Louis de Fun�s

Louis de Funès (teljes nev�n Louis Germain David de Funès de Galarza) (Franciaorsz�g, Courbevoie, 1914. j�lius 31. – Franciaorsz�g, Cellier, Ch�teau de Clermont, 1983. janu�r 27.) francia komikus sz�n�sz.

Franciaorsz�gban letelepedett spanyol nemesi csal�dban l�tta meg a napvil�got 1914. j�lius 31-�n. Apja Carlos Luis de Funès de Galarza (1871–1934), �gyv�d, ut�bb gy�m�ntm�ves, anyja L�onor Soto Reguera (1879–1957), h�ztart�sbeli volt.

Els� h�zass�g�t 1936. �prilis 27-�n k�t�tte Saint-�tienne-ben. Az ara Germaine Louise Elodie Carroyer (1915. m�rcius 7.–) volt, akit�l egy fia sz�letett 1937. j�lius 12-�n (Daniel Charles Louis). 1942. november 13-�n elv�ltak, s Louis m�sodszorra is megn�s�lt 1943. �prilis 12-�n. Ez�ttal Jeanne Augustine Barth�l�my-vel (1914. febru�r 1.–), Guy de Maupassant unokah�g�val k�t�tte �ssze az �let�t. Ebb�l a h�zass�gb�l k�t fia sz�letett: Patrick Charles (1944. janu�r 27. – ), radiol�gus �s Olivier Pierre (1949. augusztus 11.- ), pil�ta az Air France-n�l.

P�ly�ja igencsak nehezen indult, egyre-m�sra bocs�tott�k el �ll�s�b�l, m�g v�g�l b�rzongorista lett. Kiv�l� zenei hall�s�t k�s�bb sz�mos filmben kamatoztatta (p�ld�ul Az �gyefogyott, F�n�k inkognit�ban, L�nyok p�r�zon).

Nagy mozirajong� volt, sz�n�szi karrierj�t m�gis a sz�npadon kezdte. B�r eleinte csak kis szerepeket kapott, hamar felfigyeltek r�. T�bbsz�r is dolgozott Sacha Guitry-vel, aki k�s�bb �gy nyilatkozott r�la: „Nem l�tezik kis szerep egy ily nagy sz�n�sz sz�m�ra!”

Az 1950-es �vek k�zep�n kezdett ismertt� v�lni a filmv�sznon. Az �tl�b� birk�ban oly nagy nevek mellett jelent meg, mint Fernandel vagy Fran�oise Arnoul. A Horg�sz a p�cban lelem�nyes vadorz�jak�nt pedig joggal �rdemelte ki a legjobb helyzetkomikusnak j�r� elismer�st.

A nagy �tt�r�st a Csend�r sorozat jelentette, melynek els� darabj�t, a Saint Tropez-i csend�rt, 1964-ben forgatta Jean Girault-val. „A francia kom�dia �j csillaga” – nyilatkozta r�la a r�di�ban Fernandel. Alig telt el k�t h�nap, �jabb sikert k�nyvelhetett el mag�nak a Fantomas Juve fel�gyel�jek�nt, t�lragyogva a c�mszerepet alak�t� Jean Marais-t. Egyre n�vekv� siker k�zepette forgatta G�rard Oury-val Az �gyefogyottat. A film 1965 m�rcius�ban ker�l a mozikba s a Time magazin a f�szerepl� Bourvil/De Funès kett�s alak�t�s�t egyenesen a Stan �s Pan p�roshoz hasonl�totta. 1967-ben �jabb filmet forgatnak Bourvillel. Ez a kis kiruccan�s minden id�k legnagyobb francia kasszasikere (17 milli� n�z�), melyet csak James Cameron Titanic-ja tudott megd�nteni 1998-ban.

