� m�tosz�nak megteremt�s�hez. Egyike azon sz�n�szeknek, akik v�gig jelen voltak a francia filmgy�rt�s nagy pillanatain�l, forgattak vele n�mafilmet, de sz�nes k�pi�t is. Olyan nagy szem�lyis�gekkel dolgozott egy�tt, mint Jean Renoir, Marcel Carn�, Jacques Pr�vert, k�s�bb pedig Michel Audiard, Alain Delon illetve Jean-Paul Belmondo csod�lhatta nagyszer� jellem�br�zol�s�t �s egyedi j�t�kst�lus�t.

Alak�t�sai�rt t�bb fesztiv�lsikert k�nyvelhetett el: f�szerepl�je volt a legjobb idegen nyelv� filmk�nt 1949-ben Oscar-d�jat nyert „A feled�s �tj�n” c�m� filmnek. 1951-ben �s 1954-ben Velenc�ben kapott nagyd�jat („La Nuit est mon royaume” illetve „Ne ny�lj a szajr�hoz!”), 1959-ben �s 1971-ben Berlinben („Archim�desz, a csavarg�”, illetve „A macska”). 1958-ban, majd 1960-ban is jel�lt volt a Brit Filmakad�mia legjobb k�lf�ldi sz�n�sz d�j�ra („�tkel�s P�rizson”, valamint „Maigret csapd�t �ll�t”).

T�bb �llami kit�ntet�sben r�szes�lt. 1960-ban a Becs�letrend lovagja lett, 1976-ban pedig a Nemzeti �rdemrend tiszti rendjel�t vehette �t.

Hal�l�t t�d�v�rtolul�s �s sz�vel�gtelens�g okozta. Temet�se h�bor�s h�snek kij�r� katonai tiszteletad�ssal t�rt�nt, hamvait – k�v�ns�ga szerint – Brest-t�l mintegy 20 m�rf�ldre az Atlanti-�ce�nba sz�rt�k.

A filmes szakma megbecs�l�s�t a mai napig �lvezi. 1976-ban � vezethette az els� C�sar-d�j �tad�st, hal�l�nak tizedik �vfordul�j�n, 1987-ben pedig � maga is megkapta �letm�v��rt a Tiszteletbeli C�sart. Nev�t adja a Jean Gabin-d�jnak, melyet minden �vben egy �g�retes fiatal sz�n�sz kap meg.

Yves Montand

1921. okt�ber 13, Monsummano Alto – 1991. november 09., P�rizs

Ivo Livi n�ven, egy toscanai olasz csal�d harmadik gyermekek�nt l�tta meg a napvil�got. Szeg�nyek l�v�n m�r 11 �ves kor�t�l kem�nyen dolgoznia kellett, kor�n abbahagyta az iskol�t, hogy kenyeret keressen. Sokf�le foglalkoz�st �z�tt, am�g v�g�l Marseille-ben sanzon�nekesk�nt siker�lt felt�n�st keltenie. 1944-ben P�rizsba ment, a Folies-Bergère-ben �s a Moulin Rouge-ban l�pett fel. Edith Piaf felfigyelt a s�rmos, tehets�ges fi�ra, igazgatta m�v�szi p�ly�j�t, de szerelm�vel is megaj�nd�kozta a v�gyakoz� Montand-t. 1945-ben deb�t�lt Az �jszaka kapui c�m� Marcel Carn� filmben. Az igazi sz�n�szi kiugr�st a Henri-Georges Clouzot rendezte A f�lelem b�re tragikus sors�, nyertes, �m m�gis vesztes sof�r figur�ja hozta meg sz�m�ra.

A j�k�p�, magabiztos, b�rsonyos hang� �nekes megh�d�totta sz�mos, az�ta m�r sl�gerr� v�lt sanzonjaival a n�i sz�veket, de nem kisebb �rdemeket szerzett a filmek vil�g�ban sem. Montand bebizony�totta tehets�g�t a negat�v h�s�kt�l (Az �jszaka Margitja) kezdve, a politikai �s b�n�gyi t�rt�netek figur�in (Z, avagy egy politikai gyilkoss�g anat�mi�ja; A v�r�s k�r; Police Python 357; A vallom�s; A h�bor�nak v�ge), �s a v�gj�t�kban ny�jtott szerepein �t (Az �rd�g�t a fark�n�l; Felszarvazz�k �fels�g�t; Csupa t�z, csupa l�ng) az amerikai filmek szokv�nyos sz�vtipr�jak�nt (Szeress�nk!; Szent�ly; Szereti �n Brahmsot?). A hangos siker v�gigk�s�rte sz�n�szi p�ly�j�t, arra azonban kevesen sz�m�tottak, hogy az 1986-ban az id�s, sunyi paraszt megform�l�sa ilyen frenetikus fogadtat�sra lel Claude Berri k�t filmj�ben (A Paradicsom…; …�s a Pokol). A politikai esem�nyek sem hagyt�k hidegen, az akkor m�r vil�gh�r� sz�n�sz ny�ltan felv�llalta baloldalis�g�t, ugyanakkor megrend�lten �t�lte el a szovjet agresszi�t az 1956-os budapesti �s a 68-as pr�gai esem�nyek miatt. Yves Montand szerelmei is legend�san gy�ny�r� �s tehets�ges n�k voltak (Edith Piaf, Marilyn Monroe), de az igazi, �letre sz�l� t�rs Simon Signoret lett. �lomp�rk�nt emlegett�k �ket �s a sz�n�szn� hal�la ut�n f�rje egy fell�p�s felv�tel�n felejthetetlen szavakkal b�cs�ztatta szerelm�t: „szeretn�m, ha eml�kezn�l az egy�tt t�lt�tt napokra, amikor �desebb volt az �let �s f�nyesebb a nap. Most �sz van, hullanak a levelek, tudod, hogy �n nem felejtek, mert a levelek csak hullanak, oly f�j�n…”