Funes �s Bourvil e k�t film leforgat�sa ut�n �r�k �nzetlen bar�ts�got k�t�ttek. Egyszer Olivier De Funes azt mondta: Bourvil ap�m bizalmas j� bar�tja lett. Louis De Funes Bourvil-r�l: „Andr�val �lvezet egy�tt dolgozni. R�ad�sul mindig kedves �s csupa j�kedv. Nagyon szerencs�s a term�szete. Sz�vesen venn�m, ha nekem is juttatna bel�le egy keveset, mert akkor �n is bar�ts�gosabb lenn�k.”

Mikor Bourvil 1970. szeptember 23-�n elhunyt, Funes a h�r hallat�ra �sszeomlott, s nem ment el a temet�sre sem, ahol G�rard Oury k�pviselte �t. Partnere hal�lh�re komolyan megrend�tette. Bejelentette, hogy visszal�p a Felszarvazt�k �fels�g�t c�m� film forgat�s�t�l, amiben Bourvil lett volna a partnere. 1971-ben m�gis leforgatt�k a filmet Yves Montand-nal "Blaze" szerep�ben. Funes �gy v�lekedett Montand-r�l: „A k�rme hegy�ig ismeri a szakm�t. Annyira j� nem lesz vele j�tszani, mint Andr�val (=Bourvil), de tal�n seg�t abban, hogy v�ltoztassak az alak�t�somon.”

1971 november v�g�n ism�t sz�npadra l�pett Claude Magnier Oscar c�m� kom�di�j�ban (Palais-Royal Sz�nh�z), melynek c�mszerep�t m�r az 1960-as �vek elej�n elj�tszotta m�s sz�npadokon (Porte-Saint-Martin Sz�nh�z �s Karsenty-turn�). 1973 m�rcius�t�l minden erej�t a J�kob rabbi kalandjainak szentelte, melyet ugyanazon �vben okt�ber 18-�n mutattak be. M�r m�snap visszat�rt a vil�got jelent� deszk�kra a Champs-�lys�es-n. 1974. �prilis 25-�ig majd' k�tsz�zadszor j�tszotta Jean Anouilh Torre�dor kering�j�t.

Ett�l fogva feles�ge kast�ly�ban pihent, kert�szkedett. Mikor G�rard Oury felk�rte, szerepeljen k�vetkez� filmj�ben, a Krokodilban, hevesen tiltakozott. A forgat�s 1975 m�jus�ban kezd�d�tt volna �s Louis De Fun�s a f�szerepl� d�l-amerikai dikt�tort alak�totta volna, �m m�rciusban sz�vinfarktust kapott. Betegs�ge miatt – b�r nehez�re esett – k�nytelen volt megv�lni sz�nh�zi karrierj�t�l, mely igencsak megviselte fizikailag.

Filmes p�lyafut�sa szint�n vesz�lybe ker�lt, mivel a biztos�t�k nem voltak hajland�k v�llalni egy �jabb forgat�s k�lts�geit. V�g�l 1976-ban Claude Zidi rendez�nek siker�lt k�t h�t biztos�t�st kieszk�z�lnie sz�m�ra, hogy leforgathass�k a Sz�rny�t vagy combj�t c�m� kom�di�t. �gy azt�n Louis de Funès visszat�rt a filmv�szonra, a biztons�g kedv��rt azonban orvosa �s egy ment� v�gig jelen volt a forgat�son. M�g k�sz�tett p�r filmet, azonban m�r nem olyan temp�ban, mint azt p�lyafut�sa elej�n tette (p�ld�ul Marakod�k, A csend�r �s a f�ld�nk�v�liek).

1980-ban val�s�totta meg r�gen d�delgetett �lm�t: filmre vitte Molière egyik darabj�t - azonban A f�sv�ny csak m�rs�kelt sikert aratott.

Utols� filmj�t, a Csend�r �s a csend�rl�nyokat 1982-ben forgatta. 1983. janu�r 27-�n �jabb sz�vrohamot kapott, ez�ttal nem �lte t�l. Cellier temet�j�ben nyugszik.

Fia, Olivier de Funès szint�n sz�n�sz.